Két páter és egy fogadalmas testvér
személyében november végén érkeznek Hargitafürdőre és veszik át
rezidenciájukat a pálos rendi szerzetesek. Még augusztusban határozatban
szentesítette a magyar alapítású pálos rend vezető testülete
Lengyelországban, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort
alapíthatnak, melynek helyszíne Hargitafürdő lesz. A kolostoralapítás
hivatalos ünnepségét január végén tartják.
A Szent Istvánról nevezett kolostor már hivatalosan is szerepel a
szakminisztérium jegyzékében, a szerzetesek e hónap végén érkeznek
állomáshelyükre – tájékoztatott a legújabb fejleményekről Darvas-Kozma
József. A csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia esperese elmondta, a
kisszámú közösség egyik tagja Bátor Botond magyarországi tartományfőnök
lesz. Vele együtt még Balla Barnabás páter érkezik a hargitafürdői
rezidenciájára, illetve egy fogadalmas testvér (fr. Szűcs F. Imre). „Az érsekség, a
plébánia, a magyarországi pálos tartomány, illetve a rend lengyelországi
generálisa közötti ünnepélyes szerződésaláírás 2014. január 26-án lesz"
– ismertette az esperes.
Mint arról beszámoltunk, a pálos generális tanácsadó testülete, a rendfőnöki tanács – definitórium –, élén P. Izydor Matuszewsky generálissal, Lengyelországban úgy határozott, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak. A hargitafürdői templomot és plébániát a Szent Kereszt plébánia bocsátja a szerzetesek rendelkezésére, a Szent István közösségi házat pedig a plébániával közösen használhatják majd a pálosok.
A pálos rend egyébként az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje – olvasható a Darvas-Kozma József által rendelkezésünkre bocsátott, általa szerkesztett és közölt írásból. A rendet Boldog Özséb (1200–1270 között élt) esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Márianosztrán (Pest megyei község) és Petőfiszálláson (Bács-Kiskun megye). Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer remete élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 monostoruk volt.
(Csíki Hírlap, 2013. nov. 20.)
Mint arról beszámoltunk, a pálos generális tanácsadó testülete, a rendfőnöki tanács – definitórium –, élén P. Izydor Matuszewsky generálissal, Lengyelországban úgy határozott, hogy a magyar tartomány pálosai Erdélyben kolostort alapíthatnak. A hargitafürdői templomot és plébániát a Szent Kereszt plébánia bocsátja a szerzetesek rendelkezésére, a Szent István közösségi házat pedig a plébániával közösen használhatják majd a pálosok.
A pálos rend egyébként az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetes remeterend. Hivatalos neve: Szent Pál első remete szerzeteseinek rendje – olvasható a Darvas-Kozma József által rendelkezésünkre bocsátott, általa szerkesztett és közölt írásból. A rendet Boldog Özséb (1200–1270 között élt) esztergomi kanonok alapította 1250-ben. A rend központja jelenleg a lengyelországi Częstochowában, a Jasna Góra-i kolostorban van, a magyar tartomány székhelye pedig Pécsett. Magyar pálos közösségek vannak Budapesten (a Szent Gellért-sziklatemplomban), Márianosztrán (Pest megyei község) és Petőfiszálláson (Bács-Kiskun megye). Az 1400-as években Magyarországon 170 rendházban több mint háromezer remete élt. Erdélyben és Kárpátalján 40 monostoruk volt.
(Csíki Hírlap, 2013. nov. 20.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése