A címben szereplő két kegyhely a lengyel és a székely nép életében évszázadok során meghatározó volt, és szinte
azonos szerepet töltött, tölt be. Az idén felavattuk a
Mária utat, mely Mariazelltől Csíksomlyóig, Częstochowától Megjudorjeig
összeköti Közép-Európa keresztény hitből táplálkozó népeit. 2013. jún. 24-27 között harmadszorta zarándokolunk el a FEKETE MADONNA ZARÁNDOKVONATTAL a Fénylő Hegyre. A címben szereplő
két kegyhely hagyományának és áhítatának gyökere és vonása azonos. Częstochowa
pálos kegyhely, Csíksomlyó volt pálos, most ferences kegyhely.
A kegykép és a kegyszobor Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázolja.
1. Częstochowa
Fényes Hegyén (Jasna Góra) a 14. században Nagy Lajos király rokona, Opuliai
László herceg, nádorispán 1382-ben alapította a Boldogságos Szűz tiszteletére
szentelt pálos kolostort. Az egyik legenda szerint Szent Lukács festette a
Boldogságos Szűz képét, amelyet az oroszországi Belz várában őrizett László
herceg. A tatárok beütésétől féltvén a Mária-ikont Oppelnbe akarta vinni. A képet kocsira rakta, de a kocsi elé fogott
ökrök nem bírták a kocsit megindítani. A jámbor fejedelem az imában keresett
tanácsot és vigaszt a csudálatos jelenséggel szemben, s íme megálmodja a tenni
valót, és pedig, hogy a képet ne vigye Oppelnbe, hanem Jasna Górá-ra Częstochowa
mellé. Nyomban fogadást tett a
boldogságos Szűznek, hogy az intés szerint fog eljárni. A kocsi most már könnyű
szerrel megindult Jasna-Góra felé, hova 1382. szeptember 9-én meg is érkezett.
A képet egy fából készült kápolnában Henrik prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák. 1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen forrás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Częstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyították meg híres noviciátusukat. 1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van.
A képet egy fából készült kápolnában Henrik prépost helyezte el, s a fejedelem ennek a szomszédságában telepítette le a Márianosztráról jött tizenhat pálos szerzetest, kiknek jámborsága és Mária iránti tisztelete híres volt. Megépíttette a pálos kolostort, melynek jelentősége folyton nőtt a rend életében. Az ikon és a czennstochowai kolostor története összeesik Lengyelországéval. Falai alatt sokszor megtorpantak ellenséges hordák. 1430-ban a rabló huszitáknak sikerült egyszer lábukat a kolostor földjére tenni, s azt kirabolni. A csodatévő Madonna-képet nem tudták magukkal vinni, a szekér nem indult el a képpel. Ekkor egy huszita oly erővel taszította le a szekérről, hogy a kép három részte tört. A kép közepén a Szűzanya alakja sértetlen maradt. Ekkor a másik huszita dühében lándzsájával két sebet ejtett Mária arcának jobb oldalán. A két rabló erre kővé dermedt, a többi pedig rémülten elrohant. Az ijedelemből magukhoz tért atyák a csodás jelenség tanúi voltak. Amikor a szennytől meg akarták tisztítani a képet, de vizük nem volt, hirtelen forrás fakadt azon a helyen. A Mária-ikon lenyűgöző erejével a viharos lengyel történelem során kegyképpé magasztosult és a Regina Poloniae (Lengyelország királynéja) nevet kapta. A csodás Madonna képét minden ellenséges támadással szemben megvédték, ha kellett, s féltő gonddal rejtegették. A veszedelem elmúlása után pedig nagy ünnepségek közepette helyezték vissza templomukba mély tiszteletük eme tárgyát. A pálosok kegyhelyük vonzásában 1634-ben építették fel Częstochowában a harmadik kolostorukat, a Szent Borbálát és nyították meg híres noviciátusukat. 1682-ben ünnepelték a kolostor 300 éves évfordulóját, amelyen Sobieski János lengyel király is részt vett. És innen 1683 szeptemberében a török hadaktól szorongatott Bécs megmentésére vonult, ekkor magával vitte a kegykép egyik másolatát, amely előtt imáit végezte. A győztes hadvezér a csata színhelyén, a kahlenbergi kápolnába hagyta, az általa tisztelt ikont, amely ma is ott van.
A 17. században
két ízben jutott szorongatott helyzetbe a czenstochowai várszerű kolostor. 1655.
november 18-tól december 25-ig Károly Gusztáv svéd király több ezernyi hada
ostromolta, de a hős pálosok és Zamoysky István közel 400 emberével nagy
elszántsággal megvédték a kolostort. 1703-ban XII. Károly svéd király a kolostor
alatt elvonultában meg sem kísérelte az ostromot. Megelégedett a kivetett
váltságdíjjal. A Fekete Madonna tisztelete még jobban felerősödött, bár
czenstochowai zarándoklatokat már a 15. század elejétől ismerünk. A templom főbúcsúja
május 3-án van.
Az újabb
kutatások megállapították, hogy a hársfa lapra festett ikon egy jeles itáliai
festő, Simone Martini műhelyéhez kapcsolható, amely kapcsolatban állt az
Anjoukkal. Mária balkarján tartja áldást osztó fiat, a gyermek Jézust, akinek
bal kezében az élet könyve látható. Az ikon királyi eredetére utalnak a
Szűzanya köpenyét díszítő Anjou-liliomok. A Fekete Mária néven ismert ikon (a
megpróbáltatásokra utal) nemcsak a lengyelek királynője lett, hanem a pálos
szerzetesek patrónája is. A lengyelek nem feledkeztek meg egykori bölcsőjükről
a magyar rendtartományról. A törökök kiűzése után a kegykép másolatát minden
magyarországi pálos templomban elhelyezték, hogy évszázados kultusza, oltalmazó
ereje kisugározzék a kolostor körzetére, s minél több Mária-tisztelőt vonzzon
ősi helyükre. A kegykép népszerűségét a zarándokok sokasága mellett bizonyítják
a különböző fogadalmi jegyek, offerek, melyeket a zarándokok ajánlottak fel
hálából. Ezek mellett a czenstochowai kolostorban számos magyar vonatkozású
emlék található (23 olajfestmény és 5 freskó), Szent Hedvig készítette
miseruha, Báthori István király aranyozott díszkardja. Mindezek az emlékek arról
tanúskodnak, hogy a hívő ember Márián keresztül eljutott Szent Fiához. A
hajdani és mai zarándokok hitük és hálájuk jeléül a Fekete-Madonna oltárát
térdenállva háromszor szokták körül járni. A czenstochovai Mária-ikon
háromszori és Remete Szent Pál budaszentlőrinci sírjának többszöri térden állva
történő körüljárása pálos hagyomány.
- folytatása következik -
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése