Oldalak

2013. 07. 27.

Oltárszentelő a rio-i szegénynegyedben


A Varginha név bizonyára világhírnévre tett szert a Szentatya brazíliai látogatása során. Csütörtökön Rio-nak ezt a szegény negyedét – amely egy a sok közül – kereste fel a pápa, mielőtt a 28. Ifjúsági Világtalálkozó végeláthatatlan fiataljaival találkozott Rio gyönyörű, ám most éppen esős, hideg tengerpartján, Copacabana-ban. Számítások szerint 11 millió brazil él barakknegyedekben, amelyeket helyi szóval favela-nak hívnak. 
A favela szó eredete vitatott: egyes források szerint bádogot jelent, utalással a barakkok építőanyagára, más források a kiszikkadt földből kinövő faveleira nevű gyomnövényből származtatják az elnevezést.

A Varginha favelában a szomaszka szerzetesek és a Szeretet Missziós nővérei gondozzák a Szomaszka rend alapítója, Emiliani Szent Jeromos emlékére dedikált templomot.

A templom új oltárát áldotta meg a pápa ezzel az imádsággal:

„Áldott légy Istenünk, aki elfogadtad Fiad, Krisztus Urunk kereszt áldozatát az emberiség megváltására. Emlékének ünneplésére atyai szeretettel összegyűjtöd népedet az Úr asztala körül. Tekintsd Urunk ezt az oltárt, amelyet titkaid ünneplésére felkészítünk. Legyen ez az oltár dicséretünk középpontja, a kegyelem tette, ahol titokzatosan felajánljuk Krisztus áldozatát. Asztal, amelyen megtörjük a kenyeret és iszunk az egység kelyhéből. Váljon forrássá, amelyből örökre az üdvösség vize fakad. Krisztushoz közeledve, aki az élő kő, növekedjünk Szent Templommá. Szívünk oltárából ajánljuk fel hívő életünket, a Te dicséretedre és dicsőségedre. A mi Urunk Jézus Krisztus által."
**
 

Még mindig nagy a visszhangja azoknak az érzéseknek, amelyeket Ferenc pápa látogatása váltott ki a Varginha favela szegényei között. Lombardi atya, a vatikáni sajtóterem igazgatója ezekkel a szavakkal fejezte be csütörtök esti sajtótájékoztatóját: „Szeretnék megjegyezni két dolgot. Az első: a kis kápolnában úgy láttam, hogy a pápa valóban nagyon meghatódott, könnyek voltak szemében. A pápa számára a mély érzelmek és a meghatottság pillanatai voltak ezek. A második: amikor beléptünk a család kis otthonába: egy 4x5 méteres szobába, ahol legalább 20-an voltak, talán többen is lehettek. Ott is végtelen nagy volt a meghatottság. Az egyik legszebb gesztus az volt, amikor a pápa karjába helyezték az összes kisgyermeket: mindegyiket karjába vette, egyiket a másik után és megáldotta őket. Azután közösen imádkoztak: tehát a mély lelkiség, spiritualitás pillanata volt ez” – nyilatkozta P. Federico Lombardi


(ik) VR

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése