Június, Jézus Szíve hónapja. A magyar ember szívének szeretete Isten után
gyermekére, majd a nemzetére irányul.
Június 1-jén van a nemzetközi gyermeknap.
Az ünnepet először Törökországban tartották meg 1920-ban, majd később a genfi
Gyermekjóléti Konferencián 1925-ben június 1-jét választották ki. Az ENSZ
közgyűlése 1954-ben határozta, hogy minden országban tartsák meg az egyetemes gyermeknapot,
melynek célja ezzel az ünneppel nem a család erősítése, sem a gyerekek
személyiségének a védelme volt, hanem a világ gyermekeinek internacionalista
testvériségének hangoztatása, az egymás közti jobb megértés, valamint a
gyermekek jóléte irányított figyelem. Napjainkban e célt sem tartják
tiszteletben, amikor a gyermekeket az azonos neműek szövetségének is
kiszolgáltatják.
Június 4. a Nemzeti Összetartozás napja. Emlékezés és
előretekintés is. 1920. június 4-i Trianoni diktátummal szétdarabolták az ezer
éves Magyarországot. Még aznap az Erdélyi Tudósítóban megjelent Ft. Veress Ernő
bátorítása: „Temetés után hazamegyünk, s dolgozni kezdünk újra… Kulturális,
társadalmi és gazdasági munkára vetjük magunkat. Egymást megértve, egymást
gyámolítva mi sem veszhetünk el a népek tengerében”. A Szent István-i
felajánlás megtartott. A magyarság tudatában a történelmi Magyarország képe
tovább élt. A Kárpát-medencében egy szellemi Magyarország született. Ennek
határai a nemzeti nyelv, a nemzeti kötődésű irodalom, a hitélet, a művészetek,
a népi alkotások, a hagyományőrzés, a viselkedési szokások továbbélése révén a
fizikai-földrajzi, állami és jogi széttöredezettség ellenére az országhatárok
fölött is átívelőn élt tovább. És jött 1940, 1989, és 2010. május 31, amikor
a Magyar Országgyűlés törvényt hozott a Nemzeti Összetartozásról és
kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden
tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok
feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi
önazonosságának meghatározó eleme”. 2012. január 1-ével életbe lépett a
Magyar Alaptörvény, melynek 6. §. 3-ik bekezdése kimondja, hogy „A Magyar
Köztársaság felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és
előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.” A gyakorlatban az
történt, amit Salamon király a templomszenteléskor kért az Istentől: légy a
többi népnek is Istene, legalább annyiban, hogy ha itt a templomban kérnek
téged, hallgasd meg őket (1Kir 8,41-43). A kafarnaumi százados hitét kérése is
mutatja: hiszi, hogy Jézus szava a távolban is hatásos. Jézus nagyon megdicséri
a százados nagy hitét (Lk 7,1-10). A csoda megtörtént. A Jézusba vetett hit a
döntő. Akiben az istenség egész teljessége lakozik, őt kérjük imáinkban,
közösen, egyetértve fáradozzunk Isten országáért (Gal 1,1-2,6-10), építsük
nemzetünk egységét.
„Ha emberek
tetszését keresném, nem volnék Krisztus szolgája.” Gal 2,10
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése