Székely címer a román fejedelemségek címerében

A korábbi bejegyzésemben - Székelyek nélkül se Moldova, se címere nem lenne - rámutattam, hogy Moldva címerében miért van jelen a székely címer napja és holdja, azért mert Moldva lakósságának egy része székely. Románvásár környékét Karácsonykőig (Piatra) és délre székelyek lakták és Székelyvidéknek nevezték. 1439. szept. 15-én kelt IV. Jenő pápa levele, melyben megparancsolja Benedek szörényi püspöknek, hogy boszniai ferencesek által gondoskodjék Moldvában, a Székelyföldön (finitimi huic terrae Ciculi, partesque Transalpinae) és Havasalföldi részeken a nép papokban szükséget ne lásson, mert a szereti püspökség üresedésben van. 1444. január 29-én kelt pápai levél a boszniai ferences vikáriátus alá rendeli és azzal egyesíti a Szkithiában, Moldvában és a hét Székelyszéken lévő valamennyi konventet és házat. Havasalföldön a székely és a magyar lakosság a 13. századtól jelen van. A jelentősebb városok a Kárpátok lejtőjénél, mind magyar alapításúak. Jelen voltak közöttük a domonkosok, ferencesek, ciszterek és a pálos szerzetesek. A reformáció után és az ortodoxia erőszakossága miatt, a nép egy része Erdélybe költözött, a többi lassan elasszimilálódott. 

Külön Székely megye létezett, a judeţul Secuieni, azaz Székelyek megyéje, melynek területe Prahova és Bodza megye északi részén volt. 1848-ban szüntette meg a havasalföldi román hatóság.

Báthory Zsigmond fejedelem nagy címerében az első sáv felső részében a székely és a magyar címer, alul a szászok hét vára látható. A középső sávban a koronás, sárkányfogas Báthory  címer, alatta Moldva címere a vadtulok fejjel és csillaggal, alul a székely címer. A harmadik sávban Munténia (Nagy-oláhország) címere, fent a székely címer alatta acsőrében keresztet tartó sassal. A lenti részen Kis-oláhország (Olténia) címere. Az utóbbi idő címertervezői megpróbálták elhagyni Moldva és Havasalföld címeréből a székely szimbólumokat. A múlt pedig erős gyökér!

A székelyek őshonosak, tudomásul kell venniük a többségi románoknak, hogy az őshonos magyarság mit akar, és akaratát az új alkotmány készítésénél vegyék figyelembe. 

Aki úgy gondolja, hogy a blogbejegyzéseket a románság számára is elérhetővé kellene tenni, azaz lefordítani román nyelvre, már is köszönettel megadom a felhasználási engedélyt.

Darvas-Kozma József