Tisztelt Bolyai
Nyári Akadémia!
Tisztelet
Elnökség!
Tisztelt
Hölgyeim és Uraim!
Szeretettel köszöntöm a XXI. Bolyai Nyári Akadémia résztvevőit.
Gondolatomat két évforduló közé illesztve szeretném elmondani. Az első,
hogy 565 évvel ezelőtt, 1448-ban a csíksomlyói ferences konventben megkezdődött
a középfokú oktatás, amelynek célja, hogy az ifjú megtalálja az élet értelmét,
stabil pontját. Az ókor legnagyobb tudósa, alkotója Arkhimédész (Kr.e. 287-212)
mondta: „Adjatok egy szilárd pontot, és kifordítom sarkaiból a világot.”
Az első világháborút
követő összeomlás után, az új impériumok alá került magyarság hamar felismerte,
hogy megmaradásának szilárd alapja az Egyház és az oktatás. Reményik Sándor
szavaival élve: Templom és iskola.
Úgy gondolom, már a
szünidő közeledtével meg is tervezték a nyári szabadságolásukat, hogy idejüket, pénzüket vagy energiájukat ne pazarolják
hiába. Az úticélról, az útvonalról, a látnivalókról a világháló, a
műholdas irányító és a panorámakép (körkép) segítségével tájékozódtak, és olyan
térhatású látványban is lehetett részük, mintha a helyszínen állnának. A
panorámakép készítéséhez szükséges optika, nevezetesen a 360 fokos forgótükrös panoráma PAL és
Humanoid optika, egy magyar professzor, Greguss Pál
(1921-2003) találmánya.
Burus-Siklódi Botond, RMPSZ elnök |
A
panorámatechnika alapkövetelménye a stabil állvány. Minél stabilabb, vagyis
profibb állvánnyal dolgozunk, annál nagyobb hatékonysággal tudjuk képeinket
összeilleszteni. A panorámafotók régebb csodaszámba mentek, ma a digitális
fényképezés segítségével könnyedén elkészíthetjük. A legegyszerűbb
panoráma a síkpanoráma, ami a síkban eltolt kameraképek egymásutánja.
Rajta a tárgyak nem torzulnak. A másik típus a hengeres panorámafotó,
amit a fényképezőgép elforgatásával készítünk. Fontos az, hogy a kép készítése
közben a fényképezőgép egy pont körül forogjon, illetve az is, hogy a gép
tengelye függőleges legyen, különben az elkészült panorámaképen ferde
horizontot fogunk látni, ferdülő épületekkel, tárgyakkal és emberekkel. Fotózás
közben egy pontban állunk és csak a kamerát mozgatjuk. Innét is származik a
neve. Így akár 360 fokos látószögű képet is kaphatunk, hasonlót az ópusztaszeri
Feszty Árpád festette Körképhez. Ennél egy kicsit már nehezebb, de látványosabb
a harmadik panorámatípus, a gömbpanoráma. A fényképezőgépen kívül
szükségünk lesz egy úgynevezett halszem objektívre. Ennek felhasználásával a
fényképezőgép 180 foknál nagyobb szögben tud felvételt készíteni, így egy
teljes gömb képét össze tudjuk állítani a részletekből. Összeillesztés után a
képet megtekintve olyan érzésünk támad, mintha a helyszínen lennénk. A képet
egérrel "ráncigálva" nézhetjük körbe a gömb belsejében, akár
vízszintesen, akár függőlegesen.
Tisztelt
Pedagógusok!
Életünket,
ha szépnek akarjuk megélni, ha majd egészben, harmonikusan szeretnénk látni
minden torzulás nélkül, akkor a körkép (panoráma) készítéséhez hasonlóan
életünknek legyen egy stabil, fixpontja. Ez pedig a szeretet, Isten törvénye
bennünk, amit a fogantatásunk pillanatában lelkünkbe írt a Teremtő. A szívünk,
lelkünk az a stabil állvány, ahonnan helyesen látunk a világra. Életünk
stabilitását mindig Isten törvénye adja. Mózes így szólt a néphez: közel van
hozzád a törvény, a szádban és a szívedben, így hozzá szabhatod tetteidet
(MTörv 30,10-14). Ezt mondja a szíved, amit nem akarsz, hogy neked tegyenek, te
se tedd másnak. Ha valaki mégis olyan tesz, akkor a törvény már a szádban van,
amire hivatkozol. A pedagógusnak és minden népnevelőnek szilárd törvénye a
szeretet. Szeretettel lehet tanítani és nevelni.
A
kisgyerek ösztönösen szereti szüleit, testvéreit, nagyszüleit, unokatestvéreit.
Számára ez a szeretet, olyan mint a síkpanoráma, mint egy családi fotó. Az
óvoda és iskola mindjárt hozzásegíti, hogy felismerje és szeresse társait, a
települést ahol él. Ez a szeretet kitágul a nemzetre, a Kárpát-medencére, és
olyan lesz, mint a hengeres panorámakép. Mi ennél még többre vagyunk hivatva,
erre maga Jézus Krisztus tanított. Azt akarja, hogy ne csak a körülöttünk
élőket szeressük, hanem tágítsuk ki szívünket az ő szeretetének
mértékére: mindenkit akarjunk szeretni, a tudatlant is, az idegent is, az
ellenséget is, a teremtett világot is (Lk 10,25-37). Ez a szeretet olyan, mint
a gömbpanoráma, s benne Jézus szeretete mindnyájunk stabil pontja, mely beemeli
világunkat a természetfelettibe, Isten világába.
Kívánom,
hogy legyen életük stabil pontja a szeretet, mert „akinek
szép a lelkében az ének, az hallja a mások énekét is szépnek”. (Babits Mihály, A második ének)
Isten szolgája Márton Áron 1935-ben mondta: „A
pedagógia feladata, hogy rendet teremtsen. Tegye a hangsúlyt a nevelésre.
Ébressze fel a gyermekben az összes képességeket, s fejlessze azokat. Az igazi sorrend
szerint közölje, sajátíttassa el az értékeket. Ne hagyja a tudással megterhelt
gyermekembert a természetes ösztönök szeszélyére, hanem nemesítse, nevelje bele
az emberi lét természetfölötti rendjébe”.
Így „aki megért/ s megértet/ egy népet/
megéltet.” (Kányádi Sándor, Játszva magyarul)
1913. november 4-én, 100 évvel ezelőtt született Csíkszeredában Venczel József szociológus.
Családjában megkapta életének stabil alapját, a keresztény hitet. 1930-ban a
helyi Róm. Kat. Főgimnáziumban érettségizett, majd Kolozsvárt az I. Ferdinánd
Tudományegyetemen jogi doktorátust szerzett. Cikkei, tanulmányai az erdélyi
folyóiratokban jelentek meg. Állandó kapcsolatban van György Lajossal és Márton
Áronnal. 1945-ben részt vett a Bolyai Tudományegyetem megszervezésében, az egyetem
jogi és közgazdasági karának statisztikai és szociológiai professzoraként
dolgozott 1945-1947 között. 1947-ben letartóztatták, a piteşti-i internáló
táborba került, ahonnan egy év múlva szabadult, az egyetemi katedrára nem térhetett
vissza. 1948 és 1950 között az Erdélyi Múzeum Egyesület főlevéltárosa és
tudományos kutatója volt. 1950 februárjában a kommunista hatalom újra
letartóztatta, koholt vádak alapján tizenkét év börtönbüntetésre ítélték, ebből
hat évet Márton Áron püspökkel egy cellában töltött. 1961. január 1-jén
szabadult, megromlott egészséggel. Egy kisipari szövetkezetben dolgozott,
kerámiát festett, kottákat másolt. 1969-től ismét dolgozhatott társadalomkutatóként,
a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem filozófia és szociológia karán. A 12
évi börtön megviselte. Megromlott egészsége miatt 1971-ben nyugdíjazták, de
tovább dolgozott 1972. március 16-án bekövetkezett haláláig. Temetésén Márton
Áron püspök búcsúztatta. Megköszönte az ő rendíthetetlen hitét, amely által több lett a fény és szeretet, ami zord
világunkban.
A jó pedagógusnak örök jutalma nem marad el, ahogy Dániel próféta hirdeti: „A föltámadáskor az érteni tudók ragyogni
fognak, mint a fénylő égbolt, s akik igazságra tanítottak sokakat, tündökölnek
örökkön-örökké, miként a csillagok”. (Dán 12,3)
Tisztelt Akadémia!
E pulpitustól kétszer is elhangzott a népi mondás: A jó pap is holtig tanul! Egy bővítménnyel folytatom,
hogy a pap halálakor fejfájára írják: Befejezte
tanulmányait.
Befejezem beszédemet egy
imádsággal, hogy a Bolyai Nyári Akadémia gyümölcsöket teremjen mindannyiunk
életében: Kérünk, Istenünk, cselekedeteinket előzd meg sugallatoddal, és kísérd
segítségeddel, hogy minden munkánkat mindig veled kezdjük, és amit elkezdtünk,
segítségeddel be is fejezzük. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
(Elmondta, Darvas-Kozma József a csíkszeredai Apáczai
Csere János Pedagógusok Házában, 2013. július 15-én.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése