Napjainkban a világi vezetésre vállalkozótól elvárjuk, hogy a közjó szolgálatáról legyen átfogó, világos képe és ismerje azt a szétágazó, sajátos feladatot, amit betölteni akar, mert a közösséget csak is így lehet jól szolgálni. Ezen felül pedig szeresse azt a közösséget, települést, országot és annak tagjait, lakóit, akiket szolgálni akar. Papnál, pedagógusnál, közszolgálatra vállalkozónál a felkészültség mellett a szolgáló szeretet a másik fontos elem.
Ha valamirevaló játékboltba szétnézünk, hamar észrevesszük, hogy a gyermekjátékok jelentős részét a ”darabka” játékok alkotják. A kirakós dolgok a gyerekek szellemi fejlődésének eszközei. Fejleszti megfigyelő képességüket és logikus gondolkodásra készteti. Előbb a játszani akaró gyerekkel ismertetjük, hogy abból a sok elemből mit próbáljon összeállítani. Meg kell ismernie a képet, hogy emlékezetébe véshesse. Csak a kép megismerése után tudja igazán összeilleszteni a darabkákat.
2. A húsvéti esemény a kereszténynek átfogó képet nyújt az Úr Krisztusról, sőt az emberről és jövőjéről. A húsvéti misztérium az életet meghatározó és átjáró esemény és igazság. Az evangéliumi szakasz (Mk 16,1-7) a húsvéti események egyik szeletét mutatja be. Az itt említett személyek előtt ismertnek és közelinek számított Jézus, akinek személye körül történik minden cselekmény.
Az elmozdított kő láttán, bementek a sírba. A sírt üresen találják (ez a bevezető jel a hithez).
Az angyali jelenésben ekkor kapják a természetfeletti tájékoztatást, hogy a keresztre feszített Jézust, akit oda temettek, feltámadt. Ő győzött a halál és a bűn felett. Ez a hit az egész egyházé, ezért az angyal az apostolokhoz irányítja a három asszonyt.
Szent János (Jn 20,1-9) apostol, Mária Magdolna híradásáról számol be, kiemelve, hogy Magdolna nem értette meg az üres sír üzenetét, és azt másképpen adta hírül (egyéni értelmezés). E döbbenetes hír hallatán – üres a sír –, Péter és János gyorsan a sírhoz futottak, hogy megbizonyosodjanak (emberi magatartás).
A sír üres, látják az összehajtott lepleket és a kendőt, amelyek Jézus testét takarták. Ezek a dolgok felkeltették, de ami mögötte volt, az is segítette a hitre (fejlődés a jelek láttán). Ez nem volt más, mint a Jézussal töltött három esztendő minden tanítása, tette és közlése (Színeváltozás, Jónás jele, templom jele, utolsó vacsora stb).
A Szentsír szavak nélküli látványa ébresztette Jánosban és Péterben a csodálkozást és a hitet: Látta mindezt és hitt.
3. Az apostolok húsvéti hite meggyőző jeleken nyugodott: Jézus megjelenésein. Meggyőződtek arról, hogy ugyanaz a személy áll előttük, ugyanazzal a szeretettel és a megváltás művének a befejezésével, akit halála előtt ismertek.
A húsvéti hit tartalma az, hogy Jézus a valóságos halálon átment a valóságos örök életbe, s ezzel megmutatta a földi élet igazi célját. Amikor végső célunkat megismerjük, akkor tudunk tájékozódni ebben az összekuszált világban. Mindennapi tevékenységünket pedig a végső célra irányítjuk, és minden részlet megvalósítás Krisztushoz visz közelebb. E haladás mindig sikert jelent. A siker, pedig örömmel jár, életérzéssel, életigenléssel, életderűvel. Erre az igaz és gazdagító életérzésre minden embernek szüksége van, mert ez megnyugvást ad, nekem is, neked is, mindenkinek. Ez a szív megnyugvása Istennél. Ezért kell a Jézus Krisztusban kapott föltámadás és örök élet. Ezért kívánunk kegyelemteljes Húsvétot.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése