Adott egy lámpát

Évszázadokkal ezelőtt egy bizonyos hegyi faluban egy nemes ember azon gondolkodott, hogy milyen örökséget hagyjon a falu lakóinak. Végül eldöntötte, hogy templomot épít hagyatékként. A templomépítés tervét titokban tartotta egészen a befejezésig. Amikor az emberek összegyűltek, csodálkoztak a templom szépségén és tökéletességén. Sok dicsérő megjegyzés után az egyik férfi megkérdezte:  

- "De hol vannak a lámpák? Miként világítják meg a templomot?" 

Anélkül, hogy válaszolt volna, a nemes ember rámutatott a falon lévő lámpatartókra, aztán minden egyes családnak adott egy lámpát, hogy hozzák magukkal amikor szentmisére jönnek és függesszék fel a falon levő tartóra: "Valahányszor itt vagytok, az a hely, ahol ültök, világos lesz" - felelte a templomot építtető ember. "Amikor pedig nem lesztek itt, az a hely sötét lesz. Amikor távol maradtok a templomtól, Isten házának bizonyos része sötéten marad."

Vajon a mi családunk lámpása vasár- és ünnepnap megvan-e gyújtva? Azon a helyen világítunk-e ahová Isten helyezett minket?