Milétoszi Thalész (Kr.e. 624 k. – Kr.e. 546-ban az olympiai
játékok alatt) kezdetben olaj kereskedéssel foglalkozott, beutazta az akkor
ismert művelt világot Mezopotámiától Egyiptomig. Tanult és megalapította a
milétoszi iskolát. A legkorábbi görög természetfilozófus, aki a dolgok
összességének mint egésznek a természetét kutatta. A matematikában és a csillagászatban jártas, a hét görög
bölcs egyike. Platón szerint “amikor csillagászati megfigyelései közben fölfele
nézve beleesett egy gödörbe, egy elmés és csinos trák szolgálólány kigúnyolta,
mondván, hogy erősen vágyik ugyan az égi dolgok ismeretére, de fogalma sincs
arról, ami háta mögött és a lába előtt van.” Az ő eredménye a párhuzamos
szelők-tétele (Thalész-tétele).
Egyszer a bölcs Thalész útközben találkozott egy ismerőssel
és nagyon előzékenyen köszöntötte őt. Ez azonban figyelemre sem
méltatva, büszkén elment mellette. Barátai azt hitték, hogy ez a bölcset
bántani fogja s ki is fejezték a bölcs előtt, hogy milyen szégyen egy ilyen
híres embernek a köszöntését nem viszonozni. Thalész így szólt: Szégyen-e az reám nézve, hogy előzékenyebb vagyok, mint ő?
**
“Légy figyelmes mások iránt. Semmi sem olyan
megnyerő és lekötelező, mint a gyöngéd figyelem. A figyelmetlenség sért, s
igen gyakran kétszeres viszonzást von maga után. A figyelmetlenséget
vagy hiú gőgnek, vagy szemtelenségnek szokták az emberek
tulajdonítani, s hiszem, hogy e két vád mindenikétől irtóznál.” (Deák
Ferenc)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése