Május 24-én, pénteken, Szűz Mária, a keresztények segítsége liturgikus ünnepén Ferenc
pápa két kegyelmet kért homíliájában a Szent Márta házban reggel bemutatott
szentmiséjén.
1. „Türelemmel viseljük a nehézségeket és szeretettel győzzük le a rosszat”. Ezek a kegyelmek a keresztények sajátosságai. Nem könnyű türelemmel elviselni a nehézségeket, amikor kívülről jönnek, vagy amikor belső, szívbéli, lelki problémákról van szó. De tűrni nem annyit jelent, hogy magunkon viseljük a nehézséget.
Tűrni azt jelenti, hogy magunkra vesszük a nehézséget és azt erővel a magasba emeljük, hogy a nehézség ne alacsonyítson le bennünket. Erővel a magasba emelni: ez a keresztény erény. Szent Pál több ízben is szól erről. Tűrni, elviselni. Ez nem azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy a nehézség győzzön. Azt jelenti, hogy a kereszténynek van ereje ahhoz, hogy ne eressze le, hanem emelje fel karját. Ez nem könnyű, mert elbátortalanodunk, kedvünk lenne leereszteni karunkat és ezt mondani: tegyük meg, amire képesek vagyunk, de semmi többet. Azonban nem: tűrni és elviselni kegyelmet jelent, amit kérnünk kell a nehézségekben.
2. A másik kegyelem, amelyért a pápa fohászkodott, az a szeretettel való győzelem volt.
Lehet sokféleképpen győzni, de a kegyelem, amit ma kérünk, az a szeretet révén learatott győzelem. Ez nem könnyű. Amikor sok ellenségünk van, akik annyi szenvedést okoznak: nem könnyű szeretettel győzni. Kedvünk lenne bosszút állni, visszafizetni az ellenségnek. A szeretet, az a szelídség, amit Jézus tanított nekünk, az az igazi győzelem!
János apostol azt mondja nekünk az első levélben, hogy „Ez a mi győzelmünk: a mi hitünk”. A mi hitünk éppen ez: hiszünk Jézusban, aki megtanította nekünk a szeretetet és azt tanította, hogy mindenkit szeressünk. Akkor bizonyítjuk be, hogy szeretetben élünk, amikor imádkozunk ellenségeinkért.
Nem könnyű imádkozni ellenségeinkért, azokért, akik szenvedést okoznak nekünk. De vereséget szenvedő keresztények vagyunk, ha nem bocsátunk meg ellenségeinknek, és ha nem imádkozunk értük. Hány és hány szomorú, elbátortalanodott kereszténnyel találkozunk, mert nem kapták meg ezt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljék el a nehézségeket és szeretettel győzzenek a rossz felett! – mondta homíliájában Ferenc pápa.
Ezért kérjük a Szűzanyát, hogy adja meg nekünk ezt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljük a szenvedést és szeretettel győzedelmeskedjünk. Olyan sok személy – idős férfiak és nők – már megtették ezt az utat! Szép nézni őket, szép a tekintetük, ami a belső boldogságot tükrözi. Nem beszélnek sokat, de türelmes a szívük és tele van szeretettel. Tudják, mit jelent megbocsátani az ellenségnek, tudják, mit jelen imádkozni az ellenségért. Sok ilyen keresztény van.
A pápai szentmisén jelen voltak a Tömegkommunikációs Pápai Tanács alkalmazottai, élükön a dikasztérium elnökével, Claudio Maria Celli érsekkel. Éppen ezen a napon, amikor a kínai egyházért imádkozunk, a szertartáson jelen volt Savio Hon Tai-Fai érsek, a Népek Evangelizálása Kongregáció titkára, valamint kínai papok, szerzetesnők, szeminaristák és világi hívek egy csoportja.
A hívek könyörgését a pápa a következő fohásszal zárta le:
„Imádkozzunk a nemes kínai népért: az Úr áldja meg és a Szűzanya őrködjön felette.” A szentmise egy kínai Mária-énekkel zárult.
(vm)VR
1. „Türelemmel viseljük a nehézségeket és szeretettel győzzük le a rosszat”. Ezek a kegyelmek a keresztények sajátosságai. Nem könnyű türelemmel elviselni a nehézségeket, amikor kívülről jönnek, vagy amikor belső, szívbéli, lelki problémákról van szó. De tűrni nem annyit jelent, hogy magunkon viseljük a nehézséget.
Tűrni azt jelenti, hogy magunkra vesszük a nehézséget és azt erővel a magasba emeljük, hogy a nehézség ne alacsonyítson le bennünket. Erővel a magasba emelni: ez a keresztény erény. Szent Pál több ízben is szól erről. Tűrni, elviselni. Ez nem azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy a nehézség győzzön. Azt jelenti, hogy a kereszténynek van ereje ahhoz, hogy ne eressze le, hanem emelje fel karját. Ez nem könnyű, mert elbátortalanodunk, kedvünk lenne leereszteni karunkat és ezt mondani: tegyük meg, amire képesek vagyunk, de semmi többet. Azonban nem: tűrni és elviselni kegyelmet jelent, amit kérnünk kell a nehézségekben.
2. A másik kegyelem, amelyért a pápa fohászkodott, az a szeretettel való győzelem volt.
Lehet sokféleképpen győzni, de a kegyelem, amit ma kérünk, az a szeretet révén learatott győzelem. Ez nem könnyű. Amikor sok ellenségünk van, akik annyi szenvedést okoznak: nem könnyű szeretettel győzni. Kedvünk lenne bosszút állni, visszafizetni az ellenségnek. A szeretet, az a szelídség, amit Jézus tanított nekünk, az az igazi győzelem!
János apostol azt mondja nekünk az első levélben, hogy „Ez a mi győzelmünk: a mi hitünk”. A mi hitünk éppen ez: hiszünk Jézusban, aki megtanította nekünk a szeretetet és azt tanította, hogy mindenkit szeressünk. Akkor bizonyítjuk be, hogy szeretetben élünk, amikor imádkozunk ellenségeinkért.
Nem könnyű imádkozni ellenségeinkért, azokért, akik szenvedést okoznak nekünk. De vereséget szenvedő keresztények vagyunk, ha nem bocsátunk meg ellenségeinknek, és ha nem imádkozunk értük. Hány és hány szomorú, elbátortalanodott kereszténnyel találkozunk, mert nem kapták meg ezt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljék el a nehézségeket és szeretettel győzzenek a rossz felett! – mondta homíliájában Ferenc pápa.
Ezért kérjük a Szűzanyát, hogy adja meg nekünk ezt a kegyelmet, hogy türelemmel viseljük a szenvedést és szeretettel győzedelmeskedjünk. Olyan sok személy – idős férfiak és nők – már megtették ezt az utat! Szép nézni őket, szép a tekintetük, ami a belső boldogságot tükrözi. Nem beszélnek sokat, de türelmes a szívük és tele van szeretettel. Tudják, mit jelent megbocsátani az ellenségnek, tudják, mit jelen imádkozni az ellenségért. Sok ilyen keresztény van.
A pápai szentmisén jelen voltak a Tömegkommunikációs Pápai Tanács alkalmazottai, élükön a dikasztérium elnökével, Claudio Maria Celli érsekkel. Éppen ezen a napon, amikor a kínai egyházért imádkozunk, a szertartáson jelen volt Savio Hon Tai-Fai érsek, a Népek Evangelizálása Kongregáció titkára, valamint kínai papok, szerzetesnők, szeminaristák és világi hívek egy csoportja.
A hívek könyörgését a pápa a következő fohásszal zárta le:
„Imádkozzunk a nemes kínai népért: az Úr áldja meg és a Szűzanya őrködjön felette.” A szentmise egy kínai Mária-énekkel zárult.
(vm)VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése