Korea Ázsia reménye

Római katolikus templom Kötegyán

Fájdalmas Szűzanya tiszteletére

Dél-koreai hívek adományából, a dél-koreai és magyar vértanúk emlékére épült 1997 június 14. és november 17. közöt.

+ * + * + * +

Szimpózium Szent Pálról Dél-Koreában

2008. szeptember végén tartották

Hogyan tegyük élővé Szent Pál sajátos karizmáját és missziós lendületét Koreában? Ez volt a témája annak a szimpóziumnak, amelyet a koreai egyház a közelmúltban tartott Szöulban a Szent Pál-év alkalmából.

A szimpóziumon Paul Choi Deok-ki, a püspöki konferencia evangelizációs bizottságának elnöke hangsúlyozta: „Az egyház vitalitásának egyik mércéje az, hogy mennyire tud evangelizálni”, és arra buzdította a helyi egyházat, hogy legyen tevékeny missziós szenvedélyében.

Az előadók között szerepelt Damian Kim Young-nam, a koreai katolikus egyetem tanára, aki az apostol sajátos missziós lelkületéről beszélt, megállapítva, hogy „a koreai egyház lelke a vértanúság lelkülete”. Korea egyházát a koreai vértanúk alapították – fogalmazott –, az Úr kiárasztotta rá kegyelmét, melyet azért kaptunk, hogy megosszuk a mellettünk lévőkkel.”

A szimpóziumon elhangzott, hogy a koreai egyház a Szent Pál-évet az ökumenizmus jegyében tartja meg, bevonva a testvéregyházakat, új lendületet adva a párbeszédnek és az együttműködésnek – olvasható a Radio Vaticana honlapján.
Magyar Kurír

+ * + * + *

Tudás mindenekfelett?
A koreai édesanyák által a „Tudás világosságának” nevezett Talmudot azért olvastatják a gyermekekkel, hogy megtalálják, és ha lehet, megtanulják a zsidó emberek sikerességének, világszerte elismert tudásának a kulcsát. A koreai szülők odaadó törekvése utódaik taníttatásában még az ázsiai népek között is figyelemreméltó jelenség. A tudás és a tudományos műveltség magas szintű elismerése a konfuciánus gyökerekből táplálkozik, ahol az idős, bölcs tanítómester életpéldája követendő és a legnagyobb tiszteletnek örvend.
A koreai gyermekek terhelése egészen korán, néhány éves kortól, már az iskolarendszer előtt megkezdődik. A szülők óvodáskorú gyermekeiket hangszeres és nyelvi képzésekre íratják be, s ezeket a tanulmányokat ők délutáni elfoglaltságként egészen az érettségi vizsgáig folytatják. Az iskola utáni képzéseket azonban nem kötetlen, szakkör jellegű foglalkozásként, hanem sokkal inkább komoly szakmai alappal bíró és mentori célú felkészítésként művelik a koreai társadalomban.
A Talmudhoz való viszonyulás oka a tudás tisztelete mellett egyfajta titkos ismeret feltételezése, ami szerintük többek között a sok zsidó származású Nobel-díjas kutató működését magyarázza. A kiválasztottságtudat pedig a koreai nép körében is erőteljesen érzékelhető. A koreai kereszténység száz éve alatt a második legnagyobb misszionárius kiküldő nép lett az Egyesült Államok után, küldetését főfoglalkozásként tekintő több mint tízezer koreai misszionárius hirdeti az Igét világszerte, még a keresztényeket nyíltan üldöző muszlim államokban is.