|
Ady Endre |
A
Magyar Demokratában 2013. nov. (
A kettős Ady-kultusz…
25-27.o.)
Raffay Ernő történész nyilatkozik, akinek a közelmúltban
jelent meg
Szabadkőműves béklyóban – Ady Endre és a szabadkőművesség
című könyve. Elmondta, hogy a költő és a szabadkőművesség kapcsolatáról
két további kötetet tervez, s azokban
„azt mutatom be, hogy a történelmi
keresztény magyar állam elpusztítására törő szabadkőművesek miként
kötötték magukhoz Adyt, hogyan és mire használták őt.” Raffay kutatásai
alapján azt állítja, hogy a dualizmus időszakában a nagy befolyásra
szert tevő
szabadkőművesek közül sokan „élharcosai lettek az úgynevezett
progressziónak, ami valójában azt jelentette, hogy a befogadó
keresztény magyar társadalmat lehetőség szerint átformálják, saját
képükre alakítsák… közéleti harcot indítottak a történelmi Magyarország
pilléreit jelentő katolikus főpapság, a római katolikus egyház, illetve a
hagyományos arisztokrácia ellen, de a vidéki nemesség is gyakran vált
támadásaik célpontjává…” Ady Endre pedig eleget téve kenyéradó gazdái
kívánalmainak,
„ragyogó tehetséggel megírt, ellenben rendkívül
igazságtalan, durván sértő és kártékony publicisztikákban támadta a
korabeli keresztény magyar államiságot, és olyan jeles katolikus
személyiségeket, mint Prohászka Ottokár vagy gróf Majláth Gusztáv Károly
gyulafehérvári megyéspüspök.
Hangvételére jellemző volt a durva
keresztényellenesség,
illetve saját hazájának az a gúnyos, szinte
megvető lesajnálása, ami a magyar ugar metaforájában foglalható össze.”
Magyar Kurír (bd)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése