Erdő Péter bíborossal készített interjút az Új Ember. A beszélgetés néhány részletét olvashatják az alábbiakban.
–
Bár Magyarországon sajnos nem köszönthettük személyesen a Szentatyát,
zarándokként sokan találkozhattunk vele Rómában. Nekünk, magyaroknak mit
adott ez a pápaság?
– Benedek pápának Magyarországhoz, a
magyar egyházhoz való viszonya is nagyon értékes és bensőséges volt.
Tudta, hol van Magyarország, nem kellett megmutatni neki a térképen
Budapestet; ismerte a történelmünket, a magyarországi embereknek a
lélektani és külső helyzetét is. A szeretet nyilatkozott meg abban, hogy
elrendelte Salkaházi Sára és Meszlényi Zoltán püspök boldoggáavatását.
Az sem véletlen, hogy két határon túli vértanú püspököt is az ő
rendeletére avattak boldoggá: Scheffler Jánost és Bogdánffy Szilárdot.
De ő az, aki gyönyörű levélben fordult hozzánk Árpád-házi Szent Erzsébet
születésének évfordulóján is. Ugyanakkor az európai püspököknek is írt
ebben a tárgyban, és nagyon fontosnak tartotta azt az üzenetet, amelyet
Szent Erzsébet példája hordoz.
Ad limina látogatásunkon az egész
püspöki kart fogadta, de fogadott minket külön-külön is, és megrendítő
volt, hogy milyen jól ismeri a körülményeinket, azt a helyzetet, amiben
lelkipásztorként helyt kell állnunk. És bátorított minket, s azt hiszem,
pontosan azt tette velünk, magyar püspökökkel is, ami Szent Péternek a
küldetése is volt: hogy megerősítse testvéreit a hitben, így az egyházba
vetett hitben és a hívő optimizmusban is.
– Mit tart a legfontosabbnak XVI. Benedek pápa tanításában?
–
Fontos tanúságtétele volt az is, hogy újra és újra fölhívta a figyelmet
a központi kérdésekre, tehát a hangsúlyokat érdemes figyelni a
tanításában és a munkásságában. Nem véletlen, hogy pápaként sem hagyta
abba a hittudósi munkát, hanem háromkötetes könyvet adott ki a Názáreti
Jézusról. Mert sokféle téma lehet a hitben, de központi kérdés csak egy
van: Jézus Krisztus, mert ezen áll vagy bukik az egész kereszténység. A
reményünk forrása nem valamilyen elmélet vagy filozófiai következtetés,
hanem Jézus Krisztus személye és a vele való kapcsolat. Az egész új
evangelizáció tulajdonképpen erről szól: kapcsolatba kell hoznunk az
embereket Jézus Krisztussal. Ez a cél nem csupán valami elméletnek a
terjesztése. Azt hiszem, Benedek pápa olyan hangsúlyokat helyezett el,
amelyek hosszú időre eligazítanak. Köztük az, hogy teológiai
gondolkodásunknak és lelkipásztori munkánknak a lényegre kell
irányulnia. Számos részletben lehetnek esztétikai élmények,
gyönyörűségek, de a lényegnek a hangsúlyozása a mai kor parancsa. A
szinódusok tematikája is nagyon figyelemreméltó volt. Benedek pápa
folytatta, megtartotta az elődje által meghirdetett szinódust, majd az
isteni igéről volt egy nagy szinódus, amely pápaságának szép mozzanata
volt, hiszen a hit tárgya az Isten igéje. Istennek hisszük el azt, ami a
hitünk igazsága, és e tekintetben a szinódus utáni apostoli buzdítás is
maradandó dokumentuma annak, hogyan tudta ő egyrészt serkenteni és
segíteni a püspököket, a világegyházat abban, hogy megfogalmazza a
hitét, másrészt pedig pápai tekintéllyel összefoglalni és erővel
továbbadni azt.
A teljes interjú – amelyben Erdő Péter szól
még a Szentatya apostoli utazásainak jelentőségéről, arról, hogy mit
tett Benedek pápa a keresztények egységéért és a vallásközi
párbeszédért, és mivel alapozta meg a következő szentatyának a
tevékenységét, illetve az egyház jövőjét – az Új Ember február 27-én,
szerdán megjelenő számában olvasható. Ebben a számban egy négy oldalas
mellékletet is talál az olvasó a konklávén résztvevő bíborosokról.
/Magyar Kurír/
Ajánló:
XVI. Benedek pápa mellett 2013.02.28.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése