Kései zászlóhajtás P. Takács Gábor előtt

A történelem fintora, hogy egy-egy igazi nagyságot az utókor elfelejt. Ez a korok amnéziája, tudatkiesése. Ez abban nyílvánul meg, hogy az igazi szereplőket elfelejti és az utánuk jövőket helyezi előre. Így tettek Jegenyei András Ferenc (1619-1684) csíksomlyói kusztosszal, aki a Czeglédy István kassai református prédikátor meghurcoltatásakor az erdélyi katolikus papságnak Csíkszeredában 1670. nov. 22-én elkészített beadványával, melyben Czeglédy prédikátor szabadon bocsátását kérték, Rotthal János törvényszéki elnökhöz címzett levelével, és Damokosnak a kongregáció bíborosához írt üzenetével Jegenyei kusztosz Bécsbe ment. A státus urak pedig az Erdélyben működő jezsuitákon keresztül próbáltak hatni a Habsburg uralkodóra. Jegenyei küldetése sikerrel járt, amint 1671. február 20-án jelentette is Pozsonyból: „Jó hírt viszek, a prédikátor már kiszabadult a fogságból.” A 20. században a ferencesek tévesen ezt már Kájoni Jánosnak tulajdonították.

Hasonló sors jutott P. Takács Albert Gábor csíksomlyói ferences házfőnöknek is. P. Takács Budapesten született 1896. dec. 19-én. A ferences rendbe lépett 1912. szept. 30-án. Egyszerű fogadalmat 1913. okt. 1-jén, az örök fogadalmat 1917. április 29-én tett. Pappászentelték 1919. dec. 22-én. 1927-ben lett csíksomlyói házfőnök. A történelmi idő úgy hozta, hogy népi kultúránk védelmét felvállalta a Csíkszeredában működő Szociális Testvérek Társulatának egyik vezetőjével, Stettner Andrea testvérrel és a kolozsvári Katolikus Nőszövetséget képviselő Zakariás Flóra nővérrel. 1930-ban eltervezték az Ezer Székely Leány Napja rendezvény szervezését, amelyre 1931. június 7-én került sor az első alkalommal, hosszú hónapokig tartó előkészület után. Célja a székely népviselet, néptánc és népzene megőrzése. Ennek jelmondata: Hitében erős, erkölcsében tiszta, önazonosságában szilárd ifjúság nevelése.

A hagyományőrző találkozóra 42 településről jöttek el Csíkszeredába. 1932-ben a mozgalomba  új emberek  kapcsolódtak be, úgymind Domokos Pál Péter gimnáziumi tanár, aki a konferanszié szerepét vállalta és P. Lukács Manszvét ofm szónok. 1935-ben megtartott ötödik találkozó után a román hatóság betiltotta. Újraéledése 1940. október elején volt, amikor Csíkszeredába látogatott vitéz nagybányai Horthy Miklós kormányzó. 
Az emberek hamar felejtenek, így történhetett meg, hogy az Ezer Székely Leány Napja rendezvény kezdeti szervezőjének Domokos Pál Pétert tekintik, mondják tévesen. Az igazi szervezőt, P. Takács A. Gábor ferences atyát, a rendezvény egyik lelkes kezdeményezőjét, szervezőjét a történelem szele Amerikába sodorta. Az Egyesült Államokban halt meg 1974. január 1-jén. E sorokkal szeretnék zászlót hajtani emléke előtt, remélve, hogy kortársaink kijavítják nagy tévedésüket.

---