Kedves Olvasó!125 évvel ezelőtt, pontosan 1888. január 31-én fejezte be földi életét Bosco Szent János. Életét tanulmányozva, szemlélve, megmozgatja bennünk a jobbik ént. Milyen áldás lett ez a tanyasi fiúcska, akit az édesanyja vallásra tanított, aki naponta háromszor elimádkozta az Úr angyala imádságot. Aki Isten hívására igent mondott és hűen követte az Istentől kapott hivatást. Követői, a szaléziek 100 éve kezdték el szolgálatukat Magyarországon.
Megboldogult Dénes Dávid papunknak a háromszéki Imecsfalván egy temetés alkalmával mondott kijelentésével: "Mert vannak felkapott szentek, mint például szent Antal, és vannak sarokba szorított szentek, mint például Bosco Szent János. Ezt ti nem ismeritek, csak én!" - indítottam Félperces csomagjaimat a Sarokba Szorított Szentről. Egy kis mosolyt is akartam deríteni az arcokra, de akik ismerték Dénes Dávid papunkat, azok biztosan derültek mondásán, s eszükbe jutott számtalan kis története, amit a Vasárnap katolikus hetilapban két évtizede publikált.
Még a koporsója sincs sarokban, csak a fal mellett. Épen maradt teste figyelmeztet minket is. Isten kegyelmét használjuk fel. Isten védelme és a Szűzanya oltalma alatt merjünk dolgozni.
Édesanyja, Margit asszony állandóan a jótettekre sürgette. Majd János is mondogatta: ,,Aki alszik, nem fog halat!'' Megszívlelte édesanyja másik intését: is ,,Lásd csak, oly rövid az életünk, hogy nagyon kevés időnk van jót tenni. Minden óra, amit felesleges alvással töltünk, elveszett idő a mennyország számára. S minden perc, amit elveszünk a nélkülözhető éjszakai nyugalomtól, meghosszabbítja az életünket.'' Don Bosco ezért aludt oly keveset.
A Hit évében mi ha úgy dolgoznánk, mint Don Bosco Szent János, akkor Erdély, a magyarság, a kereszténység nem úgy állna, ahogyan még áll. Nem elég az intézmény, abba lélek is kell! Nem kesergő lélek, hanem Istenért lángoló, dolgozó lélek, a mindnyájunké!
Köszönöm a mai nap ajándékát, azt az 1000 olvasót, akiket a "Sarokba Szorított Szent" története érdekelt, elolvasták és továbbították másoknak is. Hálát adok magam is a mai nap megtartott virtuális "hittanóráért".
Hála Istennek azért, hogy sokan voltunk (de nem elegen), és így élni érdemes.
Néhány számadatot azért tekintsünk meg, és egy fohásszal tegyünk pontot a Félpercre.
A szalézi rend hihetetlen gyorsasággal terjedt Itáliában és külföldön is, ami jelezte, hogy Don Bosco a kor nyomorúságát ismerte föl és azon segített, amikor az elhagyott fiúkat fölkarolta.
Halála évében, 1888-ban a szalézieknek 250 háza volt 130.000 növendékkel.
Élete folyamán 6000 pap került ki intézeteiből, akik közül 1200 szalézi szerzetes lett.
1980-ban világszerte 1341 házban 16.900 rendtag, közülük 11.000 fölszentelt pap,
1990-ben 1597 házban 17.191 szalézi szerzetes, köztük 10.884 pap foglalkozott a fiúneveléssel.
A szalézi nővérek száma 1980-ban 1438 házban 17.500, 1990-ben 1505 házban 17.090 fő volt.
+ + + + + + + + + + + + + + + Bosco Szent János - könyörögj érettünk! + + + + + + + + + + +
"Istenünk, ki Bosco Szent Jánost arra választottad, hogy atyja és tanítómestere legyen az ifjúságnak, kérünk, add, hogy a szeretet tüzétől lángra gyúlva mi is keressük a lelkeket, és csak Neked szolgáljunk."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése