Szent István uralkodásának első
évtizede végén, a kényszerű háborúskodás után az ország- és egyházszervezés
befejeztével bátran nyit Nyugat és Kelet irányába. A vármegyerendszer keretében
megépül a (Csík)Somlyóvára, a királyné birtoka pedig (Székely)Udvarhely. A
Szentföld felé vagy Ravenna irányába vezető zarándokutak hazai szakaszát
széleskörűen megszervezte a zarándokok számára: vendéglátást, kedvező
átvonulást és zarándokszállást biztosított. Nemzetközi kapcsolatait bővítette,
ezáltal új segítőtársakra talált és nagy tiszteletnek örvendett.
A 12. század
közepén II. Géza király a Hargitára telepíti az ispotályos lovagokat (ahol jelenben
az antennák vannak).
Előretolt erődítményük a Kereszt-hegyen volt. Fő feladatuk volt az utasokat és az ország biztonságát szolgálni. Kolostorerődjük a tatárjáráskor szenvedett. IV. Béla király újraépíttette, ezért Bélavárnak is hívják. Az ispotályosok a 14. század közepén beolvadtak a pálos rendbe. A kápolnájuk részére szóló középkori búcsúengedélyt még a 18. század elején megújították.
Előretolt erődítményük a Kereszt-hegyen volt. Fő feladatuk volt az utasokat és az ország biztonságát szolgálni. Kolostorerődjük a tatárjáráskor szenvedett. IV. Béla király újraépíttette, ezért Bélavárnak is hívják. Az ispotályosok a 14. század közepén beolvadtak a pálos rendbe. A kápolnájuk részére szóló középkori búcsúengedélyt még a 18. század elején megújították.
Szentegyházán lakott a vár szolgálatában álló nép és a melléjük telepített Olas
kun törzs egy csoportja. A két nép egybeolvadt, s ezért lett a falu neve Szentegyházasolasfalu, mássalhangzó kivetéssel Szentegyházasoláfalu.
A
reformáció idején, 1567. május 17-én e falun keresztül vezette Telegdi Mihály a
“Székelytámadt vár” (Udvarhely) királybírója a Nyikó- és Homoródmentén
toborzott sereget Csík megbüntetésére.
A csíki és a gyergyói hívek István pap vezetésével a csíksomlyói Salvator-hegyen imádkoztak, miközben a férfiak Mikes kapitány vezetésével kivonultak a Nagyerdőre, és a Tolvajos-tetőnél, a Lónyugtató körül cselt vetettek a Csíki láz rakott útján felkapaszkodó támadóknak, és őket legyőzték. Így maradt meg Csík, Gyergyó, valamint Szentegyháza és a szomszédos Lövéte a római katolikus hitben.
A csíki és a gyergyói hívek István pap vezetésével a csíksomlyói Salvator-hegyen imádkoztak, miközben a férfiak Mikes kapitány vezetésével kivonultak a Nagyerdőre, és a Tolvajos-tetőnél, a Lónyugtató körül cselt vetettek a Csíki láz rakott útján felkapaszkodó támadóknak, és őket legyőzték. Így maradt meg Csík, Gyergyó, valamint Szentegyháza és a szomszédos Lövéte a római katolikus hitben.
A győzelem
emlékére keresztet állítottak a Csodatévő Mária tiszteletére, a leghidegebb
forrásnál. Ez a forrás a Hargitafürdői út leágazásától 400 m-re a keleti
oldalon ma is ontja éltető vizét. A Szent István hitében élők fogadalmat tettek,
és hálájuk jeléül évente elzarándokolnak pünkösd szombatján Csíksomlyóra hálát
adni a Segítő Máriának.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése