Nehogy kifusson alólad az újesztendő

Egyházunk az új év kezdetén az Isten Fiát és az Istenanyát állítja példaképül. Az újszövetség velük kezdődik. Magyarország léte is Jézushoz és Máriához kötődik. Szent István népét Jézusnak szentelte és jövőjét a Nagyboldogasszonyra bízta. Így történt, hogy ezer éven át megmaradtunk annak oltalma alatt, „kinek öltözete a Nap, lába alatt a Hold, fején tizenkét csillagból korona” (Jel 12,1).

A katolikussá lett zsidó származású, Paul Levy ajánlatára 1955-ben az Európa Tanács szimbóluma lett a tizenkét csillagos zászló, majd 1986. május 26-tól az Európai Unió hivatalos zászlója. A kék mezőbe, a csillagok közé mi kell „belerajzoljuk” erényes életünkkel a jövő reményét, örökös Királynőnk gyönyörű alakját. A Hit évében szép hivatás. Erre kötelez bennünket ezer éves kereszténységünk is.

A múlt század elejétől,  sok megpróbáltatáson megy át a magyar nép. De van igazság a világon, éspedig, hogy Isten nem feledkezik meg rólunk. Igaz, nem kímél meg a kínlódástól, aggodalomtól, erőfeszítéstől, de mindig velünk van, felemel, megszabadít egészen más módon, mint ahogy azt mi gondolnánk. Megmaradásunk és felszabadulásunk csak Krisztus-i lehet, ahogy Szent István is meglátta.

A gyergyócsomafalvi káplán a 60-as években Borzontra járt misézni, mert a szekuritáte letartoztatta és bebörtönözte az alfalvi plébánost. A káplán Zündapp motorkerékpárral járt Borzontra. A misét követően a hívek valamelyike ha megkérte, ő szívesen bevitte Alfalu központjába. Töltött út volt akkoriban, de azon is igyekezett megmutatni, hogy ő tud vezetni. Egyik alkalommal idősebb néni kérte meg, hogy vigye be a falu központjába. Kuporodjék fel – válaszolta. A néni fel is ült, s mivel a fogantyút nem ismerte, nem fogódzott meg, viszont a papot nem merte átkarolni. A rázós úton, a két falu határában a néni észrevétlenül lepottyant a motorkerékpárról. A központban hiába állt meg a káplán, mert nem volt, aki leszálljon. Ekkor tüstént visszafordult, hogy nézze meg, mi is történt az utasával. A két falu közti határban eregelt a néni, aki így fogadta a motoros káplánt: Jaj, tisztelendő úr, úgy leestem, hogy azt se tudtam mondani: Dicsértessék a Jézus Krisztus! 

Testvéreim, kapaszkodjunk a Szűzanyába, hogy alólunk se fusson ki az újesztendő és mindennapi munkánkkal dicsérjük Jézust, hogy a megváltás fénye derítse fel arcunkat.

Áldott, boldog Újévet kívánok.

Nem az útszéléről, de a néni köszöntésével köszöntöm: Dicsértessék a Jézus Krisztus!