Hirdetés: 2015.03.01.

1. Hónap első vasárnapi szentségimádást tartunk a ¼1–es szentmise után 16 óráig.

2. Keresztúti ájtatosság ½ 5-től, szerdán és pénteken du. ½6 órától.

3. Az elsőáldozásra készülő 1-2. Csoportba járó gyerekek szüleivel értekezletet tartunk hétfőn du 5 órától a Millenniumi-templomban.

4. Az iskolás gyerekek szüleit arra kérjük (0. csoporttól a 12. osztályig), hogy gyermekeiket az iskolai vallásórára írassák be március 6-ig.

5. Március 3-án kedden a Segítő Mária Róm. Kat. Gimnázium Nyílt Napot szervez du. ½5 órától a Főgimnázium dísztermében (Márton Áron u. 80 szám). A Nyílt Nap az iskola bemutatkozója. Megismerkedhetnek az iskola szellemiségével, a majdani 5. Osztály osztályfőnökével, tanárokkal és nevelőkkel, elbeszélgethetnek jelenlegi diákokkal. Ez az iskola a hit és a műveltség találkozásának helye.

6. Szerdán 17 órától Jegyes-kurzus a Millenniumi-templom Mailáth termében. Várjuk azon jegyeseket, akik az idén akarnak szentségi házasságot kötni.

7. Figyelmükbe ajánljuk a Krisztus világa - 2015. februári számát. Témában gazdag, színes havilap ára 1,50 lej.

8. A Szórvány éve jó alkalom, hogy Küldj egy Krisztus világa havilapot a szórványba felhívásunkra válaszoljanak. Ezzel örömet szereznek olyan közösségeknek, ahol nincs iskola „Hol a tanító nyíló ajakán/ Az ige-virág magyarul terem.” A támogatók – magán személyek és intézmények – nevét, valamint a támogatott települések nevét megtalálják a havilap 2. oldalán. Célunk, hogy minden szórvány közösséget megajándékozzunk néhány lappal, hogy bennük az igényt felkeltsük és szeretetünket kifejezzük. Öt lapra egy évi előfizetés postai költséggel 100 lej, 10 lapra 200 lej. Az újabb befizetők nevét a márciusi számban olvashatják.

9. Figyelmükbe ajánljuk a katolikus sajtó többi termékeit is.

10. A kedves híveket emlékeztetjük, hogy 18 esztendővel ezelőtt e napon szentelték püspökké Tamás József segédpüspök atyát. (Tamás József 18 éve segédpüspök)

Adjon a Mindenható számára az elkövetkező esztendőkben is sok kegyelmet, erőt, egészséget; s az eddig megtapasztalt következetességet – valamennyiünk örömére és lelki hasznára. 

Tamás József 18 éve segédpüspök

Tizennyolc esztendeje, hogy Tamás József gyulafehérvári segédpüspököt – főegyházmegyénk általános helynökét és Valabria címzetes püspökét – 1997. március 1-jén szentelte püspökké dr. Jakubinyi György érsek a csíksomlyói Sarlós Boldogasszony kegytemplomban.

Jóllehet Madéfalván született, Csíkszentsimonban nőtt fel, mindenképpen a csíki székely katolikus nép örökségét hordozta és ápolta kisszeminarista (1958–1962) és nagyszeminarista (1962–1968) korában is. Mindkét gyulafehérvári szemináriumban kitűnt buzgóságával, Isten- és felebarát-szeretetével, istenadta tehetségével. Isten szolgája, Márton Áron püspök szentelte pappá Gyulafehérváron 1968. április 21-én. Négyévi medgyesi káplánsága, majd hat és fél évi tűri plébánossága alatt megnyerte az akkor üldözött román görög katolikus hívek rokonszenvét is, akiket kiszolgált.  Márton Áron püspök 1979 januárjától a Hittudományi Főiskola lelkiigazgatójának nevezte ki. Ebben a feladatban 1979 januárjától 1997 őszéig működött. Volt növendékei – négy egyházmegye papjai – hálásan emlékeznek lelkiatyjukra. A gondviselés 1996. december 18-án segédpüspöki tisztségre hívta. 

Püspökké szentelésének tizedik évfordulóján érsek atyánk levélben köszöntötte, melyben felelevenítette, hogy „Püspökké szentelését   Csíksomlyón kérte, a csíksomlyói Szűzanya lábánál, mert főegyházmegyénk hívő népének ez a legnagyobb zarándokhelye. Püspöki jelmondata is sokatmondó: »Legnagyobb a szeretet!« (1 Kor 13,13)”

A püspökszentelés szertartását végző érsek ünnepi szentbeszédében hangsúlyozta: „Miért Csíksomlyón szenteljük a segédpüspököt, miért nem a gyulafehérvári székesegyházban? Méltó és igazságos, hogy a segédpüspök ott szentelődik, ahol székelni fog, és ahova magyar–székely népünk eljön mindig a Szűzanya lábaihoz, hogy megossza vele örömét és bánatát, s áldását kérje a jövőre. És van ennek még egy mondanivalója; a Boldogságos Szűzanya nemcsak az anyaszentegyháznak az anyja, de ugyanakkor minden püspöknek, papnak és megkeresztelt hívőnek is az édesanyja, s a püspökök eszményképe. ”

Tamás József közvetlenül püspökké szentelése után mondotta: „Hiszem és vallom, hogy a szeretet az egyetlen út, amely az embert és az emberiséget kivezeti mindig azokból a veszedelmekből, amelyeket nagyon sokszor saját maga kovácsolt. Hiszem és vallom, hogy az ember csak addig ember, amíg szíve van, és életét tudja adni mások szolgálatára. József vagyok, a ti testvéretek – vallom én is együtt az egyiptomi Józseffel, és tetteimmel, püspöki működésemmel szeretném ezt igazolni. ”

Áldásos tevékenységét csíkszeredai székhellyel – mint a gyulafehérvári főegyházmegye segédpüspöke és általános helynöke – fejti ki. A liturgikus és egyházzenei bizottság mellett a katolikus média támogatója. Fővédnöke volt a Krisztus világossága című katolikus családi havilapnak, ezután a Krisztus világa védnökségét vállalta el. Püspök atyánk mindennapjai bizonyítják, hogy az ő szívében is ég a szeretet a hívekért, paptestvéreiért, főpásztoráért, egész erdélyi székely–magyar népünkért. 

Munkásságát Magyarország elnöke is figyelemre méltatta, és 2014. november 12-én a Magyar Érdemrend középkeresztje kitüntetést adományozta a tiszteletére rendezett ünnepségen. 

Tamás József püspökké szentelése 18. évfordulóján papok és hívek egyaránt mondjuk:  

Isten éltesse, püspök úr, „mindannyiunk és az egész Anyaszentegyház javára”!

Tudor Duică: Egy erdélyi román az autonómiáról

Forrás: 3szek.ro

Fel kéne már fogni végre: az autonómia nem országromlás! Ellenkezőleg.

Az a zsigeri reakció késztet e sorok írására, melyet több honfitársam részéről tapasztalok különféle honlapokon, Facebook- vagy Twit­ter-csoportokban, illetve más közösségi hálózatokon, ha csak meghallják az autonómia szót.z a Autonómia nem jelent elszakadást, sem „állam az államban” állapot kialakulását.

Szeretném, ha áttekintenénk és tisztáznánk néhány autonómiával kapcsolatos fogalmat, melyek egyes románok számára érthetetleneknek tűnnek.

Az európai kontinensen nagyjából tizenegy, etnikai kritérium alapján kialakított autonómia működik, ebből nyolc az Európai Unión belül, nevezetesen: Belgiumban a belgiumi német közösség, Finnországban az Åland-szigetek (svédek), Olaszországban Dél-Tirol és Vale d’Aosta (németek és franciák), az Egyesült Királyságban a Man-sziget, Spanyolországban Baszkföld, Galícia, Katalónia, (baszkok, galíciaiak és katalánok). Még három autonóm tartomány van az Európai Unión kívül: Ma­ce­dóniában (albán közösség), Moldova Köz­társaságban Gagauzia (törökök és bolgárok), Szerbiában Vajdaság (hat különféle etnikumot tömörítő autonómia, melyek elismert hivatalos nyelvvel rendelkeznek).

Vajdaság Autonóm Tartomány Státusza, Alapvető rendelkezések, 6. cikkely: A Vajda­ság Autonóm Tartomány (VAT) szerveinek tevékenysége során a szerb-horvát és a cirill betűs írásmód hivatalosítása, illetve a törvény által szabályozott módon a latin betűs mód használata mellett egyidejűleg alkalmazható a magyar, szlovák, román és rutén nyelv, az írásmóddal együtt, valamint más nemzetiségek nyelvei és írásmódjai, a törvény által szabályozott módon.

Ennek megfelelően a társadalom szegmenseinek többségében alkalmazható a román nyelv. A VAT területén a román a következő településeken hivatalos: Alibunár (Alibunar), Fehértemplom (Biserica Albă), Bégaszent­györgy (Jitişte), Nagybecskerek (Becicherecul Mare), Antalfalva (Kovaciţa), Kevevára (Cu­vin), Zichyfalva (Plandişte), Szárcsa (Sărcia) és Torontálszécsány (Sečanj). Versec (Vârşeţ) községben Vajdalak (Voivodinţ), Márktelke (Marcovăţ), Temesőr (Straja), Kiszsám (Jamu Mic), Kisszered (Srediştea Mică), Meszesfal­va (Mesici), Almád (Iablanca), Temesszőllős (Săl­ciţa), Réthely (Râtişor), Homokdiód (Ore­şaţ) és Mélykastély (Coştei) településen a román hivatalos nyelv.

Három olyan állam van, ahol minden jelentős őshonos kisebbséget az illető ország államalkotó nemzetiségeként is elismernek: Bel­gi­um, ahol flamandok, vallonok és németek, Svájc, ahol németek, franciák, olaszok és rétorománok és Bosznia és Herce­go­vina, ahol szerbek, horvátok és muzulmán bosnyákok élnek.

A fentebb említett tizenegy etnikai autonómia közül jelenleg csak egyben van konfliktus, és az is a mindennapi életben elég ritkán: Baszkföl­dön. Kü­lön­leges eset a Bos­nyák Fö­deráció.

Pontosan az autonómiák azok a konstrukciók, melyek megakadályozzák, illetve véget vetnek az ilyenfajta konflik­tusoknak. Más esetekben az autonómia megadása kezdeti szakaszában állít le egy konfliktust.

Az etnikai autonómiák minden esetben stabilizáló jogi és politikai konstrukciók.

Következtetés: az etnikai kritériumokon alapuló területi autonómia nagyon is modern, európai és alkotmányosan lehetséges koncepció, ha megvan a politikai akarat, és ugyanakkor az EU közösségi joganyagával is kompatibilis. Aki ilyesmit kér Romániában, az nyíltan és félelem nélkül megteheti, mert nem sért semmilyen törvényt és alkotmányt.

Mit szóljunk akkor a kulturális, pénzügyi vagy gazdasági autonómiáról… Ez abszolút jogos kérése a különböző régiókban élőknek, és nincs semmi köze az etnikai hovatartozáshoz, legfeljebb olyan mértékben, amennyire egy bizonyos régió összes etnikuma együtt törekszik e cél elérésére.

A kulturális kölcsönhatás nagyon logikusan működik, mert nem próbálja kikényszeríteni egy bizonyos identitás, az etnikumok egyikének, általában a legerősebb identitásának dominanciáját a többi etnikum, identitás felett. Ez történt Ausztria-Magyarországon – gyakorlatilag ennek kéne történnie most Romániában is.

Elmondhatjuk, hogy egy adott országban éppen azért működnek az etnikai autonómiák, mert érvényesülési teret nyújtanak a kisebbségi etnikai közösségeknek, miáltal feloldják az érdekütközéseket, így aztán a kulturális, nyelvi, regionális stb. identitás érvényesítésére és megőrzésére vonatkozó érdekek nem válnak destabilizáló tényezővé, mint most.

Az autonóm terület annak az államnak az egységes része marad, amelyen belül létezik, elszakadási jog nélkül.

Ez egyszer s mindenkorra legyen világos. Éppen ezen a nemzetközi szervek által felügyelt – mondjuk úgy – autonómiaszerződésen keresztül biztosítható a kérdéses állam területi integritása.

Nevetségesnek tartom az „igazi románoktól” folyamatosan hallott állítást, mely szerint a román állampolgárok többsége nem akar és nem kér semmilyen fajta autonómiát. Az ország lakóinak többsége nem akarja a görög-katolikusok templomainak visszaadását sem, nem ért egyet a melegek házasságával, nem ért egyet a romák integrálását célzó szociális segélyezési politikákkal és így tovább.

A modern államok mindig olyan reformok és gondolatok révén jöttek létre, melyekkel a lakosság nagy része nem értett egyet.

Az Erdély-koncepcióra vonatkozó néhány szóval zárom írásomat, mert valójában ezzel van a nagy gond. Meglepetten tapasztalom azt a 96 év után még létező félelmet, hogy a regionalizálás és a bármiféle autonómia miatt Erdély elszakadhatna Romániától. Felmerül bennem a kérdés, hogy vajon hogyan lenne ez lehetséges, amikor Erdélyben, Bánságban és Partiumban a románok aránya csaknem 71 százalékos…
Nekünk, románoknak könnyű, többségben vagyunk, és a saját államunkban élünk. A többi etnikai közösség számára minden másképp néz ki, mi pedig, akik „örökre urak” vagyunk (utalás egy nacionalista román dalra – a szerk.), abszolút semmilyen erőfeszítést sem teszünk azért, hogy megértsük gondjaikat. Egy cseppnyi empátia sincs bennünk a magyarok iránt, hogy a romákról ne is beszéljek…

Vannak tragikus példáink, fájdalmas és nehezen gyógyuló emlékeink: egy etnikai közösség megsemmisítése, a szászoké és a sváboké, akik több száz évnyi létezés után szinte teljesen eltűntek, a zsidó közösség eltüntetése, a görög-katolikus románok közösségének részleges megsemmisítése.

A Bánságot és Erdélyt az iparosításon keresztül egy demokratikus világban elképzelhetetlen asszimilációs folyamatnak vetették alá. Ez a folyamat 1990 után megszűnt, de a helyi rendet valószínűleg visszafordíthatatlanul felforgatták.

Akkor viszont ne csodálkozzanak, hogy a magyarokkal és a németekkel együtt az e régiókban élő románok is diszkrimináltaknak érzik magukat, és a jogaikat kezdik ők is követelni.

Ezek a románok lassan-lassan kezdik megérteni, hogy a jövőjük attól függ, akivel nap mint nap együtt élnek, lett légyen az roma, szász vagy magyar. Mert ha arra várnak, hogy ezeket a gondokat a központosított állam politikusai oldják meg, akkor eltelik újabb 96 év, és ugyanebben a szuperközpontosított államban fognak élni.

Tudor Duică
Forrás: Tudor Duică: Un român din Transilvania despre autonomie
Háromszék / corbiialbi.ro

Krisztus világa - 2015. március - Szemle

Március hónap mifelénk nemcsak az élő világ kibontakozását jelenti, hanem a keresztény emberek lelki megújulását is, hiszen az egész hónapot a nagyböjti szent idő tölti ki. Döntések, megemlékezések, ünnepek teszik készületünket változatossá, néha színesebbé. Március 6-ig a szülőknek kérvényezniük kell ha gyermekeik számára igénylik a hitoktatást...
Március 8-án nemzetközi nőnap. A nők iránti tisztelet megható ünnepsége volt nemrég, a 100 éves családanyát köszöntöttünk, özv. Tamás Gergelynét.
Hat élő gyermeke, köztük a püspök fia, 17 unokája, 24 dédunokája és 4 ükunokája, valamint öten papok és rokonok adtunk hálát a jó Istennek Erzsi néniért.(Hóvirág és Üdvözlégy - a 100 éves Erzsi néni köszöntése)
Egy ilyen megszentelt élet után jöhet a március 15. Aki így éli életét Isten, haza és a család szolgálatában, annak gyermekei büszkén tűzhetik mellükre a kokárdát, mert az ilyen családok meghallják a Szűzanyának szóló angyali üzenetet, és az ő szavaival tudnak válaszolni, gyermekeket szülni és nevelni - olvassuk a 2. oldalon.

Jubileum, 500! – Jozéfa Terézia karmelita nővér a Megszentelt élet éve kapcsán, történelmi keretbe ágyazva mutatja be az 500 évvel ezelőtt született Avilai Szent Terézt, a Sarutlan Karmelita rend alapítóját, az ősi Kármel reformátorát – a 3. oldalon.

Idegen?! –  A szó jelentését, használatát régen és a globalizált világunkban, filozófusok elgondolásán keresztül mutat rá világunk igazi idegenjére, Istenre. Megtudhatjuk, mit kell tennünk, hogy az idegenből igazi barát legyen!  –  András István teológiai tanár írásából a 4. oldalon.

Világnapok Márciusban… Sárközi Sándor piarista atya hét fontos napra tereli az olvasó figyelmét, amiből az átlag ember hármat bizonyára ismer, a többivel is érdemes megbarátkozni  (5. oldal).

Virágvasárnap – Popesc Mihăiţa-Cristian IV. éves kispap elmélkedése a tavaszi megújulásról és Krisztus Urunk Jeruzsálemi bevonulásáról. Szórvány éve - cikkben történelmi képet kapunk az erdélyi egyházmegyét ért 16. századi bomlasztó eseményekről, valamint a szórványpasztoráció kibontakozásáról, mindezek a 6-7. oldalon.

A Katolikus Egyház Katekizmusa, XXVI. rész - Az Egyház szentségéről, katolikus voltáról, a Játékos ismerkedés szentekkel – ez utóbbi Vitos Antal kvíze a skót Oglivie Szent János jezsuita vértanú, Szent István protomártír  és Szent Gellért életével kapcsolatos. (7. oldal)

A hadi festő  – a vajdasági Óbecsén született Thán Mór festő pályáját ismerteti Sárközi Sándor  atya. Kiss Judit Ágnes: Szó című versével párhuzamosan cseng fülünkben a Szózat. (8-9. oldal) 
Szentírási böjt – Nehemiás könyve 9,1-5 alapján mutatja be a közösség böjtjét és annak következményét László Rezső kapnikbányai plébános. (10. oldal)

Pontra tett élet – Maria Reinecke írása a haldoklók mellett megélt szeretetet közvetíti. A szandál – Balogh E. írása elemi egyszerűséggel, ember közelbe hozza az Istennel történő kiengesztelődést. (11. oldal)

A Szűzanya gyógyít – dr. Bakó Hajnalka írásának már a címe elmondja annak tartalmát. (12. oldal)

Az aranygöröngy – mesében az egyszerű földműves észjárásán és a zsugori bolonddá tevésén derülhetünk, okulhatunk, de rejtvényt is kaptak a gyerekek Katócától. (13. oldal)

Derűs élet képekben, de élcesen szól idősekről, szőkékről, férfiakról és egyháziakról, és Csűrcsavar 8. befejező levele olvasható a 14. oldalon.

A Keresztrejtvényben egy nagyböjtre való közmondást találhat a megfejtő, és megismerhetjük hűséges fejtörőinket. Küldj egy Krisztus világa folyóiratot a szórványba! - felhívásunkra februárban jelentkezett támogatók, valamint a támogatásban részesülő plébániák nevét közöljük és várjuk a további támogatók jelentkezését. (15. oldal)
Áprily Lajos Nő már a nap hangulatos tavaszváró, kedvre derítő versét olvashatják.  (16. oldal)

KRISZTUS VILÁGA – Erdélyi katolikus családok lelkiségi havilapja – rólunk és nekünk szól. Megrendelhető a négy erdélyi egyházmegye római katolikus plébániáin, a kézbesítőknél vagy a szerkesztőségben: 530230 – Csíkszereda (M-Ciuc), Kossuth L. u. 38. sz., Hargita megye, tel/fax: +40-266-311-726, email: krisztusvilaga@yahoo.com. Bankszámlaszám: RO65 RNCB 0159 0154 1927 0001, BCR Agentia Miercurea Ciuc

**

Ajánló: Az iskola ha nem templom, akkor barlang