A két lábon járó csoda

 Caterina nővér gyógyulása XXIII. János közbenjárására

Caterina Capitani nővér gyógyulása volt a XXIII. János boldoggá avatása alapjául szolgáló csoda. Az esemény 1966-ban történt Nápolyban, ahol a fiatal apáca egy gyermekkórházban dolgozott ápolónőként.

Caterina nővér egészségi gondjai beöltözése után néhány hónappal kezdődtek, 1962-ben. Az akkor 18 éves apáca állandó fájdalmat érzett gyomra és szíve tájékán. Idővel egyre ijesztőbb vérzések jöttek, de nem szólt senkinek, mert félt, hogy akkor nem lehetne örökfogadalmas apáca, és el kellene hagynia a rendet.
Azután eljött az a pillanat, amikor már nem tudta tovább titkolni a betegségét: orvosi kivizsgálások sora következett, majd ötórás műtét, melynek során gyomra háromnegyedét eltávolították. Az operáció alatt egy rendtársa az ágyára tette XXIII. János képét, és végig az ő közbenjárásáért imádkozott. A komplikált és veszélyes operáció sikeres volt, magát a beteget azonban nehéz volt meggyőzni arról, hogy a pápa közbenjárását kell kérnie gyógyulásáért. Visszaesések időszaka következett, az állapota rohamosan romlott. 1966 májusában már a végsőkig legyengülve feküdt a kórházban, amikor egy nővértársa egy XXIII. János-ereklyét hozott neki Rómából ajándékba: a pápa halálos ágyán lévő lepedő egy darabkáját. Caterina az addigra a hasán perforálódott sebre helyezte az ereklyét, majd elszundikált.

Egyszercsak egy kéz érintését érezte a sebén és egy hangot hallott, amint nevén szólítja. Megfordult, és XXIII. Jánost látta maga mellett. A pápa mosolygott, és azt mondta neki: „Sokat könyörögtél hozzám. A szívemből adom neked ezt a csodát. Ne félj. Meggyógyultál.” Megnyugtatta a beteget, hogy a belső seb begyógyult, és nyugodtan ehet bármit, amit csak akar. Caterina nővér érezte, hogy a fájdalmai elmúltak, a láza lement, és minden egyéb tünet megszűnt. Boldogan hívta a nővéreket és enni kért.

Már aznap sült krumplit és húst ebédelt, utána fagylaltot. Semmilyen emésztési probléma nem maradt vissza a betegségből, sőt: egyáltalán nem volt beteg attól a naptól fogva. A kórházban számos vizsgálatnak vetették alá, és döbbenten látták, hogy a betegség nyom nélkül eltűnt. A rendes táplálkozásnak hála, hamar visszanyerte erejét, és folytathatta munkáját a kórházban, ahol azóta is hihetetlen energiával dolgozik.
Magyar Kurír