Egy új világrend közeledik?

Egy 16 oldalas kiadvánnyal tömték tele híveink postaládáját. Címe az, amit én is itt címnek írtam, csak azzal a különbséggel, hogy azon nincs kérdőjel. A kiadvány anyaga újságpapír, stílusa nem ismeri a minőséget és tartalma köszönő viszonyban sincs az újszövetségi kinyilatkoztatással, de a világ- vagy egyháztörténelemmel sem. Különös, hogy a cikkeknek nincs szerzőjük. Kiadó sincs, csak megrendelhető cím, de az is Agyagosszergényen. Ez a brosúra egy szörnyű világ kialakulását vetíti előre – pedig semmi új sincs a nap alatt! –, megfélemlít, és ajánlja a szabadulás lehetőségét. Az tény, hogy a portéka eladásában eléggé járatosak, ingyen van, képes, keretes stb. Már az első oldalon neki esnek a pápának és mindazt a szemétséget, amit az utóbbi két évszázadban az istentelen propaganda megpróbált rákenni a pápaságra, azt mind próbálják felmelegíteni. Az egésznek dohos, ateista szaga van. Nem szalonképes. A sötét középkort emlegetve a kommunista propaganda szövege köszön vissza. A protestánsok ébresztése vallásháborúra ingerel. Az USA és az ENSZ mesterkedései által a sátán átveszi az uralmat. Eddig a veszély. A szabadító pedig a Biblia. És akkor szabadulsz meg, ha te ezt megengeded, hogy kezedbe adják, és ott is bizonyos részeket. Ha bízol, akkor „Jehovában örök kőszálunk van.” A brosúra megállapítása szerint mindez „kijózanító és döbbenetes betekintést nyújt az előttünk álló, az egész világot érintő drámai események sorozatába.” 

Testvéreim! Az Úr Jézus sziklára építette Egyházát. Simon Pétert tette meg látható vezetőnek. Elküldte az Igazság Lelkét, és Ő vezeti az apostolokat és utódaikat. Jézus isteni tekintélyével tanítanak: „Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el, és aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki engem küldött ” (Lk 10,16). Jézus arra is int, hogy ne féljünk és ne riadozzunk, de legyünk éberek, „mert nem tudjátok sem a napot, sem az órát (Mt 25,13), Veletek vagyok mindennap a világ végéig.” (Mt 28,20) Mi hiszünk Jézus Krisztusban, Isten egyszülött Fiában, s nem az ilyen álarc mögé bújt brosúrás tanítókban. Hiszünk az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházban. 
Ha valaki nagyon kiéhezett, és valamit is ad emberségére, az nem a vályúhoz megy moslékot enni, hanem a terített asztalhoz. Mit tegyünk az ilyen brosúrával? Tegyük oda, ahol a helye, a szemetes kosárba! 
A babiloni fogság idején, a teljes elveszettség pillanatában Izajás arra buzdítja a népet, hogy egyedül Istenben keresse a szabadulását, aki eljön és ítéletet tart (Iz 35, 4-7a). Színes nyelvezettel fejezi ki azt a mély átalakulást, amelyet a hozzánk érkező Isten művel az emberben és a teremtésben: vakok látnak, süketek hallanak, a sánták ugrándoznak, és a némák beszélnek. A száraz pusztaságokban felfakadó vizek az ember kellemes tartózkodási helyévé változnak. Ezzel az Úr meghozza az élet teljességét a kegyelem által és elveszi a földi bajok keserűségét. Ezt igazolják Jézus szavai és tettei. 
Amikor egy süketnémát vittek eléje, hogy gyógyítsa meg, Jézus félrevonta a beteget, megérintette fülét és nyelvét, föltekintett az égre, fohászkodott és így szólt: Effeta! vagyis: Nyílj meg! És az tüstént meggyógyult (Mk 7,31-37). Aki megnyílik Jézus szava előtt, abban megszületik a készség Jézus követésére, és ebben áll Isten igazi dicsőítése, melynek kifelé való bizonysága a testvéri szeretet (Jak 2,1-5). Ez által lesz jó életünk, így készülünk az örök életre. Ez a mi világrendünk.

„Az Úr támogatja az árvát és özvegyet!” Zsolt 145,9.