2009.
szept. 28.
Holnap főegyházmegyénk és székesegyházunk
búcsúja, Márton Áron püspök atya halálának 29. évfordulója.
Imádkozzuk a Szent Mihály imádságot, és istenszolgája Áron püspök közbenjárását
kérjük: Istenünk, te Áron püspököt arra választottad ki, hogy ....
Kimondottan Áron püspök atya közbenjárását
kérjük Zoli életéért.
Nagyon-nagy a részvét iránta a kórházban is.
Sz-tel, D-K. József
Dr.
Nagy József tanár – Gyfvár, 2009. szept. 28. 21:45
Rezső,
Jóska, köszi a tudósításokat.
Én is
csatlakozom hozzátok az imában, "égostromlásban": Legyen úgy, ahogy
Isten akarja!
Nagy titok
számomra az esete. Vívódásos volt az oltárhoz jutása, csak ilyen rövid lenne a
szolgálati ideje?... Sajátos figyelemmel kísértem szemináriumi évei alatt: szerényen,
csendben, de tudatosan készült, még ha tomboltak is néha körülötte a viharok.
Tele volt mindig jóindulattal. Nem emlékszem arra, hogy valakit megsértett
volna. Szentelése után is felhívott néha "csak úgy...". Amint
így most áttekintem a dolgot: szembetűnő életszentségi vonások.
Ki tudja,
miért ez az óriási áldozat éppen most a millenniumi záróünnepségünk
előestéjén...
Kérjük a
csodát! De legyen úgy, ahogyan Isten jónak látja!
Nagy József
(alias: Szaxi p.)
P.S.: ha van
valami újdonság, jelezzétek, kérlek! Köszi!
2009. szeptember 28. 22:35
Kedves Listatagok!
Ma délután 4 órakor újra meglátogattuk Zolit. A szülei mellett plébániánk munkatársai is
jöttek, Rezső is eljött Brassóból.
Hangosan imádkoztunk. A Most segíts meg Máriát
- önkéntelenül az édesanyja kezdte el. Majd csendben imádkoztunk.
Ezután kezemmel érintettem homlokát és a
fülébe mondtam: Zoltán itt vannak szüleid, Rezső, és a többeket is név szerint
felsoroltam.
Imádkozunk érted Szatmártól Brassóig. Most
kérjük istenszolgája Márton Áron püspök atya közbenjárását érted a megszokott
imával: Istenünk, te Áron püspököt...
s mert főegyházmegyénk védangyala Szent Mihály, most őt is kérjük: Szent Mihály
arkangyal védelmezz minket a küzdelembe... még csendben imádkoztunk, majd
hangosan megáldottam. Nyulas Terézke imádság közben figyelte a monitort. „Amikor
odamentünk pulzusa 76 volt, amikor beszéltem hozzá akkor 85-re felment. Arca
enyhén dagadt, és belázasodott.
Az asszisztens azt mondta, hogy a szervezete
felvette a küzdelmet...” Én ehhez nem sokat értek. A folyóson Zelma szoc.
testvérrel, plébániánk kórházi asszisztensével találkoztunk és arra kértem,
hogy vizes gézzel törölgesse homlokát és arcát.
Este 8 órakor a szüleivel ismét a kórházba mentünk. Már arcszíne piros volt. Mélyen
aludt. Az édesanyja beszélt hozzá. Majd
hangosan imádkoztunk, Áron püspök atya közbenjárását kértük. Közöltem -
azaz a füléhez közel mondtam, hogy nagyon sokan imádkozunk értek, számítunk
rád. Most este van, haza kell mennünk, imádkozunk és reggel szüleid és Annamari
kijönnek hozzád. Sőt László doktor állandó belépőt ad hozzád. Homlokára tettem
kezem és imádkoztunk. Megáldottam. Karját megfogtam, hogyha érzi, érezze, hogy
szeretjük. Az édesanyja most is azt tette mind délután, Zoli ballábfejét
megcsókolta, - mint nagypénteken mi szoktuk a szentkeresztet. A jobblábszárán
nyílttörés van, húzatják, annak lábujjait megsimogatta. A szeretet küzdelme a
szeretettjéért. Elköszöntem. Vérnyomása 137/97. Pulzusa 100 volt.
Reggel 8 órakor CT-vizsgálatra viszik. Akkor
össze tudják hasonlítani a tegnap esti paraméterekkel.
Az asszisztensnő kedvességét megköszöntem, és
megkérdeztem: hogyan alakul Zoli állapota? Válasza, amit délelőtt is mondta:
stabilizálódott. Szeretném, ha holnap este valamelyest jobb hírekkel
számolhatnék be. Most készülök lefeküdni, mert hajnalban 4 busz és két kiskocsival
megyünk a Gyfvári zarándoklatra. Zoli is jött volna, most viszont
őt visszük a szívünkbe.
Kérjük a csodát, mert itt csak az segít, de
legyen meg az Isten akarat.
Jó éjt mindnyájatoknak!
Szeretettel, D-K. József
Baricz
Biborka – Fülöpszigetek, 2009. szept. 29.
13:51
Kedves atya!
Nem ebből az
alkalomból szerettem volna első alkalommal levelet írni. Az igazat megvallva,
nem is tudom, mit írhatnék, csak érzem, hogy egyszerűen írnom kell.
Hétfőn
tudtam meg, hogy mi történt Zolival. Engem is nagyon megrázott… Tegnap a
szentmisén nem is tudtam, hogy miért imádkozzak, mit kérhetnék Istentől: ami
Zolinak a legjobb, vagy ami a szüleinek, a plébániának, az ismerőseinek? De ki
vagyok én, hogy eldöntsem, hogy mi a jó valakinek is?! Így azért imádkoztam és
imádkozok most is, hogy Isten azt engedje megtörténni, ami az Ő még nagyobb
dicsőségére válik!
Nagyon távol
vagyok otthonról, de úgy próbálom megélni ezt a helyzetet, hogy megteszem az
itteni feladataimat, és szeretem ezeket az embereket, akik itt vesznek körül engem.
És bízom Benne, tudom, hogy Ő megteszi mindazt, sőt még többet is, amit én
esetleg most otthon tehetnék.
Kérem atyát,
hogy nagyon vigyázzon magára, mert az embereknek, híveinek, barátainak
szükségük van atyára! Bíborka
Szénégető
István – Marosvásárhely, 2009. szept. 30. 10:39
Testvérek,
a tegnapi
gyulafehérvári ünnepen többen is felajánlottuk imáinkat Mihály Zoli
gyógyulásáért, kérve Isten Szolgája Márton
Áron közbenjárását... a papság évében... a Márton Áron boldoggá avatásának
döntő csodáját is kérve.
Kérlek, ne
lankadjatok, folyamatosan és sokan imádkozzunk! Ajánljatok fel szentmisét,
kérjétek Kis Szt. Terézt, akinek nyolcadában vagyunk, vagy rózsafűzért... holnaptól
a Szűzanya és a rózsafüzér hónapja.
Jézus
Krisztus Urunk, könyörülj rajtunk, és gyógyítsd meg őt! Isten Szolgája, Márton
Áron - könyörögj érettünk!
Sz. István
2009.
szept. 30. 16:35
Kedves Mindnyájan!
1. Szeptember 29.
Szent Mihály arkangyal főegyházmegyénk védőszentje, főszékesegyházunk búcsúja,
istenszolgája Márton Áron elszenderülésének 29
évfordulója, (fő)egyházmegyénk millenniumának záró napja. E napra
különösen készültem, hisz együtt könyöröghetünk Zoli életéért. 29-dike Áron
püspök atya 29. mennyei születésnapja. Hajnal fél 3 órakor keltem. 3
órakor fogadtam a 4 autóbuszt, és útnak indítottam Gyfvárra. Az egyik busz 45
ministránssal, hittanossal és Szecsete Zoltán, Rusti Sanyi tisztelendő úrakkal
elindult. A zarándoklatra menet és haza jövet is imádkoztak, de nagyon sokan és
sok felé imádkoztak Zoltánért. Jómagam felnőttek társaságában kiskocsival
mentem. Két belépőt a plébániámról az igénylők nem vittek el. Induláskor
magamhoz tettem, az egyiket L. Rezső t. úrnak adtam, hogyha szükséges
útközben tegyünk jót másokkal. Az úton, mindegyre hívogattak a
paptestvérek, érdeklődtek Zoli állapota felől. Amikor Marosszentimre
után az eltérőhöz közeledtünk, bizony várakozni kellett. Ekkor az egyik
kitűzőt, amely nálam volt megfogtam és kiszálltam a kocsiból, hogy az előttünk
levő HR rendszámú kocsinak felkínáljam. Odajönnek-e? - kérdeztem, kezemben
tartva a belépőjegyet. Nem, volt a válasz. Akkor az előtte levő HR
rendszámú kocsihoz léptem, mondom nekik is. Igen, csak ... tessék és odaadtam a
kitűzőst. Ezt az előbbiek meglátták, és azonnal mondták, hogy ők is a
szentmisére jönnek. Azonnal, a Rezső kocsijához szaladtam és elkértem
tőle a jegyet, azoknak is átadtam. Örvendtem, hogy segíthettünk, és egy jegy
sem maradt használatlanul nálunk. A szentmisét hálából az 1000 évért és Zoliért
ajánlottam fel, hogy Isten tartsa meg továbbra is népünket. A Te Deum alatt
letérdeltem, mert ezt csak egyszer lehet megtenni ilyen formában. A szentmise
felemelő, Istenben megnyugvást adó volt. Itt Istennel társalogtunk.
2. Az állófogadás,
az elsőnek a folytatásaként az ember-ember közti kapcsolatok ápolása
következett. Ez jó lett, amennyiben jó alapot vetettünk előbb. Igyekeztem, hogy
hamar túl legyek a betevőn, hogy az emberi kapcsolatok ápolására többet tudjak
fordítani. Rég nem látott külföldi ismerőseim hogylétem felől érdeklődtek,
akiknek elmondtam, hogy én ugyan meg volnék hála Istennek, de most a káplánom
balesete és kómás állapota nehezedik rám. Segíteni kellene, mert egy 27 éves
pap megmentése többet ér akármilyen kápolna vagy templom megépítési
összegénél. Most kellene a támogatás, hogy meg tudjuk menteni az
életét. Az erdélyi papok és világiak mindegyre Zoli sorsáról
érdeklődtek. Kozma Imre atya, ajánlotta, hogy szerdán hívjam fel, akkor otthon
lesz és beszélgessünk erről. Több ismerőssel beszéltem, többek közt Soós
Károllyal, aki dr. Szabó Béla főkonzul úr társaságában volt. Ő ajánlotta, hogy Zoli
esetét a főkonzul úrral is beszéljük meg. Szabó úr segítségét kértem, ő Füzes Oszkár
nagykövet úrral és Szilágyi Mátyás főkonzul úrral hozott össze. Átgondolták a
helyzetet és intézkedtek. Közben Kelemen Hunorral, Tamás püspök úrral és
dr. Barta Tibor főorvossal is tudtam külön-külön beszélni. Utána haza indultam,
szívemben reménnyel, tudva azt, hogy ennyi jóakarat és Isten tudja, hogy hány hívő
odaadó imája nem vész el.
Nagyenyednél
jártunk, amikor mindenünnen jöttek a mobil hívások. Egyből diszpécseres lettem.
Hívtam a plébániámat, a kórházat, az orvosokat, mindeniktől a megfelelő
információt kértem, hogy hívóimnak, akik „sürgős választ” vártak tudjam
továbbítani. Úton vagyok és nem otthon, hogy hatékonyan tudjak intézkedni. Több
mint kétórás ilyen állapot végén értem haza. Beszéltem a bp-i Országos Baleseti
és Sürgősségi Intézet főigazgató-helyettes Szita professzorral. Az ő utasítása
alapján nyomban a Kórházba mentem. Először megnéztem Zolit, és rövid
imával és áldással átadtam a sok-sok imát és távoztam tőle. Ezután dr.
László Imre sebész-főorvossal és dr. Varga Péter intenzív osztályvezető főorvossal
együtt megbeszéltem a kínálkozott új helyzetet. Készültem lefeküdni 23
órakor, amikor Barta doktor Bp-ről hívott és jelezte, hogy a tegnapi diagnosztizálás
szerint és a bp-i intézet felszerelése alapján van esélye Zolinak,
hogy rendbe jöjjön. Ezután ki nem aludt volna el?
3. Reggel ismét Bp -
Csíkszereda telefon beszélgetések. Fél 9 órakor a kórházban Zolinál. Zolit
közben útra készítették, hogy mentővel az érkező helikopterhez vigyék. Az
iratait rendeztük. Majd vártunk és fél 11-kor a mentőbe tették. Innen a
Sportpályára szállították, mert a helikopter csak ott szállhat le. A pályán 2.
és 3. osztályos gyerekek torna órája volt. Beszéltem a tanítónővel és a
gyerekekkel, amíg a kaput kinyitották a mentő előtt. Elmondtam, hogy az úton
szenvedett balesetet Zoltán tisztelendő úr, ezért vigyázzanak, amikor mennek át
az úton. És már a helikopter zúgása megtörte a csendes légkört. A gép leszállt,
a hordágyat oda tolták. Ekkor a gyerekekkel együtt elmondtunk egy Miatyánkot
Zoliért. Úgy gondolom, hogy az a 20 perc mély nyomot hagyott a lelkükben, amíg
a mentő és a helikopter ott tartózkodott. Munkatársaim, Szecsete Zoli, Rusti
Sanyi, Annamari, Tünde és Anti bácsi, valamint Zoli szülei és a nem hibás sofőr
és felesége is ott volt. Imádkoztunk, miután a mentő elment. A helikopteres
csapat még tett-vett, várakoztak. Várták Balog György konzul úr érkezését, aki
a befogadó kórház iratát hozta. Átadtuk, lekezeltünk a pilótával és egy perc
múlva már a levegőben volt a gép.
4. Ne vegyétek
rossz néven ezt a beszámolót, de így is nagyon rövid. Elmondhatom, hogy sok-sok
jóakaró embert gyűjtött össze a tegnapi nap az Úr. Köszönjük Áron püspök atya, példád és tanításod világító jel ma is.
Szeretettel,
Darvas-Kozma József
2009.
szept. 30. 17:37
Kedves Mindnyájan,
akik Zoli sorsa felől érdeklődtök!
Hál' Istennek 11 -
4 óráig Zoli megtette a távugrást és a magasrepülést, és szerencsésen megérkezett
vele a zúgó vasangyal négy rohammentős földi angyalocska irányításával. 4
órakor azt a választ kaptuk, hívjanak egy óra múlva. 5 órakor hívtuk a
bp-i OBSI-t és közölték, hogy jelenleg a műtőben van. Vagyis
már "reperálják".
Ugye továbbra is kitartunk érte?
Imádságos
köszönéssel, D-K. József
Dr.
Nagy József 2009. szept. 30. 18:49
Jóska,
köszi!
Így van:
Kitartunk!
Nagy
J./Szaxi p.
Koczinger
Tibor – 2009. szept. 30. 21:05
Kedves
Jóska!
Persze, hogy kitartunk mi szatmáriak is!
Isten áldás kísérje minden imád és cselekedeted, amit úgy látom tétovázás nélkül megteszel, végrehajtva azt amit a Szentlélek sugall!!!
...és írj nekünk mindannyiszor, mikor új hírek birtokába jutsz! Köszönjük!!! Köszönjük jóságod!!!
Kitartó szeretettel:
Tibor
Persze, hogy kitartunk mi szatmáriak is!
Isten áldás kísérje minden imád és cselekedeted, amit úgy látom tétovázás nélkül megteszel, végrehajtva azt amit a Szentlélek sugall!!!
...és írj nekünk mindannyiszor, mikor új hírek birtokába jutsz! Köszönjük!!! Köszönjük jóságod!!!
Kitartó szeretettel:
Tibor
Msgr.
Dr. Kovács Gergely – Róma, 2009. szept. 30. 19:39
+!
Kedves
Jóska!
Nemrég értem vissza Rómába Rodé bíborossal, illetve én ide, a szobámba. Épp
csak kipakoltam s leültem a gép elé. (…)
Zoliért imádkozva, szüleinek lelki erősséget kérve és Isten támaszát, szeretettel,
Gergely
Lakatos
Gabriella – Mvhely, 2009. szept. 30. 21:28
Kedves
Mindanyiotoknak!
Későn
olvastam el az emaileket. Imádkozom Zoliért, bár nem ismerem. A Budapesti
OBSI-ban dolgozik egy kollégám, katolikus sebész és lelkigondozó, bizonyára
ismeritek Dr. Egri Lacit, ő is tud segíteni, ha tud a helyzetről.
Szeretettel,
Lakatos Gabriella, kórházlelkész Mvhely
Orvosi
napló:
Mihály
Zoltán Lajos - Esetszám: 3779907
Név: Mihály Zoltán Lajos
xxxxx
xxxx
Azonosító: 00000842993
2009.09.30.
Beteget előzetes
megbeszélés alapján vettük fel Kórházunkba.
Három
nappal megelőzően Csíkszeredán közlekedési baleset során sérült, mély eszméletlen
állapottal járó mindkét oldali agyzúzódásokkal, kiterjedt subarachnoidealis
vérzéssel és koponyaalapi töréssel, ill. I. fokban nyílt disztális
lábszártöréssel (később fixateur extern behelyezése szóbajön)és kisebb bal
oldali térdizületi sérüléssel járó politraumatizációt szenvedett.
Az átküldő
intenzív osztályon lélegeztették, a súlyos koponya-agysérülés miatt barbiturát
kezelést, a bázistörés miatt kombinált AB kezelést alkalmaztak (a rövid
zárójelentésből egyéb számottevő információ sajnálatosan nem nyerhető, holnap
további telefon konz. szükséges).
xxx
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése