Hatvanöt év után Virgil Bercea megyéspüspöknek köszönhetően újraalakult a
Nagyváradi Magyar Görög Katolikus Egyházközség, melynek egykoron
temploma is létezett a megyeközpontban.
A kezdettek 1700-ra nyúlnak vissza, amikor a Biharban élő hatvan ortodox
pap nyilatkozatot tett arról, hogy nem akarnak főpásztor nélkül élni,
ezért elfogadták De Camillis munkácsi görög katolikus püspök
joghatóságát. Egy 1761-es összeírás szerint akkortájt 126 ezer görög
katolikus élt Erdélyben és körülbelül 26 ezer a bihari térségben. A
váradi római katolikus püspökök támogatták az uniós folyamatokat, az
önálló görög katolikus egyházmegye 1777-ben jött létre, és első püspöke
Moise Dragoş volt. A 19. század elején, majd a reformkorban
kezdeményezték a magyar liturgikus nyelv használatát, az iratok
lefordítását.
Hajdúdorogon az 1860-as években mozgalom indult egy magyar
püspökség felállítása céljából, mely álom végül 1912-ben valósul meg.
Trianon után Romániában az 1928-as kultusztörvénnyel ismerték el külön
vallásként az ortodoxot és a görög katolikust, a második világháború
után azonban a kommunista rendszer 1948. december 1-jei hatállyal
felszámolta a görög katolikus egyházat.
Ionescu Nikolett riporter Vadas Krisztián nagykárolyi parókussal, a
Nagyváradi Görög Katolikus Egyházközség lelkészével beszélgetett, aki
elmondta, hogy a Nagyváradi Magyar Görög Katolikus Egyházközségbe húsz
család iratkozott be.
A lelkész arról is beszélt, hogy jelenleg két egyházmegyében élnek
magyar anyanyelvű görög katolikusok, a nagybányaiban, és a
nagyváradiban. Ez utóbbiban pedig két tiszta magyar ajkú egyházközség
van, a nagykárolyi, és a most újjászervezett nagyváradi egyházközség,
viszont vannak olyan falvak, ahol magyarul és románul is folyik a
szertartás, vagy legalább a prédikáció. Vadas szerint az egész
Partiumban körülbelül 15 ezer görög katolikus van.
Kossuth Rádió/erdely.ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése