Oldalak

2014. 04. 11.

A Sátán a XXI. században is létezik

Tanuljuk meg az evangéliumból, hogyan küzdjünk a Sátán kísértései ellen. Mindnyájunkat érnek kísértések, mert a Gonosz nem akarja életszentségünket – mondta a pápa április 11-én reggel, a Szent Márta-házban bemutatott szentmisén.

Homíliáját a Szentatya a Gonosz elleni küzdelem témájának szentelte. Kiemelte: ezzel a harccal minden kereszténynek szembe kell néznie. A Sátán sokszor megkísértette Jézust, és Jézus érezte életében a kísértéseket, csakúgy, mint az üldöztetést. Ha követni akarjuk Jézust, akkor jól kell ismernünk ezt az igazságot.
Minket is érnek kísértések, minket is megtámad a Sátán, mert a Gonosz lelke nem akarja életszentségünket, nem akarja a keresztény tanúságtételt, nem akarja, hogy Jézus tanítványai legyünk.
Mit tesz a gonosz lélek, hogy eltávolítson bennünket Jézus útjáról kísértésével? A Sátán kísértésének három jellemzője van, és nekünk ismernünk kell ezeket, hogy ne essünk csapdába. Hogyan távolít el bennünket Jézus útjáról a Gonosz? A kísértés finoman kezdődik, de azután egyre növekszik. Növekszik, és megfertőz másokat is, ráragad egyik személyről a másikra, és arra törekszik, hogy elérje az egész közösséget. Végül igazolja önmagát, hogy megnyugtassa a lelket. Növekszik, megfertőz, és igazolja önmagát.
Jézus első megkísértése csábításnak tűnik: a Sátán azt mondja Jézusnak, hogy vesse le magát a templomról, és így mindenki azt mondja majd: „Íme, a Messiás”. A Sátán ezt tette Ádámmal és Évával is. Ez a csábítás. Szinte úgy beszél, mintha egy lelkivezető lenne. Amikor elutasítják, akkor növekszik, és még erősebben tér vissza. A pápa emlékeztetett Lukács evangéliumára: amikor a Sátánt visszautasítják, akkor társakat keres magának, és gonosz lelkekkel tér vissza. Tehát úgy növekszik, hogy másokat is magával ránt. Jézus esetében is ez történt. A Gonosz megszállja ellenségeit. Ami egy csöndes vízsugárnak tűnt, az dagállyá nő. A kísértés növekszik, megfertőz, és végül önmagát igazolja.
Amikor Jézus a zsinagógában prédikált, ellenségei azonnal lekicsinyelték: „Ez nem József, az ács fia? Nem Mária fia? Soha nem járt egyetemre! Milyen hatalommal beszél? Nincs iskolai végzettsége!” A kísértés mindenkit magával ragadott Jézus ellen. Az önigazolás csúcspontja pedig a pap, amikor azt mondja: „nem tudjátok, hogy jobb, ha egy ember hal meg, és így megment egy népet?”
A kísértés növekszik és megfertőz másokat is. Gondoljunk például a pletykára: egy kicsit irigylem azt a személyt, és meg kell osztanom ezt az irigységet valakivel, és ezt mondom neki: Láttad...? És növekszik, egyik embert a másik után fertőzve meg. Ez a pletykák mechanizmusa, és mindnyájunkat érint ez a kísértés. Ez mindennapi kísértés.
Szelíden kezdődik, mint egy vízsugár, majd megfertőz, végül igazolja önmagát. Legyünk tehát éberek, amikor szívünkben érzünk valamit, ami végül elpusztítja az embereket. Legyünk figyelmesek, mert ha nem állítjuk le időben, akkor növekszik, és másokat megfertőz, és oda vezet, hogy igazoljuk a rosszat, mint ahogy ezek a személyek igazolták önmagukat, azt állítva, hogy jobb, ha egy ember hal meg, mint ha egy nép.
Mindnyájan ki vagyunk téve a kísértéseknek, mert a spirituális élet, keresztény életünk törvénye a küzdelem. Mert e világ fejedelme, a Gonosz nem akarja életszentségünket, nem akarja, hogy kövessük Krisztust. Talán közületek azt mondhatná valaki: „De Atyám, Ön milyen régimódi! A Sátánról beszél a XXI. században?!”
A Gonosz létezik. A Gonosz létezik! A XXI. században is! Nem lehetünk naivak! Meg kell tanulnunk az evangéliumból, hogy hogyan küzdjünk ellene – fejezte be péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.
Magyar Kurír

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése