Szent Péter kulcsát kerestem

XIII. Gergely pápa után a konklávé Felice Perretti bíborost választotta meg pápának. Minorita szerzetes volt, az V. Sixtus (1521, ur. 1585-1590.) nevet vette fel, ezzel tisztelgett IV. Sixtus pápa emléke előtt, aki szintén ferences szerzetes volt. Felice híres szónok, elkötelezett reformer, ellentéte XIII. Gergelynek, aki őt teljesen mellőzte, sőt ellenfelének tekintett. 

A bíborosok pontosan ismerték Felice érdemeit, és miután minden szempontból megvitatták személyének alkalmasságát, így őt választották meg Szent Péter székébe. 

Öt és fél éves uralkodása alatt megújhodott a pápaság hatalma és tekintélye csúcspontját érte el. Sixtus pápa kemény, de zseniális egyházfő volt. 

Megválasztásának körülményeiről éveken át legendák szóltak Rómában. Többen úgy vélték tudni, hogy Sixtus csellel szerezte meg a szent kollégium támogatását. A legendáról később bebizonyosodott, hogy minden bizonnyal nincsen alapja. Azért Mikszáth Kálmán magyarra fordította az V. Sixtusról szóló szellemes történetet.

"A későbbi V. Sixtus pápa bíboros korában betegséget színlelt, hogy könnyebben megválasszák, s ezért mindig meggörbülve járt. Pápává választása után azonban újra egyenes derékkal, emelt fővel kezdett járni. Egyszer Medici bíboros megkérdezte tőle:

- Hogy van az, hogy Szentséged meggyógyult mióta pápa lett, s már nem jár görnyedten? Csak nem történt csoda?

A pápa nevetve válaszolt:

- Azelőtt Szent Péter kulcsát kerestem, azért jártam lehajolva, de miután már a kezemben van, nincs miért lehajolnom többé."