Kelemen
Hunor, a román kormány miniszterelnök-helyettese szerencsétlen
döntésnek tartja, hogy Románia is kérte belépését abba a perbe, amelyet
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke és Dabis Attila, az
SZNT külügyi titkára indított az Európai Unió luxemburgi bíróságán az
Európai Bizottság ellen.
Az SZNT képviselői azt kifogásolják, hogy a bizottság elutasította a
nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezésük bejegyzését.
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöki tisztségét is
betöltő politikus az MTI-nek elmondta, amióta az RMDSZ is tagja a
kormánynak, sem a kormányüléseken, sem a koalíciós egyeztetéseken nem
került szóba a perbe való esetleges belépés kérdése. Hozzátette,
tudomása szerint ehhez nem volt szükség a kormány döntésére. Erre az
államelnök, a miniszterelnök vagy a külügyminiszter is utasítást
adhatott.
Kelemen Hunor elmondta, Korodi Attila jelenlegi környezetvédelmi
miniszter az RMDSZ megbízásából van jelen abban a kezdeményező
bizottságban, amelyik ügye a luxemburgi bíróságra került. Hozzátette, a
kezdeményezők semmi olyat nem kértek, ami nem lenne normális, ésszerű,
európai szellemű.
A kormányfőhelyettes megjegyezte, ha Románia elkésett a beadványával, az
egész ügy okafogyottá válik. Hozzátette, a hétfői koalíciós
egyeztetésen rá fog kérdezni a perbe való belépés hátterére. Arra is
emlékeztetett, hogy maga is kezdeményezője a Minority SafePack
elnevezésű polgári kezdeményezésnek, amely bejegyzését szintén
elutasította az Európai Bizottság. Ezt az elutasító határozatot is
megtámadták a kezdeményezők az EU luxemburgi bíróságán.
Az EU luxemburgi bíróságán zajló perbe Szlovákia, Görögország és Románia
a bizottság oldalán, Magyarország a kezdeményezők oldalán kérte
belépését. Izsák Balázs úgy vélte, Románia március 12-én keltezett
belépési kérése megkésett, az ország március 10-ig kérhette volna
belépését.
A Székely Nemzeti Tanács és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU
kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti,
etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az
őket körülvevő régióktól. A kezdeményezés elfogadása a székelyföldi
autonómiatörekvéseket erősítette volna.
Az Európai Bizottság 2013. július 25-én tájékoztatta a beterjesztőket,
hogy úgy ítéli meg, a kezdeményezés nem tartozik a hatáskörébe. Így a
kezdeményezők el sem kezdhették az egymillió aláírás összegyűjtését,
amellyel jogalkotást kezdeményező lépésre késztethették volna az Európai
Bizottságot a nemzeti régiók kérdésében.
MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése