Oldalak

2013. 10. 31.

Mindenszentek a Bibliában



„Örvendezzünk mindnyájan az Úrban, ünnepi napot ülvén mindenszentek tiszteletére” (Bevezető ének). A zarándok egyház liturgiája ma hangsúlyosabban összekapcsolódik a megdicsőült egyházéval, hogy együtt ünnepelje Krisztust, a választottak szentségének és dicsőségének forrását.
A győztesek seregében mindenki ott van, aki megőrizte a megszentelő kegyelmet (Jel 7, 2 -4. 9-14). A Jelenésekből hallottuk a hatodik és hetedik pecsét közé eső közjátékot, amely a földi és a mennyei egyházról szól. A Megváltó „napkeletről” jön, a Paradicsomból, hogy birtokába vegye, oltalomba részesítse az élő Isten szolgáit, hogy a szorongatások se tántorítsák el őket az örök céltól. A Messiás szólt a négy angyalnak, akiknek hatalmuk volt a földön, hogy „ne ártsanak se a földnek, se a tengernek, se a fáknak, amíg meg nem jelöljük homlokukon Istenünk szolgáit”. Ekkor a választottak hatalmas seregét mutatja be.
Nézzünk fel testvéreim templomunk kupolájára. Erről szól a mai olvasmány, azt jelenítettük meg az építészet eszközeivel. Az angyalok őrt állnak, de a Fény, aki Krisztus, az igaz világosság a világba jött, hogy az „igazságosság és kegyelem” legyen osztályrészünk. A száznegyvennégyezer (12x12x1000) és a megszámlálhatatlan sokaság Isten újszövetségi népét jelenti, akik Krisztus keresztségében tisztultak meg és megkapták a megszentelő kegyelem fehér ruháját. A világvégi küzdelemben ezek mindegy szálig hűségesek maradtak a keresztényi állapotukhoz.
A keresztségben Krisztustól kapták a kegyelmet, s ennek mindvégig való megőrzése az üdvösségbe lépés feltétele. Ezt az istengyermeki életet az áldozatvállalás és Eucharisztia táplálta.
Az életszentség nem más, mint a keresztségi kegyelem teljes beérése, tehát lehetséges minden megkeresztelt számára.

Szentek szolidaritása

A Magyar Nemzet okt. 31-én (5.o.) Halottainkra emlékezünk című összeállításában többen nyilatkoznak. Kajtár Edvárd, a Magyar Liturgikus és Egyházzenei Intézet vezetője elmondta: a november 1-jei mindenszentek ünnepe, valamint a másnapi halottak napja ugyancsak ősi, középkori ünnep. Amióta e két ünnep megjelent az egyetemes római naptárban, a keresztény élet alapvető igazságait hordozzák, olyan valóságok ezek, amelyek a hétköznapi lét kihívásait ötvözik a hittel. Egy élő egyházi közösségben a hívő sosincs teljesen egyedül a szenvedéseivel, küzdelmeivel. Egy „szeretethálózat” tagja, s ez a háló megtartóerőt képvisel számára, így a gyászban, a magányban is. „Nyilván ez helyzetfüggő valóság, de főként a kisebb egyházközségekben, falvakban a hívek jól ismerik egymást, és oda is tudnak figyelni a másik hittestvér életére. Gyakori tapasztalat, hogy a közösség mintegy a hóna alá nyúl a magára maradt testvérnek, s hordozza őt imáiban, de a konkrét segítségnyújtás bármilyen más formájában is. Évekig szolgáltam falusi plébánosként, és nagy öröm volt látni, hogy működik a mindennapokban a hívek testvéri közössége, egymásra figyelése.”

Még a pápát is lehallgatta a NSA

A Magyar Hírlap (6.o.) A pápát is lehallgatták az amerikai barátok, a Magyar Nemzet (8.o.) Még a pápát is lehallgatta az NSA címekkel számol be arról, hogy a Panorama című olasz politikai lap értesülései szerint XVI. Benedeket – még katolikus egyházfőként – és utódját, Ferenc pápát is lehallgatta az amerikai Nemzetbiztonsági Hivatal (NSA), amely figyelte a Rómában lévő pápai intézményekben megforduló bíborosokat is.
Lehallgatták Ernst von Freyberget, az IOR vatikáni bank februárban kinevezett elnökét is.
A Panorama úgy tudja, az NSA 2005-től lehallgatta Jorge Mario Bergogliót, Buenos Aires érsekét, aki abban az évben, a pápaválasztó konklávén Joseph Ratzinger után a második legtöbb szavazatot kapta. Állítólag akkor is lehallgatták, amikor az idén márciusban a konklávéra Rómába érkezett, és az egyik egyházi vendégházban szállt meg, mielőtt a pápaválasztásra beköltözött volna a vatikáni Szent Márta-házba.
Federico Lombardi szentszéki szóvivő így reagált: a Vatikán nem értesült a lehallgatásról, és az ügy nem kelt aggodalmat a Vatikánban.

2013. 10. 30.

Esti mese

Stabil mint az égbolt
Két kakas a szemétdombon verekedett. 
Egyik erősebb volt, megverte a másikat és elűzte a szemétdombról.
A csűrtetején
Összegyűlt a tyúksereg a kakas körül s magasztalni kezdte. De a kakas azt akarta, hogy a szomszéd udvaron is hírt halljanak erejéről és dicsőségéről.
Felrepült a csűrre, csattogtatta szárnyát s hangos kukorékolásba kezdett: 
 - Ide nézzetek mind reám, legyőztem a másik kakast! Nincsen nálamnál erősebb kakas a világon! Senkinek autonómiát nem adok! - ez az alkotmányom.
Egyszer már lecsapott
S nem vette észre, hogy az alkotmány, egyszerű tákolmány.
Végére sem ér a kukorékolásnak, lecsap egy sas, karma közé kapja s elviszi a sasfészekbe.
(Tolsztoj nyomán)

89 halott a felsőcsertési katasztrófában 1971. okt. 30.

Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a felsőcsertési áldozatokról.

42 éve a Hunyad megyei Felsőcsertésen átszakadt az aranybánya zagytározója. A településre zúduló 300.000 tonna savas iszap letarolta az útjában álló épületeket és 89 embert ölt meg álmában. A kommunista rezsim igyekezett eltitkolni a katasztrófát, senkit nem vontak felelősségre.

Kolozsvár főterén ma déli tizenkettőkor, amikor a harangok megszólaltak, több tucat ember „holtan rogyott össze”. A főtéren fekvő emberek így kívántak megemlékezni a Felsőcsertési áldozatokról és felhívni a figyelmet az aranybányászat veszélyeire, kockázataira kérve a verespataki és csertési aranybányatervek elutasítását.

VERESPATAKON Európa legnagyobb külszíni fejtésű ciántechnológiás aranybányáját akarják megnyitni. A Rosia Montana Gold Corporation verespataki gigantikus bányaterve számos környezeti, műemlékvédelmi, jogi, gazdasági, erkölcsi problémát és kockázatot vet fel. Négy hegyet lisztfinomságú kőzetporrá őrölnének és ciánnal mosnának át, hogy kinyerjék belőle az aranyat.


A keletkező iszapszerű, nehézfémekkel és ciánnal terhes 215 millió tonna zagyot egy 185 méter magas kőgáttal elzárt völgyben helyeznék el, mindenféle szigetelés nélkül. Innen iszonyatos mennyiségű (ezer tonnás nagyságrendű) ólom, cink, arzén és egyéb nehézfém szivárogna a felszíni és felszín alatti vizekbe.

Ezek folyamatosan és megállíthatatlanul elterjednek, mint tintafolt az itatóspapíron, végérvényesen elszennyezve Erdélyben vizeinket, földjeinket, élelmünket és minket embereket.

Nagy mennyiségű kénsav jutna a környezetbe, amely önmagában képes elpusztítani folyóvizeinket. Egy esetleges gátszakadás példa nélküli katasztrófát okozhat itt. A kétszáz millió köbméter ciános, nehézfémes, kénsavas iszap kizúdulása a 185 méteres gát mögül elképzelhetetlen rombolást végezne.

FELSŐCSERTÉSEN is újabb bányát akarnak nyitni, amelyhez már meg is kapták a környezetvédelmi jóváhagyást a minisztériumtól.

Itt két új meddőhányót létesítenének: egy 140 és egy 190 méter magasat, amiben összesen 84.5 millió tonna meddőt helyeznek el.

Két új zagytározó is készül: egy 95 méter magas, 1 millió köbméter zagy befogadására képes ciántartalmút és egy 160 méter magas 6,6 millió köbméter zagy befogadására képes ciánmenteset.

Zöld Erdély Egyesület
Szöveg és fotók: www.greendex.ro
Forrás: www.erdely.ma

Székelyek Nagy Menetelése

Márton Árpád: nem ismeri az alkotmányt, aki alkotmányellenesnek minősítette a Székelyek Menetelését

Politikai nyilatkozat formájában nehezményezte Márton Árpád, az RMDSZ Kovászna megyei képviselője kedden, október 29-én annak a képviselőnek nyilatkozatait, aki a Székelyek Nagy Menetelését szélsőségesnek és alkotmányellenesnek minősítette.

„Egy parlamenti képviselő alkotmányellenesnek és szélsőséges- nek nyilvánította a Székelyek Nagy Menetelését Románia alkotmányának 30-ik cikkelyére hivatkozva. Valószínűleg az említett képviselőnek nem volt ideje részleteiben elolvasni ezt a cikkelyt, úgy ahogyan nem volt ideje tanulmányoznia a 29-et, amely értelmében az államnak biztosítania kell a felekezeti autonómiát, a 32-ik cikkelyt, amely előírja az egyetemi autonómiát, illetve 120-ik cikkelyt, amely a helyi autonómiát, az az a területi autonómia egyik formáját garantálja” – hangsúlyozta Márton Árpád képviselő, majd hozzátette, hogy a képviselő a Gyulafehérvári Nyilatkozat harmadik pontja első bekezdésének tartalmával sincs tisztában, hisz ez kimondja, hogy biztosítva kell legyen „a teljes nemzeti szabadság az összes együtt élő nép számára. Minden nép saját kebeléből való egyének által saját nyelvén fog élni a közoktatással, közigazgatással és igazságszolgáltatással (…).”


A háromszéki törvényhozó a Román Értelmező Szótárból idézve felolvasta az autonómia és a szélsőséges szavak jelentését illetve, hogy: „Nagy a valószínűsége annak is, hogy az említett román képviselő nincs tudatában annak sem, hogy az Európai Unió tagállamaiban jól működő autonómiaformák léteznek és némelyik közülük területi alapú”, majd a Székelyek Nagy Menetéléséről elmondta: „Mi, akik ott voltunk az eseményen, tudjuk, hogy hány ember volt jelen és úgy véljük, hogy legalább 120 ezren voltunk annak ellenére, hogy a bukaresti sajtóorgánumok 15 ezer résztvevővel számoltak annak érdekében, hogy kicsinyítsék eseményünk jelentőségét”.

Márton Árpád napirend előtti hozzászólásában emlékeztetett arra, hogy míg az ilyen jellegű megmozdulások során az országban többnyire agresszív és feszült pillanatok is voltak, amikor demonstrálók összecsaptak a rendfenntartó erőkkel, ezzel szemben a Székelyföldi Nagy Menetelés csendesen és békésen zajlott. A képviselő kifejtette, hogy a tüntetőket nem lehet szélsőségeseknek nevezni, hiszen még a forgalmat sem állították le és nem válaszoltak az elhaladó sofőrök provokációira. „Azok számára pedig, akik nem olvasták sem a Gyulafehérvári Nyilatkozatot, sem Románia alkotmányát és az értelmező szótárt sem, románul írták fel tábláikra: „Székelyföld létezik, és Romániában van!

Románia a mi hazánk is, a székelyeké! Azt akarjuk, hogy: – a magyar hivatalos nyelv legyen a román mellett, – Hargita, Kovászna és Maros együtt legyen, – Használhassuk szimbólumaikat! Autonómiát akarunk, nem függetlenséget! Az autonómia nem függetlenséget jelent, hanem hatékonyságot! – ‘Mi nem akarunk többet, csak ennyit’ „ – zárta politikai nyilatkozatát a háromszéki képviselő.

RMDSZ közlemény

Forrás: erdély.ma

Irak békéjéért szólt a pápa

Az általános kihallgatáson, a katekézis után, Ferenc pápa felhívást intézett Irak békéjéért:
„Arra szólítalak benneteket, hogy imádkozzatok a kedves iraki nemzetért, amelyet sajnos minden nap az erőszak tragikus epizódjai sújtanak. Találják meg a kiengesztelődés, a béke, az egység és a stabilitás útját”.
Arab nyelvű köszöntésében Ferenc pápa külön üdvözölte az iraki zarándokokat: 

Bagdad, 2007-ben felrobbantott híd
„Amikor a bizonytalanság, az eltévelyedés, sőt a kételkedés vesz erőt rajtatok a hit útján, próbáljatok meg bízni Isten segítségében a gyermeki ima révén és ugyanakkor találjatok bátorságot és alázatot ahhoz, hogy megnyíljatok másoknak. Milyen szép dolog, ha egymást támogatjuk a hit csodálatos kalandjában! Az Úr áldjon meg benneteket!”.

A kihallgatás után Ferenc pápa köszöntött egy iraki küldöttséget, amelynek tagjai különféle vallási csoportokat képviseltek. A delegációt Jean-Louis Tauran bíboros, a Vallásközi Pápai Tanács elnöke vezette.

(vm) VR



Mindenszentek kötelező ünnep Magyarországon 2013-tól

Mindenszentek ünnepe, amely eddig tanácsolt ünnep volt Magyarországon, az idei évtől ismét bekerült a kötelező egyházi ünnepek közé. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a hívek számára kötelező a szentmisén való részvétel.

November 1-jén közös napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg.
Keleten már 380-ban megülték ezt az ünnepet, minden vértanúról megemlékezve. A nyugati egyház liturgiájába IV. Bonifác pápának köszönhetően került be, aki – miután megkapta a pogány istenek tiszteletére épült római Pantheont – 609. május 13-án Mária és az Összes Vértanúk tiszteletére szentelte fel. III. Gergely pápa (731–741) kiszélesítette az ünneplendők körét: a „Szent Szűznek, minden apostolnak, vértanúnak, hitvallónak és a földkerekségen elhunyt minden tökéletes, igaz embernek” emléknapjává tette mindenszentek ünnepét. November 1-jére IV. Gergely pápa (827–844) döntése értelmében került az ünnep.
„Mindenható örök Isten, ki megadtad nekünk, hogy egy napon ünnepelhessük minden szented dicsőségét, arra kérünk, hogy sokszoros közbenjárásukra bőven áraszd reánk irgalmasságodat” – hangzik fel az ünnepi mise könyörgése mindenszentekkor. E szavakkal a már mennybe jutott, üdvözült hívek közösségének, a diadalmas egyháznak a közbenjárását kéri a földön élő lelkeket egybefogó küzdő egyház.
Budapest, 2013. október 30.
MKPK Sajtószolgálat

Nov. 1-jén Ferenc pp a veránói temetőben misézik

Pénteken, november 1-én, Mindenszentek főünnepén 16 órai kezdettel Ferenc pápa szentmisét mutat be Rómában, a veránói temető bejáratánál, amit az elhunytakért végzett ima és a sírok megáldása követ majd. 
A Szentatyával koncelebrál Agostino Vallini bíboros, helynök, továbbá Filippo Iannone érsek, néhány segédpüspök és Armando Ambrosi, a Falakon Kívüli Szent Lőrinc Bazilika plébánosa. 
Az elhunytakról történő megemlékezések kapcsán más római temetőkben is várhatóak celebrációk, Guerino Di Tora és Paolino Schiavon segédpüspökök elnökletével.

(mt) VR





A szíriai Krisztus szobor a béke reménye a muszlimoknak is


© A fényképet a Szent Pál és Szent György Alapítvány bocsátotta rendelkezésre

A szíriai Szednaja városának hegyére állították fel a hatalmas Krisztus szobrot „Eljöttem, hogy megmentsem a világot” címmel. A bronzból készült 32 méter magas szobor a béke reményének szimbóluma nem csak Szíriában, de az egész közel-keleti térségben.

A szoborkompozíció ötlete akkor született, amikor Szíria még messze állt azoktól a tragikus eseményektől, amelyek ma az országban dúlnak. Ez egy hatalmas vállalkozás volt a több évszázados szellemi kapcsolatok megerősítésére Oroszország és a Közel-Kelet országai között.
A nem mindennapi projekt munkálatai 8 évet vettek igénybe a szíriai papság, az orosz Szentháromság kolostor teológusai és egy örmény építész részvételével. A legnehezebb az utolsó szakasz volt, a szobor elhelyezése ugyanis a szíriai harcok közben ment végbe – meséli a szobor felállításának egyik kezdeményezője, a Szent Pál és Szent György Alapítvány igazgatója Szamir Sakib el-Gadban:
A szobor elhelyezése volt a legnehezebb feladat, mivel a technikai eszközöket nem lehetett felvinni a hegyre. Az összes oda vezető út le volt zárva, amelyeknek egyik részét a fegyveresek, a másikat a szíriai hadsereg tartotta ellenőrzése alatt. Meg kellett egyezni mindkét féllel, hogy a szobor elhelyezésének idejére egyetlen lövés se dördüljön el. És valóban, három napon keresztül egyik fél sem lőtt.
Semmi meglepő és szokatlan nincs abban, hogy Jézus Krisztus szobrot állítottak fel egy olyan országban, ahol a lakosság többsége muzulmán vallású – mondja Szamir:
A hiedelem szerint az iszlám tagadja a szobrokat. Mi azonban tanulmányoztuk az iszlám hozzáállását a szobrokhoz valamint a keresztény festészethez és megállapítottuk, hogy a Koránban egy szó sem esik erről.
Szamir el-Gadban kihangsúlyozta, hogy az „Eljöttem, hogy megmentsem a világot” c. kompozíció mély lelki jelentőséggel bír nem csak a keresztények, de a muszlim hívők valamint a zsidók számára is. Ez a szobor lehet a béke reményének szimbóluma az egész közel-keleti térségben:
Krisztus mindenkiért meghalt a kereszten. Az egész muzulmán világ ugyanúgy várja a második eljövetelt. Az iszlám úgy tartja, hogy éppen Krisztus ereszkedik le a mecset fehér minaretjére és akkor jön el az emberiség megmentése. A második eljövetel mindhárom monoteista vallás szimbóluma. Azt szeretnénk, ha Krisztus neve megállítaná a vérontást, amely jelenleg Szíriában folyik. A szobor a Krisztus-várást testesíti meg. A reményünk Krisztusban, és nem valamiféle politikai döntésben van.
Szimbolikus, hogy a szobrot azon a napon állították fel Szíriában, amikor a világ muzulmánjai a mekkai zarándoklat részeként az Arafát-hegyén gyűltek össze.

Forrás: Oroszország Hangja

50 ezer szír keresztény orosz állampolgár akar lenni

сирия церковь христианство разрушения
Fotó: EPA

A szíriai keresztények szerint „a Nyugat által támogatott terroristák a keresztények ezeréves szíriai jelenléte felszámolására törekszenek”, ennélfogva készek orosz állampolgárságért folyamodni – olvasható abban a levélben, amely amelyet az orosz külügyi tárcának juttattak el diplomáciai csatornákon. „Minden egyes szíriai keresztény számára megtiszteltetés lenne az orosz állampolgárság megszerzése” – hangsúlyozza a levél.

„A levelet aláírni hajlandó 50 ezer személy – orvosok, mérnökök, ügyvédek, üzletemberek – közül senki sem kívánja elhagyni otthonát. Rendelkezünk mindennel, ami szükséges, nem kérünk pénzt” – olvasható a szíriai keresztények levelében.
 
Forrás: Oroszország Hangja

2013. 10. 29.

Jól jöhet egyszer

Az egerek önfeledten játszadoztak a mezőn. Addig-addig ugrándoztak, míg egyikük nekiütközött az alvó oroszlánnak. Az oroszlán felébredt, s elkapta az egeret.
- Mit képzelsz, te nyavalyás! - ordította dühösen. - Hogy mersz felverni legszebb álmomból. Most aztán véged van.
Már-már bekapta a rémült egeret.
- Kérlek, bocsáss meg, nem akartalak megsérteni - könyörgött az egérke. Kérlek, engedj szabadon. Ha
megkegyelmezel, egérszavamra ígérem, meghálálom.
Az oroszlán nagyot kacagott az ígéret hallatán. - Ugyan, hogyan tudnál te segíteni nekem ?
Ám végül mégis megkegyelmezett a kis cincoginak, mondván, ilyen apró állaton bosszút állni nem méltó az állatok királyához. 
Az oroszlán életét nemsokára mégis a kis egér mentette meg. 
(Lew Tolsztoj nyomán)
Történt ugyanis, hogy az oroszlán vadászok csapdájába esett. Hatalmas erejét megfeszítve próbált szabadulni, de hiába. Tehetetlenül
vergődött kötelékében. Az egér meghallotta az oroszlán nyögését, és odasietett:
- Maradj nyugton, azonnal kiszabadítalak - mondta.
Az egér éles fogaival elrágta a kötelet és visszaadta az oroszlánnak a szabadságát.
- Te kinevettél engem, nem hitted, hogy segíthetek rajtad. Most láthatod, hogy az egér hálája is jól jöhet egyszer.


A reformátor azt hitte

Egy fiatal prédikátor felkereste Luthert és azt mondta:

– Doktor úr, nagyon nagy baj van!

– Mi a baj? - kérdezte Luther.

– Az, hogy néha én magam sem hiszem, amit prédikálok.

Luther összetette a kezét és felnézett az égre:

– Hála neked Uram, mert azt hittem, hogy csak én vagyok így ezzel.

(Anekdota)

Olyan akarsz lenni mint ők?

Egyszer egy hatalmas varázsló el akart pusztítani egy királyságot, ezért megmérgezte a kutat, ahová inni jártak az emberek. Aki ivott a vízből, megőrült. Másnap reggelre az egész lakosság ivott a kútból, és mindenki megőrült, a királyi család kivételével, mert nekik saját kútjuk volt, amelyhez nem fért hozzá a varázsló. A király aggódott a népéért, és próbálta kormányozni őket: egy sor biztonsági, és egészségügyi rendeletet hozott.
De a rendőrök és a felügyelők szintén ittak a mérgezett vízből, így hát értelmetlennek tartották a király rendeleteit, és nem voltak hajlandók betartani őket.
Amikor a lakosság értesült a király rendeleteiről, mindannyian egyetértettek, hogy a király megőrült, és ezért ír ilyen sületlenségeket. Sőt, összegyűltek a palota előtt, és teli torokból kiabálva követelték, hogy mondjon le.
A király elkeseredett, és kész volt elhagyni a trónt, de a királynő megállította, és azt mondta: "Most pedig odamegyünk a kúthoz, és mi is iszunk belőle. Akkor olyanok leszünk mint ők." És így is lett: a király és a királynő ittak az őrület vizéből, és nyomban zagyvaságokat kezdtek beszélni. Az alattvalóik pedig meggondolták magukat: olyan bölcs királyunk van - miért ne kormányozhatná továbbra is az országot?
Az országba visszaköltözött a nyugalom, bár a lakói egész másként viselkedtek mint a szomszédaik. A király pedig békében uralkodott élete végéig.

2013. 10. 28.

A kánaáni fiúk hangja

Szent Simon és Júdás Tádé vértanú apostolok ünnepén, október 28-án, hétfőn reggel Ferenc pápa homíliájában az evangéliumi szakaszhoz fűzte gondolatait (Lk 6,12-16). Jézus az egész éjszakát imában töltötte, mielőtt kiválasztotta volna a 12 apostolt.

Jézust, miután elrendezte csapatát, hatalmas tömeg veszi körül. Az emberek azért gyűlnek össze, hogy hallgassák Jézust és gyógyulást nyerjenek betegségükből. Jézusból ugyanis erő áradt, ami mindenkit meggyógyított. Ferenc pápa rámutatott Jézus három kapcsolatára: Jézus az Atyával, Jézus apostolaival és Jézus a néppel. Jézus az Atyához imádkozott az apostolokért és a néppel. De ma is imádkozik. Jézus a szószóló, aki imádkozik, imádkozik Istenhez velünk és előttünk. Jézus üdvözített bennünket.

Véghezvitte ezt a nagy imát, feláldozta életét, hogy bennünket üdvözítsen, hogy megigazuljunk: neki köszönhetjük megigazulásunkat. Most elment és imádkozik.

De Jézus egy szellem? – tette fel a kérdést Ferenc pápa. Jézus nem egy szellem! Jézus egy személy, egy ember, akinek teste van, mint nekünk, de megdicsőült. Jézus kezét, lábát, oldalát sebek borítják, és amikor imádkozik, megmutatja az Atyának megigazulásunk árát és velünk együtt imádkozik, mintha mondaná: Atyánk, ez ne vesszen el!

Jézus fejében a mi imáink vannak, mert ő az első, aki imádkozik, mint testvérünk, mint egy közülünk, közbenjár értünk.

Először megváltott bennünket és mindnyájunknak megszerezte a megigazulást; de most mit csinál? Közbenjár, imádkozik értünk – mondta a pápa, majd így folytatta: „Arra gondolok, hogy mit érzett Péter, amikor megtagadta Jézust és azután sírva fakadt, amikor Jézus ránézett. Érezte, hogy amit Jézus előre megmondott, az igaz volt: Jézus imádkozott érte, Péter ezért tudott sírni, ezért tudta bűnét megbánni. Hányszor mondjuk egymás között: imádkozz értem, szükségem van rá, sok a problémám, imádkozz értem. Ez jó, mert nekünk, testvéreknek imádkoznunk kell egymásért”.

A pápa arra buzdította a híveket, hogy kérjék: „Imádkozz értem, Uram: Te vagy a közbenjárónk”.

„Jézus imádkozik értem; imádkozik mindnyájunkért, bátran imádkozik, mert megmutatja az Atyának megigazulásunk árát: sebeit. Gondoljunk erre és adjunk hálát az Úrnak. Köszönjük meg, hogy van egy testvérünk, aki imádkozik velünk, imádkozik, közbenjár értünk. Beszélgessünk Jézussal, mondjuk neki: Uram, Te vagy a közbenjáró, Te üdvözítettél engem, megigazulttá tettél. Most imádkozz értem. Bízzuk Jézusra problémáinkat, életünket, annyi mindent, hogy vigye el azokat az Atya elé” – fejezte be hétfő reggeli homíliáját Ferenc pápa.

(vm) VR



Boldog II. János Pál televiziója

A Vatikáni Televíziós Központ Boldog II. János Pál akaratából 1983. október 22-én született. Nagy utat tett meg tevékenységének három évtizede során, hála ezért az Úrnak. Most fontos technológiai kihívások jelentkeznek, mint ahogy erre utaltam a közelmúltban megtartott konferenciátokra küldött üzenetemben. Olyan kihívásokról van szó, amelyek alól nem tudjuk magunkat kivonni, hogy szilárdan megőrizzük az evangéliumi távlatot a kommunikáció globális autósztrádáján – mondta beszédében Ferenc pápa.

A Szentatya megköszönte a Vatikáni Televíziós Központ munkatársainak szakmai tudásukat, amelyet ma világszerte elismernek, továbbá készségüket és diszkréciójukat, amelyről nap mint nap tanúságot tesznek.

Ferenc pápa köszönetét fejezte ki a CTV családtagjainak is, akik, mint ahogy Dario Viganó prelátus, a központ igazgatója beszédében utalt rá, életüket a pápa heti tevékenységéhez igazítva szervezik meg. Nem kis áldozatról van szó, és ezért a pápa nemcsak köszönetéről, hanem imáiról is biztosította mindnyájukat, különös tekintettel gyermekeikre.
Ezután a Szentatya röviden néhány tanácsot adott a Vatikáni Televíziós Központ munkatársainak:

Az első a csapatjáték. A kommunikáció hatékonysága akkor lehetséges, ha kapcsolatokat teremtenek, „kívánatos a tervek és az erők egysége” – idézett a pápa az „Inter mirifica” k. zsinati határozatból (21. pont). Tudjuk, hogy mindez nem egyszerű, de ha segítenek egymásnak a csapatmunkában, akkor minden könnyebbé válik és stílusukkal a szeretetközösségről tesznek majd tanúságot.

Legyenek az egyház szolgálatában álló szakemberek! Kiváló minőségű munkájukat mindig az egyház, a Szentszék távlatába állítsák: a felvételeket, a műsor rendezését, a szerkesztést, az adminisztrációs munkát illetően. Szükséges, hogy a CTV kommunikációja átitassa a nézőket, a híveket és a távolállókat az evangélium illatával és reményével.

A pápa végül mindenkinek köszönetét fejezte ki, hangsúlyozva: egyedül nem tehetünk sokat, de együttesen az egész világot szolgálhatjuk, terjesztve az evangélium igazságát és szépségét a föld végső határaiig.

(vm) VR



Juhász Gyula orgonája


Az élet maga titok és titokkal van körül véve, de aki az Élet forrása, Isten először szívünkbe írta, majd kinyilatkoztatta, hogy miért jöttünk a világra. Irodalmunk borúlátó költője, Juhász Gyula Szimpozion c. versében fogalmazta meg lelke vágyódását az örök otthon után:
„Valahol lenni kell egy lakomának.

Hová hivatalos, kit idelenn

Halálba űzött az éhség, a bánat,

A reménytelen szerelem.

Valahol lenni kell egy palotának,
Hová bejáratos, kit idelenn
Minden örömből és fényből kizártak
S elhullt a rögös útfelen.

Valahol lenni kell egy orgonának,

Melyen majd egyszer befejezhetem

A dallamot, mely itt halálba bágyadt

S amely az életem nekem!”
Egy hitves ezekkel a szavakkal búcsúzott férje temetésekor a sírnál: „A lélek halhatatlan, a szeretet örök és a halál csak egy horizont.”
A lélek halhatatlan, mert szellemi való, nem anyag, miként a test, hogy az atomok világába visszahulljon. A szeretet, mely a személyek kölcsönös átadásában létezik, Istentől van, aki maga a szeretet. Ezért a szeretet örök. A halál egy horizont, a földi élet végső határa, ameddig mi ellátunk. Horizont, látóhatár itt és most nekünk a Hargita gerincvonulata, amely összeér az éggel. De mi tudjuk, hogy a láthatáron túl is van világ. Hittel így mondjuk: a fogantatástól a halálunkig van a földi horizont, még nagyobb távlatban szólva, amíg az időhatár tart, azon túl van az örök élet. Amikor e kettőt egybe fogjuk látni, az lesz a föltámadásunk. Jézus e kettőt egybe látta. Erről így beszél: "Minden, amit nekem ad az Atya, hozzám jön. S aki hozzám jön, nem taszítom el. Mert nem azért szálltam alá a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem meg, hanem annak akaratát, aki küldött. Annak, aki küldött, az az akarata, hogy abból, amit nekem adott, semmit el ne veszítsek, hanem feltámasszam az utolsó napon. Mert Atyámnak az az akarata, hogy mindenki, aki látja a Fiút és hisz benne, örökké éljen, s feltámasszam az utolsó napon" (Jn 6, 38—40).

Kosztolányi Dezső szentje

Kosztolányi Dezső egyik elbeszélésében leírja, hogy mint gyereknek vasárnapi játék közben elszakadt a nadrágja. Egyházi iskolába járt, a szigorú paptanár behívta a szobájába. A kisfiú a büntetéstől való félelmében alig mert belépni. Annál nagyobb volt a meglepetése, amikor tűvel, cérnával, foltozófával a kezében fogadta, és nekilátott a szakadás bevarrásához.
Közben így töprengett: „először is megdöbbentem azon, hogy közösséget vállal egy nebulóval, és cinkostársként leplezi azt, amit büntetnie kellene. Másrészt azon tépelődtem, vajon nem jut- e a pokolba, mivel vasárnap tilos dolgozni, varrni?
Most már tudom, hogy nem kell féltenem.
Azóta ha szentekről, földi angyalokról hallok, mindig tűvel, cérnával és foltozófával képzelem el őket.”
Kövessük a szelíd és irgalmas szívű Jézust, hogy elnyerjük Mindenszentek dicsőségét.

2013. 10. 27.

Véget ért a Székelyek Nagy Menetelése

Békésen, fegyelmezetten zajlott a Székelyek Nagy Menetelése, fél kettőre alakult ki az 54 kilométeres, összefüggő menetoszlop Kökös és Bereck között. A szervezők a résztvevők számát százhúszezerre becsülik. A hatóságok szerint csak tizenötezren voltak. Cikkünk folyamatosan frissül.
A rétyi útkereszteződésnél fél kettőkor olvasta fel Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke a kiáltványt, amelyben megerősítik a gyegyóditrói Székely Nemzetgyűlésen kinyilvánított történelmi igényüket: élni akarnak az önrendelkezés jogával, és e jog alapján követelik Székelyföld államon belüli önkormányzását. Ezt követően a magyar és a székely himnusz eléneklésével véget ért a Székelyek nagy menetelése. Eddigi információink szerint mindenhol békésen zajlott le az esemény, elindultak az emberek hazafelé. A rétyi útkereszteződésnél álló motel előtt lassan kiürül a tér. Megint számháború A Kovászna megyei prefektúra, rendőrség, csendőrség és a katasztrófavédelmi felügyelőség is ugyanazt a sajtóközleményt küldte szét: szerintük mindössze tizenötezer résztvevője volt a menetelésnek. A szervezők ezt úgy értékelik, hogy az állami hatóságok így kívánják jelentéktelenné tenni az eseményt. Megkezdődött a menetelés Elindult a Székelyek nagy menetelése, fegyelmezetten kettes-hármas sorokban hömpölyög a tömeg Maksa és Szentivánlaborfalva felé, ez irányban a rétyi fúvósok vezetik a menetet. Ezen a helyszínen egyelőre semmilyen incidens nem történt. Tudósítóink szerint a szervezők százezresre becsülik a részvevők számát. Kökösön közel 22 ezren, Kézdivásárhelyen húszezren lehetnek. Az utóbbi helyszínről jelenti tudósítónk, hogy a városban tartott istentiszteleten a Magyarországról érkezett, egyenruhás gárdisták is részt vettek, akik később rendezett sorokban csatlakoztak a menethez. Kézdi és Csernáton között félúton ért össze a menet, munkatársunk szerint nem tömöttek a sorok. „Autonómiát!”, „Székelyföld nem Románia” – hallatszik ki időnként a menetből. Biró Zsolt, Izsák Balázs, Kelemen Hunor, Toró T. Tibor és Tőkés László a menetelésről „Megteremtettük az autonómiaküzdelem mozgalmi hátterét. Marosvásárhelyen a Székely Szabadság Napján, vagy ma, itt Bereck és Kökös között arra mutatunk példát az utánunk jövőknek, hogy közösségi összefogással nincsen lehetetlen. Hétszázezer székely akarata olyan erő, amely meg fogja teremteni Székelyföld területi autonómiáját” – fogalmazott üzenetében Izsák Balázs, az SZNT elnöke. „A saját hazánkban, Erdélyországban, mi is odajutottunk, hogy azért kelljen menetelnünk, maratont futnunk, netalán a hosszútávfutó magányosságával és kitartásával, amit eleink biztosítottak a románoknak Hátszeg vidékén, a szászoknak Szászföldön, illetve Székelyföld népének, amíg aztán utóbb autonóm jogaik meg nem csorbultak. Román testvéreink éppen azt nem értik, amiért ők harcoltak a 19. század végén, Ioan Slavici és kortársai vezetésével? Nem értik, hogy mit jelent a román iskolához hasonlóan a magyar iskola, a román oktatáshoz és kultúrához, a román egyház jogaihoz hasonlóan a magyar közösségnek és egyházainak a joga és szabadsága” – hangsúlyozta Tőkés László. Az EMNT elnöke rámutatott, „Gábor Áron kései utódaiként, mi nem ágyúval, nem fegyverrel, hanem békés, demokratikus eszközökkel küzdünk a jövőnkért. Nagyon remélem, hogy ezen az úton sikerülni fog végigmennünk – senki nem fog megbírságolni bennünket útfoglalás miatt –, és nem kell a székelyeknek keményvalutában fizetniük a szólásszabadságért és a gyülekezési joguk gyakorlásáért.” „Sokszor elmondtuk, és ma is elmondjuk: az autonómia nem azt jelenti, hogy mi valakitől elveszünk valamit, hanem azt, hogy valakiért valamit teszünk. A mi autonómiatörekvéseinkkel, a mi céljainkkal nem kívánunk senkit megfosztani semmitől, sem romántól sem magyartól, senkitől nem veszünk el tulajdont, döntést, jogot. Viszont azt kérjük, hogy mi, székely emberek, erdélyi magyar emberek a mi dolgainkról mi magunk dönthessünk!” – nyomatékosította üzenetében Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. „Együtt vagyunk és miközben részesei vagyunk a Székelyek Nagy Menetelésének, üzenjük ezáltal mindenkinek, akinek füle van hozzá, hogy meghallja: nem lesz béke és nyugalom e tájon addig, amíg szabadságunkat, közösségi jogainkat és közülük a legfontosabbat, a Székelyföld autonómiáját el nem érjük” – fogalmazott Toró T. Tibor. Az EMNP elnöke leszögezte: „Nem hagyjuk magunk. Ha kell, menetelünk, ha kell, népszavazást kezdeményezünk, ha kell, ismét összegyűlünk, ha kell, öntudatos polgárként élünk a polgári engedetlenség eszközével is. Ma menetelünk, használjuk a közvetlen demokrácia nemes eszközét. Menetelünk az autonómiáért, mert az a megoldás. A számbeli többségnek is hasznosabb lenne, ha meghallaná szavunk. Ha hallgatna ránk. Mert ők is tudják, hiszen több évszázada élünk együtt: nyelvünk, hitünk, szülőföldünk, szabadságunk, jövőnk nem adjuk.” „Közjogi értelemben a magyar nemzet tagjaiként élhetünk szülőföldünkön. Itt akarunk jövőt is gyermekeinknek. És ha itt élünk, sorsunkat magunknak kell irányítani! És magunk fogjuk irányítani! Legyen világos Bukarestben és Brüsszelben egyaránt. Mi nem alkuszunk!” – olvasható az MPP elnöke, Biró Zsolt üzenetében. Tízezrek hallgatták az istentiszteleteket A Székely Nemzeti Tanács hírszolgálata szerint 60-70 ezren hallgatták a helyszínen az istentiszteleteket. „Nem véletlen, hogy ez a menetelés is úgy van kitalálva, hogy előtte imádkozunk” – hangsúlyozta a rétyi útkereszteződésnél megtartott istentiszteleten Deák Botond rétyi református lelkipásztor. Létre kell hozni az önrendelkező Székelyföldet, ehhez kérik az Isten segítségét, mondta, majd megköszönte a kiállást azoknak, akik ma 14 ország 27 városában vesznek részt szimpátiatüntetésen.
„Az Ige arra figyelmeztet, csakis a szavunkat és ne a kezünket emeljük fel, sokan félnek ma tőlünk, gyanakodva néznek ki az autóból, hárítsuk el ezzel a békés meneteléssel a legapróbb gyanút is, ne a gyűlölet, hanem a szeretet törvényei érvényesüljenek” – fordult felhívással Deák Botond a résztvevőkhöz. Tapssal fogadták Böjte atyát a rétyi útkereszteződésnél. „Bethlen Gábor szülőhelyéről, Marosillyéről érkeztem” – nyomatékosított, majd a nagy fejedelem szellemi örökségéről beszélt. Mint mondta, Bethlen Gábor képes volt egy asztal mellé ültetni mindenkit, de a jézusi örökség mentén is a párbeszédet szorgalmazta. Bíznunk kell egymásban, hangsúlyozta Böjte atya, hogy mindenki otthon érezhesse magát. A rétyi útkereszteződésnél megkezdődött az istentisztelet A vonat kiesése miatt a háromszékieket átcsoportosították. A rétyi útkereszteződésnél most már kezd dugó kialakulni, Sepsiszentgyörgy irányából már hosszú a kocsisor. Megérkeztek a rétyiek, élükön a fúvószenekarral. Megkezdődött az istentisztelet. „Isten velünk van” – hangzott el. Összefüggő autósor Csíkszéktől Háromszékig Veress Dávid, a csíkszéki SZNT elnöke érdeklődésünkre elmondta, felvették a kapcsolatot a RegioTrans magántársasággal, kérve, hogy mostmár ne indítsanak cseremozdonyt Brassóból Marosfőre. „Nem lenne értelme annak, hogy délutánra érkezzen meg a vonat" – közölte az elnök. Az autósok nagyrésze már elhagyta Sepsiszentgyörgyöt és úton vannak Kökös felé. A Csíkszeredából való indulást követően egészen a háromszéki megyeszékhelyig összefüggő kocsisor alakult ki. A rendőri jelenlét is erős, minden településen több egység figyel a rendre.
Háromórás késéssel indult volna a vonat Műszaki okok miatt a Székelyek Nagy Menetelésére bérelt különjárat három órát késik – jelentették be reggle a csíkszeredai vasútállomás hangosbemondóján. Több száz személy várta a szerelvény érkezését, azonban már a vonat tervezett érkezési időpontja előtt felröppentek a pletykák, melyek szerint Marosfőről „az éjszaka folyamán a mozdonyban bekövetkezett meghibásodás” miatt el sem indult a nyolc vagonból álló különjárat.
Borboly Csaba megyei tanácselnök hangosbemondón arra kérte a várakozókat, szervezzék meg az útjukat, akinek pedig van szabad helye az autójában, vegye fel embertársait. Az emberek szétszéledtek a vonatállomásról, mennek kocsival, busszal, amivel lehet. Felcsíkon is több helyen várták a vonatot, aki tudta, mostanra a lehetőségéhez mérten megszervezte az útját. A csíkszeredai Erőss Zsolt Aréna parkolójából indult buszok is több tucat embert vettek fel a vasútállomáson rekedt emberekből, akiknek pedig nem jutott hely, azok a gyorsan szerveződött autósok szabad helyeire kérezkedtek be. Alcsíkon hosszú autósor alakult ki, mindenki igyekszik a helyszínre. A járművek ablakait székely zászlóval díszítik. Közben kiderült, a vasúti társaság Brassóból indítana mentesító mozdonyt Marosfőre, ahol rácsatlakoztatnák a várakozó szerelvényt, a járat így leghamarabb délután három órakor ért volna Háromszékre. Az utasok nélküli szerelvény végül kevéssel tizennégy óra előtt ért Marosfőről Kökösre, majd továbbhaladt Brassó irányába. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete délelőtt tíz órakor közölte a RegioTransszal, hogy mivel a kért időpontban nem állt rendelkezésre a vonat, ezért egyáltalán nem tartanak rá igényt, a kifizetett összeget pedig kérik vissza. A galibával kapcsolatban Veress Dávid úgy nyilatkozott, a székelység ismét tanúbizonyságot tett összetartásáról, hiszen az egymást segítő emberek percek alatt megoldották a szállítást, így „azok közül, aki el szeretett volna érni a menetélsre, senki sem maradt otthon”. Udvarhelyről is elindultak Több százan szálltak fel a székelyudvarhelyről induló buszjáratokra, reggel nyolc óra után el is indultak a menetelésére.
Borboly: elromlott a mozdony, vagy a román hatóságok intézkedtek? Borboly Csaba közleményben adta hírül, az RMDSZ Csíki Területi Szervezete és a Székely Nemzeti Tanács nemcsak szerződést kötött a RegioTrans vasúti társasággal, hanem már csütörtökön ki is fizette a kért összeget a szerelvényre. Ennek ellenére vasárnap reggel a különvonatot várók azt az értesítést kapták: elromlott a mozdony. Az RMDSZ Csíki Területi Szervezete sajnálatosnak tartja, hogy ez így történt. „Kérdés, hogy valóban elromlott, vagy a román hatóságok egy újabb olyan intézkedésével állunk szemben, amely megakadályozza magyar, székely közösségünket jogaink gyakorlásában?” – teszi fel a kérdést Borboly a sajtónak vasárnap délelőtt elküldött dokumentumban. Forrás: székelyhon