S.O.S.

Az erdélyi Mária Rádió és a Segítő Kéz felhívása:

December 16-án a 11.00 órás mise után, 12 órakor a Millenniumi-templom téren, gyűjtést szervezünk tartós élelmiszerekből.

Kérünk mindenkit, aki felkarolja ezt a kezdeményezést, és segíteni akar a rászorulókon, a fent említett dátumon, azaz, december 16-án 12.00 órakor adományát adja át a Mária Rádió önkénteseinek. Tartós élelmiszereket várunk, mint különböző konzervek, májpástétom, liszt, cukor, rizs, száraztészta.

Az összegyűjtött adományokat eljuttatjuk rászoruló testvéreinknek, akik a Segítő Kéz adatlistáján szerepelnek Erdély szerte.

Isten áldását kérjük minden adakozóra!

Köszönjük a rászorulók nevében,

a Mária Rádió, 
Segítő Kéz és 
a Szent Kereszt Főplébánia

Apa és fia

Egyszer egy gazdag apa úgy döntött, hogy elviszi vidékre 7 éves kisfiát és megmutatja neki, milyen szegény emberek is vannak. Az volt a célja, hogy gyermeke lássa meg a dolgok értékét, és fogja fel azt, hogy milyen szerencsés családban él.

Egy szerény falusi család házában szálltak meg, ahol egy napot és egy éjszakát töltöttek. Amikor már hazafelé tartottak, az apa megkérdezte fiat: Nos, mit gondolsz erről az útról?
- Nagyon jó volt apa!
- Láttad, hogy némelyek milyen szükségben és szegénységben élnek?
- Igen.
- És mit láttál meg mindebből?
- Azt, Apa, hogy nekünk egy kutyánk van, nekik négy.

Nekünk egy medencénk van otthon, ők meg egy tó partján laknak.

A mi kertünket lámpák árasztják el fénnyel, az övékére pedig csillagok világítanak.

A mi udvarunk a kerítésig tart, az övéké addig amíg a szem ellát.

És végül láttam, hogy nekik van idejük beszélgetni egymással, és hogy boldog családként élnek. 

A szeretet és a békesség a legkisebb kunyhóban is elfér. Te és Anyu egész nap dolgoztok, és alig látlak titeket. És még valami, Apa, a család Jánoskája azt mondta: "gazdagok vagyunk, mert miénk az Isten szeretete."

Az apa csak fogta a kormányt, vezetett csöndben, mire a kisfiú hozzátette:
- Köszönöm Apa, hogy megmutattad, hogy milyen gazdagok is lehetnénk.

A pálosok bora

Częstochowa is ezzel misézik: a pálosok bora

A magyarországi szerzetesrendek közül a magyar alapítású pálosok voltak az elsők, akik boros „vállalkozásba” fogtak szőlő nélkül (a pannonhalmi bencések saját szőlőből készítik boraikat). Öt éve készül pálos bor, rendszerint egy száraz és egy félédes – még Częstochowában is ezzel miséznek a pálos szerzetesek.

A pálos rend is keresi, hogy mi segíti a mindennapi életét, hogy mi az, amivel erősíteni tudja saját gazdálkodását, és  ami egyúttal összeegyeztethető a szerzetesi élettel is – mondta a Magyar Kurírnak Dr. Szentirmay Tamás, a rend tartományfőnöki hivatalának vezetője. A misebor az egyik ilyen lehetőség, de mivel ők maguk nem tudnak bort termelni, kerestek hozzá partnert: egy olyan borászatot, amely a szőlőtermő területeit tekintve hitelesen, élő módon, de történetiségében is összeköthető a pálos renddel.
A Pécs melletti Jakab-hegyen már a 13. század első felében éltek szabályozott remeték, akiknek a pécsi püspök adott regulát, még azelőtt, hogy Boldog Özséb a Pilisben összegyűjtötte volna a remetéket, mely utóbbi közösséghez aztán  később a Pécs-környékiek is csatlakoztak. Azaz ilyen értelemben ez a „legrégebbi pálos hely”. A későbbiekben itt volt ugyanakkor a pécsi székeskáptalan szőlője is. Ma pedig itt található a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Szőlészeti és Borászati Intézetének szőlőbirtoka. Ez a szőlőtermő terület így mindenben megfelelt a pálos rend fenti alapvetéseinek, ezért öt éve  ezzel az intézettel kötött szerződést a pálos bor előállítására.
A magyar pálosok már a középkorban is termeltek bort – például Badacsonyban. Néhány éve, amikor Badacsonytomajban II. János Pálnak állítottak emléket, egy emléktáblát is felavattak az egykori pálos kolostor emlékére. A középkorban egyébiránt nem fehérben, hanem szürkében jártak a pálosok, így ők  úgy tartják, hogy  velük kapcsolatos a „szürkebarát” szőlőfajta és bor elnevezése.
Ma a pálosok többféle szőlőből válogatnak, úgy, hogy minden évben megvizsgálják,  mely tétel a megfelelő számukra. Kétféle bor fut a Pálos név alatt, az egyik egy száraz, ami - egy évet kivéve - minden évben olaszrizling volt eddig,  a másik pedig egy félédes, ami cuvée (azaz többféle szőlőből készül - alapja pedig többnyire a zenit nevű pécsi szőlőfajta). Tételenként általában 700-1000 palack készül. Ebből miséznek a magyar pálosok, sőt ezt használja a szentmisékhez a budapesti apostoli nunciatúra és a częstochowai pálos kolostor is.
– Nemcsak az a célunk a pálos borral, hogy jó minőségű legyen a miseborunk, hanem az is, hogy a pálos rendet minél több helyen megismerjék – mondta a Kurírnak Bátor Botond tartományfőnök. – Az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrendet sokan sokféle forrásból ismerik,  de mi azt szeretnénk, ha a velünk kapcsolatos ismeretek rajtunk keresztül jutnának el az emberekhez, mivel vannak olyan egyházon kívüli erők, amik kicsit kisajátították ezt a rendet maguknak. Ők az egyházon kívül ápolnak egy állítólagos pálos filozófiát, sajátos vallási köntösbe öltöztetve mindezt. Emellett jogtalanul használják a pálos nevet, sokszor a kereskedelemben is – szögezi le a tartományfőnök. Hozzáteszi: a jövőről nehéz beszélni, de nagy az érdeklődés a pálos misebor iránt, amiben szerepet játszhat az is, hogy vannak, akik ezen keresztül találnak kapcsolatot a rendhez. A külföldi pálos kolostorok is érdeklődnek a magyar pálos bor után.
Kérdésünkre Bátor Botond kifejtette: más rendtartományok nem készítenek, illetve nem készítettnek bort, erre amúgy is talán csak a horvátoknál lenne esély a klíma miatt, az Egyesült Államokban és Ausztráliában pedig nincs hagyománya a pálos bornak. „A tradíció az, ami nekünk lehetőséget ad” – vallja a tartományfőnök.
Kereskedelmi forgalomban kizárólag az említett  intézetén keresztül, és csak kevés helyen  kapható a pálos misebor, mivel Bátor Botond szerint olyan magas árréssel dolgoznak a kereskedők, hogy ugyan tárgyaltak többel is, de végül letettek a bor szélesebb piacra dobásáról. Bátor Botond ugyanakkor leszögezte: csak akkor lehetünk biztosak abban, hogy egy, a pálos renddel kapcsolatba hozott termék jogosan használja a pálos elnevezést, ha az vagy a rend terméke, vagy olvasható rajta, hogy a pálos rend engedélyével használják az elnevezést.
A következő év pálos bora Szentirmay Tamás és Hartman Beatrix, az   intézet borászati vezetőjének elmondása szerint újfent egy (még tavalyi szőlőből készült) száraz olaszrizling és egy (idei szőlőkből készült) félédes cuvée lesz, utóbbi nagyrészt pinot blancból, jázminból és biankából készül, de kisebb mennyiségben van benne például camelot és más „rezisztencia-nemesítésből” kikerülő fajták is. A 2012-es pálos borból fajtánként 11 hektoliter készül. A Pécsi Tudományegyetemmel egyébként a rend épp most szerződött le a következő öt évre – azaz a következő öt évben biztosan lesz pálos bor. A 2012-es félédes cuvée már palackozva van, és az olaszrizlinget  is palackba töltik karácsonyra.

Forrás: Magyar Kurír, 2012. nov. 29.

A nő és az Isten

Egy kedves legenda szerint egy jámbor nő arra kérte Istent, mutatná meg neki a poklot és a mennyországot. Kérése teljesült és túlvilági útján Illés próféta lett a kísérője. Hatalmas terembe vezette a nőt, ahol pompás ételek párologtak az asztalon. Körülötte ültek az emberek, kezükben hosszú nyelű kanállal. Mindegyikük rossz bőrben volt, arcukon keserűség tükröződött. Ennek oka az volt, hogy a hosszú nyelű kanállal nem tudták magukhoz venni az ételt. Miféle hely ez? – kérdezte a jámbor nő Illés prófétától.  Ez a pokol, hangzott a válasz. Ezután másik terembe léptek, ahol hasonló kép tárult a szemük elé. A különbség csupán az volt, hogy ott vidáman meregették hosszú nyelű kanalaikkal a finom ételeket. Miféle hely ez? Ez a mennyország, felelte Illés próféta. Itt élnek boldogan azok az emberek, akik egymásra figyelnek, akik hosszú kanalaikkal nem a saját, hanem egymás szájába teszik az ételt…

Illés ekkor így folytatta: ezután nézzél szét környezetedben, mert mostantól tudod, hogy mit kell tenned azért, hogy  elkezdődjék nálatok is a mennyországos élet.

Szelektív-e az advent?

Krisztus király napján a nagymisét a moldvai magyarok egy csoportjával, pontosabban a Csíkfalváról jött testvéreinkkel, a városunkban lakó vagy tanuló moldvai magyarokkal és híveinkkel közösen mutattuk be. Plébániánk is igyekszik segíteni a moldvai magyaroknak (csángóknak). Az idén is, úgy mint tavaly, megtartottuk a pusztinai gyerekek két hetes oktató-nevelő táborát. A városunkban hagyományos Csángó Nap szervezői is vagyunk. A szentmisén begyűlt adományt, 1205 lejt a Csíkfalvi Csángó Rádió működtetésére átadtunk. A Csángó Nap rendezvényéről az egyik csíki lap is beszámolt, de arról hogy szentmisével kezdtük, ezt talán szelektív módon kihagyta, pedig a számokat nézve is az ezer hívő jelenlétével megtartott szentmise a rendezvény kiemelkedő része volt. Híveink most is láthatják, hogy a sajtó mennyire nem szolgálja az igazságos tájékoztatást. Az amerikai sajtókirály, Pulitzer József jelszavától messzire járnak: pontosság, tömörség! „Egy újságnak a hitelesség az, ami nőnek az erény”. – A Hit évében, „a ’hit kapuja’, amely az Istennel való közösségre vezet bennünket, és lehetővé teszi az ő Egyházába való belépést, mindig nyitva áll számunkra. Ezt a küszöböt akkor fogjuk átlépni, ha Isten Igéjének hirdetése nyomán a szív átformálódik a kegyelem átalakító erejében. Belépni ezen a kapun azt jelenti, hogy egy életre útra kelünk. A kiindulópont a keresztség, amely által Istent Atyánknak szólíthatjuk, és a halálon át az örök életbe való belépés az a cél, amely az Úr Jézus feltámadásának a gyümölcse, aki a Szentlélek ajándékai által akarta az ő dicsőségébe részesíteni mindazokat, akik hisznek őbenne.” 

Az egyházi év kapuja az Advent. Számunkra szent időszak, a felismerés, a megfontolás, a döntés, a cselekvés és a találkozás ideje. Életünk itt a földön az örök adventben, azaz a már eljött és a visszatérő Jézus várásában, kimondhatatlan misztériumának ünneplésében bontakozik ki. Az átfogó virrasztás és készülődés alapja Isten ígérete (Jer 33, 14-16). A bűnbeeséskor, még az Édenben hangzott el Isten nagy ígérete, ami az üdvösségre vonatkozott, hogy megszabadít a kísértőtől, a bűnös állapottól, a haláltól és örök életet ad. Ennek beteljesülése felé fontos isteni ígéret a babiloni fogságban élőknek így szólt: „Igaz sarjat támasztok  Dávidnak, aki jogot és igazságot teremt.” Megigazít, jogcímet ad az üdvösségre. Ez a jövendölés Jézus Krisztus megváltásával beteljesedett. Ő alapította meg Isten újszövetségi népét, az Egyházat, és kegyelem által éltet, hogy Istenhez méltóan tudjunk élni és felkészülni a Szentháromságos életre. Szentek leszünk, ha Krisztussal járunk, ha életünket adjuk másoknak és másokért (1Tessz 3,12—4.2). Az Egyház adventjének és beteljesedésének kísérő jelenségeit, az idők jeleit a keresztény ember képes felismeri (Lk 21,25-28, 34-36), ezért tudatosan él és nem feledkezik meg az égiekről. Megvívja benső csatáit a közönnyel, a bűnökkel szemben. Munkáját végezi, imádkozik, szentségekhez járul és reménységgel tekint a Krisztussal való találkozásra, aki a hűségeseknek a megváltást hozza. Az advent mindenkinek szól, csak más a vége! 

„Gyarapítson és gazdagítson titeket az Úr a szeretetben.” 1Tessz 3,12