+ Msgr. Ft. Orbán László

Msgr. Orbán László pápai prelátus, nyug. esperes-plébános a 14 gyerekes család 12. gyerekeként 1918. január 25-én született a háromszéki Bélafalván. Rokona volt Fekete János vértanú papunknak. Hamar árvaságra jutott. Iskoláit szülőfalujában, a középiskolát a csíkszeredai Római Katolikus Főgimnáziumban végezte. A Mária Kongregáció tagja lett, kongreganista elöljárója pedig Léstyán Ferenc volt, akit mindig nagy tisztelettel emlegetett. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron és Kolozsvárt végezte. Pappá Márton Áron püspök szentelte 1943. június 6-án. 1943-ban Gyergyócsomafalván káplán. A meneküléskor egyedül maradt pap a vidéken, mert nem menekült el és járta Gyergyó falvait. 1946-ban Csíkszeredában segédlelkész, Zsögödben dalárdát szervezett, összefogta a Legény- és leányifjúságot. Ezért a kommunisták 1947-ben le akarták tartóztatni, de az egyik szigurancás kellő időben figyelmeztette és még azon éjszaka gyalog átment Székelyudvarhelyre, ahol Márton Áron püspökkel találkozott. Feltárta előtte helyzetét és a püspök onnan Bátosra küldte plébánosnak. Majd 1948-ban Kézdialmás plébánosa lett, ahol 1949. július 5-én letartoztatták, vizsgálati fogságban volt, majd 1950. május 11-1951. május 28. között a Duna-csatornánál raboskodott. Ezt követően kényszerlakhelye 1956-ig a Baragán síkságon, és utána Kézdialmás plébánosa, ahol kis templomot épített. Vallotta, hogy ahol templom van, ott megmarad a magyar közösség. 1966-ban Gyergyóremetére kapott plébánosi kinevezést. Lelkipásztori évei alatt megépítette a csutakfalvi kápolnát, felkarolta a filiás helyeket. A templomot renováltatta, központi fűtéssel szereltette fel 1982-ben. Ekkor a sekrestye volt szószékfeljárata alatti helyen a kazánház kialakításán dolgoztak, amikor két kripta bejáratára bukkantak, az egyiket kinyitották, ahol szerzetesek teste volt egymás mellett elhelyezve. A másik kriptához nem nyúltak. Számos káplánja volt. Vigyázott rájuk. Az egyik segédlelkésze Lázár Lajos lett 2003-ban a plébános, és Laci bácsi a lelki kísérője volt, a plébános 2009-ben bekövetkezett haláláig. Gyergyóremetei hívek hálája kísérte továbbra is. Nyugdíjasként Borszékon, Csíkszeredában tartózkodott, majd a gyergyószentmiklósi Árpád-házi Szent Erzsébet Öregotthon lakója volt, ahol 70. évi papság után, 2013. március 11-én befejezte földi pályafutását. Az utóbbi hónapjait agyvérzés okozta bénulásban töltötte. Szentségekkel többször is megerősítve költözött a mennyei hazába.
Mindig tisztelettel tekintettünk fel mindnyájunk Laci bácsijára. Szilárd, katona jellem volt, az élet megtanította őt is. Az Egyház elkötelezett szolgája volt. A 1989-es fordulat után az egyházközségek javainak visszaszerzésén fáradozott, valamint az Agro-Karitász beindításán. Konzervatív nézetei ellenére, a zsinati újításokat is tisztelte, mert az Egyház sorsát a szívén hordozta. A véleményét nem rejtette véka alá, hanem ki is mondta. Róla suttogták, hogy egy papi temetés végén, megkérdezte a püspökétől: kit szándékozik kinevezni az elhunyt plébános helyére. Amikor a püspök megmondta a leendő plébános nevét, állítólag Laci bácsi csak ennyit mondott: Látszik, hogy nem ismeri sem a papját, sem a plébániát.
Imádságunkkal és szentmisével kísérjük őt, aki ezt vallotta és kérte: "Míg életemben földi hajlékoknak szépítgetése volt nehéz feladatom, halálomban fogadjanak be az örök hajlékok."
Temetése 2013. március 13-án, szerdán 11 órakor lesz a gyergyóremetei templomból.