A földi érdekekbe és ösztönös kívánságokba
elmerültek nem szívesen hallgatják a figyelmeztető szót. Ezt a próféták is
megtapasztalták. Ellenfeleik mindig találtak bennük kifogásolni valót. A
próféták azzal is hozzájárultak a vallási élet erősítéséhez, hogy a nehézségek
között is hűségesek maradtak küldetésükhöz. Mindenféle ellenállás, intrika
ellenére hirdették az Úr szavát (Ám 7,12-15). Etikusan, elvszerűen, a törvényt
betartva éltek és beszéltek. Ezért is figyelmet érdemelnek. Társadalmunk
összevisszaságában nekünk látnunk kellene a helyes irányt és cselekvési módot.
Istenszolgája Áron püspök intő szava ma is a helyes irányt mutatja: „A
keresztény ember két világ polgára. Igazi hazája az égben van, de oda az út a
földön át vezet. Ezért a világban nem turista, nem is műkedvelő. Feladatot kell
teljesítenie. Feladatot és szolgálatot szeretetből... A keresztény ember a
világban él, a világ dolgaival foglalkozik, s ott a világban, foglalkozása
által és állapotbeli kötelességeinek lehető legjobb teljesítésével kell Isten
országának építésén dolgoznia.”
Ha Isten jelenlétében élünk, akkor a kihívások
idején, amikor híveink sorskérdésekkel fordulnak hozzánk, nem bújhatunk a
vallásosság paravánja mögé. Egyik hívem ezt kérdezte, kire szavazzunk július
29-én? Köszönöm kérdését – feleltem, de előbb tájékozódjunk. És némi válaszként
felolvastam egy tapasztalt jogászember (K. E.) nyilatkozatát: „A válasz előtt,
C. Antonescu bejelentése következtében – miszerint ha T. Băsescut nem meneszti
a népszavazás, akkor lemond – meg kell vizsgálni, hogy kettőjük közül kitől
ajánlatosabb megszabadulni. Számomra evidens, a jelenlegi elnök utolsó
mandátumát tölti, tehát tőle rövidesen megszabadulunk. Ezért sokkal üdvösebb
lenne a magyarellenes, hisztérikus, egyetemi hallgatóként éveket ismétlő,
idegen nyelveket nem beszélő, csak a balkáni stílusban otthonos Antonescutól
tehermentesíteni a román politikai életet! Ennek érdekében a július 29-ei
népszavazáson ellenszavazatot leadva, vagy akár távol maradva, egyaránt Crin Antonescu
politikai kiiktatását segíthetjük elő.” Evidens, hogy ezzel a szavazással a
fenti személyek a nép támogatására számítanak. Ilyen a demokrácia
játékszabálya.
Ezzel szemben Krisztus, aki tanítványait kettesével küldi el,
egyszerű és önzetlen magatartást vár. Gyakorolják a szeretetet. Ne keressenek
támaszt földi javakban, hanem bízzák magukat Krisztus erejére: hirdessék a
megtérést, űzzék ki a gonosz lelkeket és gyógyítsák meg a betegeket. Kerüljék a
kényelmet, akkor találni fognak jó akaratú embereket, akik befogadják és
szükségleteikről gondoskodnak. Az örömhír így megsokszorozva terjedt tovább (Mk
6,7-13). Krisztus mindnyájunkat öröktől meghívott az üdvösségre (Ef 1,3-14).
Csak Vele alakul ki a teremtett világ teljes összhangja, amelyben mindenki megtalálja
a maga helyét és örök boldogságát is.
„Urunk Jézus Krisztus Atyja világosítsa
meg lelki szemünket...” Ef 1,17.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése