In memoriam Msgr. Gajdó Zoltán

"Előzzek, ne előzzek, hátha nem jön semmi?" - a papi nyelvek szerint az autózni szerető, a sebességet élvező fiatal pap, Gajdó Zoltán szokta kérdezni a vele utazó papoktól.
- "S ha jön, akkor mi lesz?" - kérdezték a kollégák.
- "Akkor meglátjuk!" - felelte. 
Gajdó Zoltánt 1963. április 21-én szentelte pappá Istenszolgája Márton Áron püspök Gyulafehérváron. Ennek 50. évfordulójára érsek atyánk folyó év június 19-ére hívta meg a rubin-, arany- és ezüstmisés jubiláns papjait, hogy vele együtt  mutassák be hálaadó szentmiséjüket a kapott kegyelmekért, a kitartás ajándékáért és minden megpróbáltatásért.
Az ünnepségen már nem lesz jelen Msgr. Gajdó Zoltán pápai káplán, nyug. plébános, mert megelőzte társait, hazatért az élet Urához.
Kézdiszászfaluban született 1940. január 25-én. Iskoláit szülőfalujában, a középiskolát Kézdivásárheélyen és Gyulafehérváron, a teológiai tanulmányit ugyan itt a a Hittudományi Főiskolán végezte. Felszentelése után Berecken, 1964-tőlt Baróton káplán; 1966-tól Kézdimartonoson lelkipásztor, megépíti a kántori lakot; 1976-tól Nagykászonban plébános, papi lakot épít; 1983-tól 2006-ig Négyfalu-Türkös  plébánosa, és megépíti a tatrangi és hosszúfalusi templomokat, valamint plébániája mellett a Márton Áron ifjúsági házat.
2006-ban, nyugdíjasként két évre Kehidakustányra (veszprémi főegyházmegye) távozott, majd hátralévő éveit, hosszas és súlyos betegségben Sepsiszentgyörgyön töltötte.
Dolgos, szentségekkel megerősített élete február 8-án az örök világosságba torkollott. Február 11-én, 12 órakor temettük kézdisárfalvi-szászfalvi közös templom cintermébe, amikor aranymisés társa, Jäger Péter nyug. teológiai tanár, rektor is a halhatatlanság útjára lépett, amikor Szent Péter székén Őszentsége XVI. Benedek pápa lemondó nyilatkozatát megtette.
Úgy gondolom, kedves Zoli, hogyha tehetnéd, valamelyik búcsús ebéd alkalmával elmondanád, hogy derüljünk: "Látjátok, én már a jó Istennél is intézkedtem."
Hadd említsem meg azt is, hogy amikor megkaptad a pápai káplán címet, akkor a híveid megkérdezték, hogy ez mit jelent plébános úr? Te pedig komolyan mondtad, hogy nyáron két hétre kimész Rómába, s az ottléted kiadásait a Szentatya fogja fizeti.
Ezek után, kérdezem, hogy a Szentatya nem azért jelentette-e be a lemondását, mert megtudta, hogy te már Szent Péternél jelentkeztél és ki tudja, hogy milyen nagyságrendű cekket hagytál rá?
Köszönjük, hogy a miénk voltál. A viszontlátásra. Nyugodjál Jézus szent Szívén.