A pálosok Erdélyben kolostort alapíthatnak - határozat

A pálosok 1934. május 12-én tizenhatan térhettek vissza szülőföldjükre, Magyarországra és kezdték meg újból – 150 évi kényszerű szünet után – a magyarság szolgálatát. Ünnepélyes fogadtatásban részesülnek a Nyugati pályaudvaron, jelen vannak a Sziklatemplom-Bizottság tagjai és elnöke, a Habsburg család egyik tagja, vitéz József Ferenc herceg fogadja a család másik tagja által száműzött magyar pálosokat. A Nyugati pályaudvarról autóval érkeztek a Gellért-hegy tövébe, innen fáklyás körmenetben vonultak a Sziklatemplomba, hogy a lelkipásztori szolgálatot három magyar páter kezdje el: P. Besnyő Gyula, P. Szabó István és P. Galambos Kálmán. 

Másnap este a Zeneművészeti Főiskola nagytermében fényes hangverseny tette nevezetessé ezt a napot. A megnyitó ünnepi beszédet József Ferenc herceg mondotta: „Boldog vagyok és hálát adok a Mindenhatónak azért a szerencséért, hogy a Habsburg család tagjai közül éppen én lehetek az, aki a család által 150 év előtt elkövetett hibáinak mintegy jóvátételeként – fogadhatom a hazatérő hazafias szerzetesrendet. Bátran kijelentem, hogy ezt a hibát már meg kellett valakinek mondania. És boldog vagyok, hogy éppen én tehetem ezt!”  Ekkor a magyarság lelkesedésének tüze szűnni nem akaró tapsviharban tört ki, s töltötte be a termet, mert „ezt valakinek egyszer már meg kellett mondania!”

1950-ben, amikor a kommunista hatalom elrendelte az összes szerzetesrend feloszlatását, az új magyar rendtartománynak 21 pappá szentelt és kb. 20 segítő testvér tagja volt. 1950. június 9-én, Úrnapja éjszakáján a rendőrség betört a Sziklakolostorba és onnan mindenkit kitiltott. A szerzetesek azonban visszatértek. 1950. október 7. és december 5. között az országban 2300 szerzetesnek és 8800 szerzetesnőnek kellett elhagynia a még le nem foglalt szerzetesházakat.  Akik külföldre próbáltak menekülni, azokat bíróság ítélte el.

1951. március 26-án, Húsvéthétfőn este az ÁVH betört a Sziklatemplomba és „begyűjtötte” a budapesti pálosokat. A hatósági emberek, amit lehetett magukkal vittek, ami fém volt azt beolvasztották, a többit összetörték. A templom bejáratát két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le. Március 29-én Szentkútról, 31-én Pécsről vitték el a pálosokat. 

A pálosok közül Vezér Ferenc (1914-1952) atyát halálra ítélték és március 28-án a Kisfogházban felakasztották, újratemetése 2012. április 30-án Petőfiszállás-Szentkúton történt, amit Dr.Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita végzett.

P. Ács Ferenc Istvánt (+1951. ápr. 1.) a pécsi rendház tagját lelőtték és Mecsekalján a vonat alá dobták.

P. Kováts Ferenc atyát 1956 után az ávósok úgy összeverték, hogy belehalt sérüléseibe.     P. Csellár Jenő és P. Bolyós Ákos 10-10 évet kaptak. P. Bihar Tádé, P. dr. Gyéressy Béla Ágoston, P. Homonnay Miklós, P. Rába Lukács, P. Szabó Sándor László valamint Juhász Márton, Könyves Lajos, Lelkes Paszkál, Oláh Julián, és Túri Didák szerzetestestvérek még néhány civil ismerőssel összesen vagy 150 évet kaptak.

A többi pálos szerzetes egyházmegyés papként dolgozott. Törekedtek arra, hogy titokban utódokat neveljenek. Nekük ez részben sikerült is.

1988 márciusában a klandesztin pálosok elindultak Częstochowaba és magyarországi látogatásra hívták meg P. Joseph Platek rendfőnököt, aki október 16–20. között egy kísérettel Magyarországra utazott, és tárgyalt a magyar egyházi és állami vezetőkkel. Márianosztrán szentmisét mutatott be a klandesztin pálosokkal Boldog Özséb szentté avatásáért és a rend magyarországi visszaállításáért. 

1989. január 14-én P. Máthé Pétert nevezte ki rendfőnöki megbízottnak, aki 1989. március 8-án Pécsre hívta a rendtagokat az újraindulás kérdésének megbeszélésére. Az újraindulás jele volt, hogy másnap a pécsi pálos templomot birtokba vehették, és ősszel megindulhatott a noviciátus. Augusztus 1-jétől a márianosztrai plébániát látják el. Augusztus 27-én már a budapesti Sziklatemplom előtt több ezer hívő jelenlétében mutatták be a szentmisét. Az egykori pálosszentkúti lelkészséget 1991. október 17-én vették gondozásba. 
1992. február 17-én a Legfelsőbb Ügyészségen újratárgyalták a pálos rend ügyét, a felhozott vádakat alaptalannak, az eljárást törvénytelennek nyilvánították. Az elítélteket haláluk után rehabilitálták.

Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend, a Pálos Rend pápai elismerésének 700 éves jubileumát ünnepelte 2008. december 3-án. 

- És mikor jöhetnek a pálosok Erdélybe?

- Bármikor! 
 

2013. január 31. és április 1. között Hargitafürdőn szálltak meg. Augusztus 14-től ismét jeléen vannak.

Folyó év augusztus 29-én a pálos generális tanácsadó testülete, rendfőnöki tanács - definitórium - élén P. Izydor Matuszewsky generálissal, Lengyelországban úgy határozott, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak, pontosan Hargitafürdőn.

Jövőben lesz 80 éve, hogy visszatértek Magyarországra, az évforduló kapcsán remélhető, hogy hivatalosan is megalapítják az első pálos kolostort Erdélyben, Hargitafürdőn.

Imádkozzunk erre a szándékra!

Kapcsolódó cikkek: 
Remete Szent Pál
Szent Pahómiosz
Szent Zoerárd András és Benedek
Boldog Özséb
Újból Székelyföldön szolgálnának a pálosok
Remeték Magyarországon a XIII. században
Van megoldás - magyar találmány
Pálosok a Hargitán - videó felvétel
Jövőben gondolkodó pálosok
A pálosok érkezésére készülünk