„Krisztus legyen életünk középpontja” – Nyolc éven át tartó szerdai általános kihallgatások XVI. Benedek pápával
XVI. Benedek pápa lemondását követően
március 6-án már nem került sor a hagyományos általános kihallgatásra, amelyek
elsősorban a pápai tanításra irányulnak. A ma már Emeritus pápa 348 alkalommal
találkozott a hívekkel 8 évnyi péteri szolgálata során. Ezek alkalmával több
katekézis-sorozatot tartott, így az apostolokról, a Szent Pál év során a hit
tanúságtevőiről, vagy a Hit évében az imáról.
Első pápai audienciája alkalmával, 2005. április 27-én névválasztásáról mondta el gondolatait a híveknek. XV. Benedek pápa, és Szent Benedek nyomdokain utalt ezáltal Európa egységének jelentőségére. Azért imádkozott és kérte Szent Benedeket, hogy „segítsen minden hívőnek Krisztust állítania létezése középpontjába. Ő legyen mindig az első gondolataink között és tevékenységünk során”.
Ezt követően befejezte a II. János Pál által megkezdett katekézis-sorozatot a Zsoltárokról, majd 2006-tól a Krisztus és egyháza közötti kapcsolatról tanított a híveknek. Az egyház továbbra is visszatükrözi az Úr világosságát itt a földön az emberi bűnök és korlátok ellenére is. Jézushoz az egyházon keresztül lehet eljutni, amelyet ő maga alkotott és, amelyen keresztül szól hozzánk. Jelenléte az, amely boldogságot és örömet ad a híveknek.
2007-ben Benedek pápa több tanítását az egyházatyáknak szentelte, köztük az általa egyik legszeretettebbnek, Szent Ágostonnak, aki által a hit és az értelem közötti kapcsolatról mondta el gondolatait. Később, 2009-ben, a Papság éve során számos tanítása a művészetről szólt, amely a szépség útján keresztül elvezet bennünket Isten Misztériumához. Számos katekézise szólt a középkori román és gótikus stílusú katedrálisokról. Nem szabad megfeledkezi a neves keresztény nőknek szentelt tanításairól, amelyek során hangsúlyozta a női géniusz jelentőségét az egyháztörténelem hosszú évszázadain keresztül.
Jelentőségteljes az imáról szóló sorozata, amelyben hangsúlyozza: az ember magában hordozza a végtelen iránti vágyat, az örökkévaló iránti nosztalgiát, a szépség keresésének vágyát, a szeretet iránti vágyakozást, az igazság és a világosság iránti szükségletet, amelyek mindegyike az Abszolútum felé vezeti őt. Az ember magában hordozza az Isten iránti vágyat. Tudja jól, hogy valamilyen módon Istenhez fordulhat, tudja, hogy imádkozhat hozzá.
Végül a Hit évéről kezdte meg tanításait arra buzdítva a híveket, hogy újítsák meg a Jézusba vetett hitüket. A Krisztussal való találkozás megújítja emberi kapcsolatainkat egyre szolidárisabbá és testvériesebbé változtatva bennünket a szeretet logikája szerint. Utolsó kihallgatásán ezekkel a szavakkal búcsúzott:
„Kedves barátaim! Isten vezeti egyházát, támogatja elsősorban a legnehezebb pillanatokban. Ne veszítsük el soha ezt a hittel teli látásmódot, amely az egyetlen igaz szemlélet az egyház és a világ történelme során. Szívünkben legyen mindig jelen az az örömteli bizonyosság, miszerint az Úr velünk van és nem hagy el bennünket, közel van hozzánk és szeretetével tölt el minket”.
(hh)
Első pápai audienciája alkalmával, 2005. április 27-én névválasztásáról mondta el gondolatait a híveknek. XV. Benedek pápa, és Szent Benedek nyomdokain utalt ezáltal Európa egységének jelentőségére. Azért imádkozott és kérte Szent Benedeket, hogy „segítsen minden hívőnek Krisztust állítania létezése középpontjába. Ő legyen mindig az első gondolataink között és tevékenységünk során”.
Ezt követően befejezte a II. János Pál által megkezdett katekézis-sorozatot a Zsoltárokról, majd 2006-tól a Krisztus és egyháza közötti kapcsolatról tanított a híveknek. Az egyház továbbra is visszatükrözi az Úr világosságát itt a földön az emberi bűnök és korlátok ellenére is. Jézushoz az egyházon keresztül lehet eljutni, amelyet ő maga alkotott és, amelyen keresztül szól hozzánk. Jelenléte az, amely boldogságot és örömet ad a híveknek.
2007-ben Benedek pápa több tanítását az egyházatyáknak szentelte, köztük az általa egyik legszeretettebbnek, Szent Ágostonnak, aki által a hit és az értelem közötti kapcsolatról mondta el gondolatait. Később, 2009-ben, a Papság éve során számos tanítása a művészetről szólt, amely a szépség útján keresztül elvezet bennünket Isten Misztériumához. Számos katekézise szólt a középkori román és gótikus stílusú katedrálisokról. Nem szabad megfeledkezi a neves keresztény nőknek szentelt tanításairól, amelyek során hangsúlyozta a női géniusz jelentőségét az egyháztörténelem hosszú évszázadain keresztül.
Jelentőségteljes az imáról szóló sorozata, amelyben hangsúlyozza: az ember magában hordozza a végtelen iránti vágyat, az örökkévaló iránti nosztalgiát, a szépség keresésének vágyát, a szeretet iránti vágyakozást, az igazság és a világosság iránti szükségletet, amelyek mindegyike az Abszolútum felé vezeti őt. Az ember magában hordozza az Isten iránti vágyat. Tudja jól, hogy valamilyen módon Istenhez fordulhat, tudja, hogy imádkozhat hozzá.
Végül a Hit évéről kezdte meg tanításait arra buzdítva a híveket, hogy újítsák meg a Jézusba vetett hitüket. A Krisztussal való találkozás megújítja emberi kapcsolatainkat egyre szolidárisabbá és testvériesebbé változtatva bennünket a szeretet logikája szerint. Utolsó kihallgatásán ezekkel a szavakkal búcsúzott:
„Kedves barátaim! Isten vezeti egyházát, támogatja elsősorban a legnehezebb pillanatokban. Ne veszítsük el soha ezt a hittel teli látásmódot, amely az egyetlen igaz szemlélet az egyház és a világ történelme során. Szívünkben legyen mindig jelen az az örömteli bizonyosság, miszerint az Úr velünk van és nem hagy el bennünket, közel van hozzánk és szeretetével tölt el minket”.
(hh)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése