Makariosz egy alkalommal ezt a kijelentést tette: ,,Ha a megvetést úgy
tekinted, mint a dicséretet, a szegénységet olyannak, mint a
gazdagságot, az ínséget, miként a bőséget, akkor nem halsz meg.
Lehetetlen ugyanis, hogy aki valóban hisz és Isten félelmében
tevékenykedik, áldozatul essen a tisztátalan szenvedélyeknek és a
démonok ámításának.''
**
,,Az imádkozás alkalmával nincs szükség sok szóra - mondotta a
testvéreknek. Arra van szükségünk csak, hogy így imádkozzunk: "Uram,
amint akarsz és tudsz, könyörülj rajtam!'
**
A kísértésben pedig így
kiáltsunk: "Uram, segíts!" - Hiszen Ő tudja a legjobban, hogy mire van
szükségünk.''
**
Önmagát és tökéletességét nem sokra tartotta, s nem gondolta magát
különbnek vagy jobbnak a világban élő egyszerű kereszténynél. Talán a
legszebben mutatkozott meg az alázatossága abban, hogy teljesen
lemondott arról, hogy bárkit is megítéljen, lett légyen az bár a
legnyilvánvalóbb bűnös is. Szelídsége és nyájassága közmondásos volt;
szófukar és elutasító csak akkor lett, ha valaki dicsérni kezdte.
Tanítványainak ezt az életszabályt mondta: ,,Ne okozz fájdalmat
senkinek; ne ítélj meg senkit! Ehhez tartsd magad, és megtalálod az
üdvösséget."
Az előző rész:
Szerzetesi élet kezdete 1.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése