Putyin elmondta: a krími népszavazás demokratikus volt, Oroszország pedig nem küldött katonákat a Krímbe - közölte, hozzátéve: Moszkva ugyanakkor nem akarja Ukrajna felosztását. Eközben Oroszországot a korábbi nyugati szankciókat követően most a G8-ból is kizárták, az orosz képviselők azonban "kiállnak minden oroszajkú polgár mellett".
A Krím félsziget Orosz Föderációhoz történő csatlakozásáról szóló szerződést Vlagyimir Putyin orosz elnök, valamint Volodimir Konsztantyinov, a krími parlament elnöke, Szerhij Akszjonov krími kormányfő, és Alekszej Csalij, Szevasztopol város polgármestere írta alá.
Az orosz államfő történelmi pillanatnak nevezte azt, hogy a Krím félszigeten vasárnap tartott referendumon a lakosság nagy többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött. Putyin szerint a népszavazás azt is megmutatta, hogy a krími tatárok jelentős hányada is Oroszországhoz akar tartozni.
Elegük van az ukrán válságból
"Ukrajna orosz lakossága belefáradt az Ukránját több mint húsz éve megrázkódtató, állandó válságba" - jelentette ki Putyin kedden a Kremlben az orosz törvényhozás tagjai és regionális vezetők előtt mondott beszédében. "A helyzet másként kezdett alakulni. Újra meg újra történtek kísérletek arra, hogy megfosszák az oroszokat a történelmi emlékezetüktől, időnként az anyanyelvüktől is, és erőszakos asszimiláció alanyaivá tegyék őket" - hangoztatta Putyin. Úgy fogalmazott, hogy az oroszok, akárcsak Ukrajna más polgárai, szenvedtek a folytonos politikai és állami válságtól, amely már több mint húsz éve sújtja Ukrajnát.
Válaszoltak a nyugat összeesküvésére
Ugyanakkor az orosz elnök azt is elmondta: Oroszország nem akar további ukrán területeket; "Nem akarjuk Ukrajna felosztását" - hangoztatta Putyin, hozzátéve: Oroszországnak válaszolnia kellett a nyugat összeesküvésére, amellyel az érdekszférájába akarta vonni Ukrajnát. Szerinte a Viktor Janukovics ukrán elnök hatalmát megdöntő tiltakozásokat a Nyugat bátorította.
Putyin az Egyesült Államokkal és nyugati szövetségeseivel kapcsolatban elmondta: maguknak tartják fenn a jogot, hogy a világ sorsáról döntsenek, "erőt alkalmaznak szuverén államok ellen, számukra szükséges ENSZ-határozatokat vernek keresztül és semmibe vesznek más döntéseket" - mondta, példaként sorolva fel Szerbia, Irak, Afganisztán és Líbia esetét, és a szerinte "káoszba torkolló színes forradalmakat" és "az arab télbe fordult arab tavaszt".
Elég a hidegháborús retorikából
Ukrajnával kapcsolatban a nyugati partnerek átléptek egy vörös vonalat, amatőr és felelőtlen módon cselekedtek - fűzte hozzá, köszönetet mondva ugyanakkor Kínának az ukrán válság ügyében nyújtott támogatásáért. Putyin azt is elmondta, hogy az orosz fegyveres erők nem vonultak be az Ukrajnához tartozó Krím félszigetre, egyúttal felszólította a Nyugatot, hogy vessen véget a hisztériának, "hagyjon fel a hidegháborús retorikával", és ismerje el, hogy Oroszországnak is "megvannak a saját nemzeti érdekei, amelyekkel számolni kell, s amelyeket tiszteletben kell tartani".
Hétfőn önálló, kedden csatlakozhat
Az orosz államfő korábban már bejelentette, hogy benyújtotta a javaslatot a törvényhozásnak a Krími Köztársaság és Szevasztopol Oroszországhoz csatlakozásának elfogadásáról és az erről szóló orosz-krími megállapodást beterjeszti jóváhagyásra. Putyin azt mondta, nem kétli, hogy az orosz parlament támogatni fogja a Krími Köztársasággal és Szevasztopollal kötött szerződést. A dokumentum szerint az Ukrajnától elszakadt terület már az aláírás napján, kedden Oroszország részének tekintendő.
Ezt megelőzően, kedden reggel Putyin az orosz törvényhozás mindkét házát tájékoztatta a csatlakozási javaslatról, amelyet a vasárnapi népszavazást követően fogadtak el az Ukrajnához tartozó fekete-tengeri félsziget oroszbarát hatóságai. Krímet Oroszország már másnap független államként ismerte el.
Ebben már nem olyan harciasak
Bár az orosz katonai jelenlétet és a krími népszavazást is elutasítják a posztszovjet blokk országai, az oroszellenes szankciók megítélése már vegyesebb képet mutat: a lett pénzügyminiszter például felhívta a figyelmet arra, hogy az Oroszország elleni lehetséges szankciókkal egy időben az Európai Uniónak döntenie kell arról is, hogyan kártalanítsa azokat a tagállamokat, amelyek gazdasága kárt szenved a korlátozások miatt.
Szankciók zápora
Felfüggesztik Oroszország tagságát a legfejlettebb ipari államokat tömörítő G8-csoportban - jelentette be kedden a francia külügyminiszter. "Úgy határoztunk, hogy szüneteltetjük Oroszország részvételét. A hét vezető ipari állam Moszkva nélkül tartja meg soron következő júniusi csúcstalálkozóját" - mondta Laurent Fabius az Europe 1 rádiónak.
Orosz és ukrán vezetőkkel kapcsolatban Amerika, a NATO és az Európai Unió már hétfőn szankciók bevezetése mellett döntött: számlabefagyasztással, utazási korlátozással, vízumkiadási tilalommal büntetik meg azokat, akiket felelősnek tartanak a krími népszavazás megrendezéséért, Németország még ennél is tovább menne, a szankciók mellett növelnék az EBESZ jelenlétét a Krím félszigeten.
Krími népszavazás: az USA és az EU szankciókkal válaszolt
Ez nem szúrja Washington szemét?
A orosz politikusok már korábban is tiltakoztak Washington szankciói ellen. Nyilatkozatukban főleg az amerikai kettős mércét vették célkeresztbe. Az egyik kormánypárti politikus úgy nyilatkozott: Washingtont nem érdekli, hogy Ukrajnában fasiszták kerültek hatalomra, "akik lábbal tiporják a törvényt és embereket gyilkolnak". "Ellenük nem vezetnek be szankciókat. Üdvözlik őket a Majdanon" - hangoztatta a képviselőnő.
Állnak a szankciók elébe
Egyhangúlag elfogadott, gunyoros hangvételű nyilatkozatban kérték az orosz parlament alsóház képviselői Barack Obama amerikai elnököt és az európai uniós vezetőket, hogy terjesszék ki mindnyájukra az előző nap moszkvai vezetők ellen bevezetett szankciókat. "Elvekkel nem kufárkodunk, és nem félünk semmilyen szankcióktól!" - olvasható a dokumentumban. A krími népszavazással kapcsolatban úgy nyilatkoztak: "a népakarat ilyesfajta elutasítása meglepő" a demokrácia és önrendelkezés fontosságát hangoztató Amerikától és az EU-tól.
Mihail Markelov kormánypárti képviselő a nyilatkozatot ismertetve azt hangoztatta, hogy március 17-én az amerikai külügyminisztérium, Obama és az Európai Unió ismét tett egy "bugyuta kísérletet" Oroszország megijesztésére. "Sosem áruljuk el az oroszajkú polgárokat, és azokat a polgárokat sem, akik a Krím területén élnek, és úgy döntöttek, hogy örökre Oroszországgal akarnak lenni".
MTI - MNO
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése