Egy megújult sekrestye Székesfehérváron

Március 10-én átadták a székesfehérvári Nagyboldogasszony ciszterci templom megújult sekrestyéjét – tájékoztat az MTI.

Hölvényi György, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára hangsúlyozta, hogy a templom felújításának újabb szakasza nemcsak Székesfehérvár és a ciszterci rend ünnepe, hanem az egész nemzeté, hiszen olyan műemlék újult meg, amely egyedülálló az országban. A faragványok és a táblaképek nemzeti kincsek, a rajtuk ábrázolt szentek pedig példaképek, mert „a mindennapokban ember- és közösségszolgálattal élték meg hitüket” – fogalmazott az államtitkár.
Dékány Árpád Sixtus zirci apát elmondta, hogy az államtitkárság 10 millió forinttal támogatta a rekonstrukciót, míg az áfát és a sekrestye mennyezeti freskóinak felújítását az apátság fizette. Az apát emlékeztetett arra is, hogy a sekrestye bútorzatának felújítása hosszú éveken keresztül csak álom volt, majd reményét fejezte ki, hogy hamarosan „a szovjet hadsereg ittlétének nyomai” is eltűnhetnek a főhajóról, és gyönyörködni lehet a templom szépségében.
Vargha Tamás, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy az elmúlt évszázadokban a sekrestyében hittanosok tízezrei fordultak meg, és hozzátette: a felújítási munka folytatódni fog a templom külső rekonstrukciójával.
Cser-Palkovics András polgármester hangsúlyozta, hogy egy újabb épített örökséget sikerült megújítani és továbbadni a következő nemzedékeknek.

Az ünnepség végén Spányi Antal megyéspüspök megáldotta a felújított sekrestyét.
A 1756-ban felszentelt Nagyboldogasszony ciszterci templom felújítása a templombelső renoválásával kezdődött: korábban már restaurálták a szentélyt, a falfestményeket, a főoltárt és a főkaput. A sekrestye rokokó bútorzatának felújítása után a homlokzaté is elkezdődött. Az előkészítő munkát a város önkormányzata finanszírozta, a felújítás 40 millió forint kormányzati támogatásból és önerőből valósul meg. A homlokzat megújítása a tervek szerint május végére fejeződik be.

A fából faragott sekrestye a pálos szerzetesek hagyatéka. A sötétbarna bútorzatot, mely a teret három oldalról övezi, 250 évvel ezelőtt, 1764-ben kezdte el faragni rokokó stílusban Hyngeller János pálos rendi szerzetes. Aprólékos munkáját három esztendőn át végezte; műve nem egyszerűen sekrestye, hanem egy kis méretű kápolna, amelyben megtalálható a főoltár, a mellékoltár, a gyóntatószék, a főbejárat és mellékbejárat. A bútorzatot tölgyfából, az angyalokat hársfából faragta a mester.

Magyar Kurír