1453. május 29-én
II.Mehmed szultán elfoglalta Konstantinápolyt, ezzel az ezeréves Bizánci
Birodalom megszűnt. Várható volt, hogy a török sereg hamarosan Magyarország
ellen indul. 1455-ben egy 77 éves katalán bíboros III. Kallixtusz pápa néven
foglalta el Szent Péter székét, aki elsőként ismerte fel az akkor széttagolt
Európában a törökellenes harc világtörténelmi feladatát. Megesküdött arra, hogy
mindent elkövet a kereszténység érdekében. Három legátust nevezett ki Európába
- ezek egyike Széchy Dénes esztergomi érsek -, hogy a törökellenes hadjárat
ügyét előmozdítsa. A prédikációs propagandát a ferences szónokok vállalták. A
legtöbb eredményt s legnagyobb dicsőséget ezek között Kapisztrán Szent János
érte el.
Magyarországon a közvetlen török
veszély két embert sarkallt azonnali cselekvésre: Hunyadi Jánost és III.Kallixtusz
pápa megbízottját, Kapisztrán Jánost. 1456. július 4-től II.Mehmed szultán
százezer főt számláló jól felszerelt hada Nándorfehérvárt ostromolja. A várat
kezdetben Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály védelmezte. Július 14-én sikerült
Hunyadinak a dunai török flottát felégetnie és a várba bejutnia. Július 21-én a
szultán általános rohamot indított, de a keresztények hősiesen visszaverték.
Másnap, 22-én Kapisztrán János belső sugallatra megindította az ellentámadást, és
döntő győzelmet arattak. A török mindent hátrahagyva az éj leple alatt
elmenekült. A keresztény magyar védőket az Isten- és a
felebarát szeretete hevítette.
A nándorfehérvári győzelem emlékét a déli harangszó, és Urunk
színeváltozásának ünnepe hirdeti.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése