A tücsök és a róka - Aiszóposz
A tücsök
egy magas fán énekelt. A róka fel akarta őt falni, és ezért a következőt
eszelte ki. A fa alatt csodálta szép hangját, és hívta, szálljon le, s azt
mondta, hogy látni szeretné, mekkora az az állat, amelynek ilyen hangja van. A
tücsök azonban gyanította a róka cselét; egy levelet tépett, és azt dobta le. A
róka azt gondolta, hogy a tücsök, és rárohant - az azonban így szólt rá
felülről: "Csalódtál, barátom, ha azt hitted, hogy leszállok. Azóta
őrizkedem a rókáktól, amióta egy róka hulladékában tücsökszárnyakat
láttam."
**
Az eszes emberek okulnak mások
szerencsétlenségén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése