Egy különös vallomás

Ferenc pápa tegnap több személyes történetet osztott meg a római papokkal, egyházmegyéje lelkipásztoraival. Többek között elmesélte egy mindig magánál hordott kis kereszt történetét, melyet a Vatikáni Rádió spanyol nyelvű honlapja és a Catholic Herald írása nyomán összegezünk.

A Szentatya híres gyóntatókról emlékezett meg, köztük a Buenos Aires-i José Aristi atyáról, aki szinte a város összes papjának gyóntatója volt, s még II. János Pál is gyónt nála argentínai látogatása alkalmával a nunciatúrán.
Ferenc pápa általános helynökként szolgált a Buenos Aires-i egyházmegyében, amikor José Aristi atya 95 éves korában meghalt. Az egyik húsvét reggelén kapta a hírt, hogy hajdani gyóntatója előző este, nem sokkal a vigília kezdete előtt elhunyt. Jorge Mario Bergoglio húsvét vasárnapján elment a Legszentebb Oltáriszentségről nevezett (Santísimo Sacramento) templomba, hogy végső búcsút vegyen Aristi atyától, aki egész életében ott szolgált.
Lement a templom kriptájába, ahol csak két idős asszony imádkozott a ravatal mellett, és megdöbbenéssel látta, hogy sehol egy szál virág. Arra gondolt: „Itt van ez az ember, aki az egész Buenos Aires-i papság bűneit megbocsátotta, köztük az enyémeket is, és sehol egy virág...” Kiment egy virágárushoz és rózsákat vett, hogy feldíszítse velük a ravatalt. Amint rendezgette a rózsákat, észrevette Aristi atya kezében a szentolvasót – és valami hirtelen bátorságot érezve leszakította róla a keresztet, ránézett Aristi atyára, és azt kérte a szent paptól: „Add nekem a felét a te irgalmasságodnak”.
A kis keresztet mindig az inge zsebében hordta, egészen pápává választásáig. Mivel a pápai reverendának nincs zsebe, azóta a reverendája alatt hordja, kis textil tasakban, a szíve fölött. „Amikor eszembe ötlik valami rossz gondolat valakivel kapcsolatban, odateszem a kezem – mutatott a szíve felé –, akkor rögtön érzem a kegyelmet, és jobban leszek.”
Magyar Kurír
(vn)