November
9-én, szombaton délelőtt Ferenc pápa a vatikáni VI. Pál teremben
fogadta az olasz betegszállítók egyesülete (UNITALSI) által szervezett
zarándoklat 7000 tagját. Az eseményre, a főleg Lourdes-ba és egyéb
kegyhelyekre betegeket szállító egyesület alapításának 110. évfordulója
alkalmából került sor.
A pápa beszédében külön köszöntötte a
betegeket, a fogyatékkal élőket, az őket kísérő önkénteseket,
lelkészeket, egyházi kisegítőket, az egyesület felelőseit és országos
elnökét. Salvatore De Giorgi bíboros, püspökök, valamint intézmények
képviselőinek jelenléte azt mutatja, hogy az UNITALSI elismerésnek
örvend mind az egyház, mind a polgári társadalom részéről.
Az
egyesület 110 éve szenteli tevékenységét a betegeknek, a gyengéknek az
evangélium lelkiségének megfelelően. Működésük nem egyfajta
jótékonykodás vagy filantrópia, hanem a szeretet evangéliumának hiteles
hirdetése, a vigasznyújtás szolgálata – mondta a pápa, majd rögtönözve
hozzátette: „Ez egy nagy dolog. Tevékenységetek valóban evangéliumi; a
vigasznyújtás szolgálata”.
A pápa utalt az egész országban jelen
lévő egyesület tagjaira: férfiak és nők, anyukák és apukák, sok fiatal,
akiket a Krisztus iránti szeretet és az Irgalmas Szamaritánus példája
késztet arra, hogy ne fordítsanak hátat a szenvedőknek. Továbbra is
ápolják ezt az erényt! Ne fordítsanak hátat a szenvedőknek, hanem éppen
ellenkezőleg: legyenek tekintet, amely befogad, kéz, amely felemel és
elkísér, vigasztaló szó, amely gyöngéd ölelés. Ne bátortalanítsák el
őket a nehézségek és a fáradság, továbbra is ajándékozzák idejüket,
mosolyukat és szeretetüket az arra rászoruló testvéreknek – hangzott a
pápa buzdítása.
„Minden beteg és törékeny személy pillanthassa
meg arcotokban Jézus arcát; és ti is ismerjétek fel a szenvedő
személyben Krisztus testét. A szegények, az egészség hiányában szenvedők
is gazdagságot jelentenek az egyház számára” – fejtette ki beszédében a
Szentatya. Az UNITALSI és annyi más egyházi kezdeményezés
elkötelezettsége, hogy összegyűjtse és érvényre juttassa ezt a
gazdagságot nem csak az egyház, hanem az egész társadalom javára.
„A
mai kulturális és társadalmi környezet inkább afelé hajlik, hogy
elrejtse a fizikai törékenységet, csak problémának tekintse azt, amely
belenyugvást, könyörületet igényel, olykor a személy kiselejtezéséhez
vezet. Az UNITALSI arra kapott meghívást, hogy prófétai jel legyen és
ezzel a világias gondolkozás logikájával, a kiselejtezés logikájával
szemben haladjon. Segítse a szenvedőket, hogy főszereplők lehessenek a
társadalomban, az egyházban és a társulatban is.
Ahhoz, hogy a
betegek valóban beilleszkedhessenek a keresztény közösségbe, szükség van
egy mindenkit befogadó lelkipásztori tevékenységre a plébániákon és a
társulatokban. Valóban érvényre kell juttatni a törékeny és szenvedő
emberek jelenlétét és tanúságtételét. Ők nem pusztán az evangelizálás
címzettjei, hanem ugyanennek az apostoli tevékenységnek aktív alanyai” –
fejtette ki beszédében Ferenc pápa.
Közvetlenül a betegekhez
fordulva a Szentatya így folytatta: „Ne tekintsétek magatokat pusztán a
szolidaritás és a karitatív tevékenység tárgyának, hanem érezzétek, hogy
teljes egészében részt vesztek az egyház életében és küldetésében.
Megvan a helyetek, sajátos szerepetek a plébánián és minden egyházi
környezetben. Csöndes, de annál ékesszólóbb jelenlétetek, imátok,
szenvedésetek mindennapos felajánlása egységben a keresztre feszített
Jézussal a világ üdvösségéért, állapototok türelmes és egyben örömteli
elfogadása spirituális erőforrás, gazdagság minden keresztény közösség
számára. Ne szégyelljétek, hogy az egyház értékes kincsei vagytok!”
A
pápa emlékeztetett rá: az UNITALSI legjelentősebb tapasztalata az év
során a Mária kegyhelyekre történő zarándoklat, különös tekintettel
Lourdes-ra. Az egyesület apostoli tevékenységének stílusa és
spiritualitása számára is vonatkozási pontot jelent a Szűzanya. A pápa
arra buzdította az olasz betegszállító egyesület tagjait, hogy kövessék
Mária példáját, anyai gondoskodását, amellyel mindnyájunkat elkísér. A
kánai menyegzőn így szól a szolgákhoz: „Tegyétek, amit mond” (Jn
2,5-10). Jézus ekkor megparancsolja a szolgáknak, hogy töltsék meg a
kőkorsókat vízzel és a víz borrá változott, a legjobb borrá, amit addig
felszolgáltak.
Máriának ez a közbenjárása Fiánál jól mutatja a
Szűzanya emberek iránti gondoskodását. Mária tudja, hogy mire van
szükségünk. Gondoskodik rólunk, közbenjár Jézusnál, és mindannyiunk
számára kéri az „új bor” ajándékát, vagyis a szeretetet, az üdvözítő
kegyelmet. Mária mindig közben jár és imádkozik értünk, különösen a
nehézség és a gyengeség, a csüggedés és az eltévelyedés idején, főleg a
bűn órájában. Ezért mondjuk az Üdvözlégy Mária imában, hogy „imádkozz
értünk, bűnösökért”.
Ferenc pápa végül ezekkel a szavakkal zárta
beszédét: „bízzuk mindig magunkat égi Anyánk oltalmába, aki
megvigasztal bennünket és közben jár értünk Fiánál. Ő segítsen
bennünket, hogy mindazok számára, akikkel utunk során találkozunk, Annak
a tükörképe legyünk, aki „az irgalom Atyja és minden vigasztalás
Istene” (2Kor 1,3).
(vm) VR
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése