A történelmi
könyveink szerint Vác városa nevét a XI. században a környékbeli erdőkben élt Vác
remetéről kapta.
Vác
városának első történetírója, Desericzky József (1702-1765) megemlékezik Vác remetéről, s őt mint
élő alakot tünteti föl.
A hagyomány szerint Felső-Magyarországról vándorolt Vác
irányába, szent meggyőződésből, lelkesedésből vezérelve intett búcsút a szülői
háznak.
Elsőként a visegrádi erdőkben kereste a maga számára leginkább
megfelelő utat a szent életvitelhez, majd átkelt a Dunán és a „Vác-környéki”
erdőkben telepedett le.
A helybéli erdősségben, imádkozásban töltötte élte
mindennapjait.
Szent László király - akinek a mogyoródi csata előtt, 1074-ben
megjósolta győzelmét - rendkívül kedvelte őt. Ekkor
László megfogadta, hogy ha győztesen tér vissza a csatából embereivel, templomot
épít Szűz Mária tiszteletére.
Weber Henrik festőművészt is megihlette Vác alapításának legendája. A festő azt a pillanatot ábrázolja, amikor Géza király boldog Vác remetével találkozik és ígéretet tesz neki, hogy kolostort épít, melyben aztán zavartalanul élhet hivatásának.
Weber Henrik festőművészt is megihlette Vác alapításának legendája. A festő azt a pillanatot ábrázolja, amikor Géza király boldog Vác remetével találkozik és ígéretet tesz neki, hogy kolostort épít, melyben aztán zavartalanul élhet hivatásának.
„De Géza, László és Ottó hercegek és az egész magyar hadsereg, amely
velük volt, megszállottak Vác táján. És ottan volt egy nagy erdő és
senki sem tanyázott benne, csak Vác nevű szentéletű remete,
akinek nevéről nevezte el később Géza herceg az ott alapított várost.”
A győzelem után László megépítette a váci Székesegyházat.
Vác városa mindenkor tiszteletben tartotta a szent életű remete emlékét. Még a XVIII. sz. végén is fennállott a nyugati városkapu melletti legrégibb ház falán a remete képe ezzel a felirattal: B. Vatius.
A pálosok a
lengyelországi czestohowai kolostorban elődeik közé sorolták azokat a remetéket
is, akik még a rend megalapítása előtt istenfélelemben töltötték életüket. Így
került a pálos szentek társaságába boldog Vác remete. A festmény 1x1,3 m. A képen
Vác remete egy ház előtt üldögél és egy nyitott könyvből imádkozik. Előtte nagy
kereszt áll, fehér kámzsa van rajta, a capucium a nyakába csúszott. A jobb
oldal háttere erdő és hegyvidék. A festmény alatt a következő szöveg található:
B. WAAC PAVLINAM EREMUM INCOLENS, VITAE
SANTITATE DIVO LADISLAO REGI VENERANDVS ETIAM VRBI AB EO CONDITAE NOMEN 1000. Boldog Vác pálos remete élete és szentsége Szent László királynak (ajánlva)...
Vác remete szobrát egy helyi művész, Kapás Sándor alkotta meg 1908-ban.
Boldog Vác remete, Vác
város névadójának emléknapja minden év november 26-án van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése