Miért kívánjuk a húsvéti ünnepet?

Azért, hogy ismerjük meg célunkat és állapotunkat. Kell a Húsvét, mert az ember definiciójához tartozik az Isten. Nélküle nem lehet igazán megmondani kicsoda az ember. Azt, hogy kik, honnan, miért vagyunk és hová tart életünk, minderre – felvezető (induktív) módszerrel - teljes választ csak Jézus adott.

Napjainkban a választók joggal várják el a világi vezetésre vállalkozóktól, hogy legyen átfogó, világos képük a közjó szolgálatáról és ismerjék azt a szétágazó, sajátos feladatokat, amit betölteni akarnak, mert a közösséget jól szolgálni csak is így lehet (A magyarországi balololdali összefogás ezért szenvedett vereséget, mert csak hatalmat akart, és nem szólt a közjó szolgálatáról, nem adott célt!)   
Ha valamirevaló játékboltba szétnézünk, hamar észrevesszük, hogy a gyermekjátékok jelentős részét a kirakós játékok alkotják. Ezek mind a gyermekek szellemi fejlődésének eszközei. Megfigyelő készségüket segíti, és logikus gondolkodásra készteti. A kirakóst játszani akaró gyermekkel ismertetni kell, hogy ő abból a sok elemből mit próbáljon összeállítani. Meg kell ismernie a képet, hogy emlékezetébe véshesse. A kép megismerése után tudja egésszé összeilleszteni a darabkákat.  
A húsvéti esemény átfogó képet nyújt Jézus Krisztusról, önmagunkról és jövőnkről. A húsvéti misztérium az életet meghatározó és átjáró esemény és igazság. Az evangéliumi szakasz (Jn 20,1-9) a húsvéti események egyik szeletét  mutatja be. Az itt szereplő személyek előtt ismertnek és közelinek számított Jézus, akinek személye körül történik minden cselekmény.

Szent János felvezető módszerrel siet segítségünkre. Bemutatja Magdolnát, aki talán társnőit megelőzve sietett Jézus sírjához, hogy kora hajnal ellenére kifejezze tiszteletét az iránt, aki földi életében annyi szeretettel, jóakarattal és irgalommal vette őt körül (emberi ragaszkodás). De az elmozdított kő láttán a tanítványokhoz sietett: „Elvitték az Urat a sírból” - mondta (egyéni értelmezés). E döbbenetes hír hallatán Péter és János gyorsan a sírhoz futottak, hogy megbizonyosodjanak (emberi magatartás). A látás élményét adta az üres sír, az összehajtott leplek és kendő, amelyek Jézus testét takarták, de ami mögötte volt, az is segítette (fejlődés a jelek láttán). Ez nem más, mint a Jézussal töltött három esztendő minden tanítása, tette és közlése (Színeváltozás, Jónás jele, templom jele, stb.). E szavak nélküli látvány ébresztette Jánosban és Péterben a csodálkozást és a hitet: Látta mindezt és hitt.

Az apostolok húsvéti hite további meggyőző jeleken nyugodott, mégpedig Jézus megjelenésein. Meggyőződtek arról, hogy ugyanaz a személy áll előttük, mint akit halála előtt ismertek, ugyanazzal a szeretettel és a megváltás művének a befejezésével. 
A húsvéti hit tartalma az, hogy Jézus a valóságos halálon átment a valóságos örök életbe, s ezzel megmutatta, hogy ki a földi ember egyetlen célja, vagyis Ő maga. 
Mihelyt megismertük célunkat, akkor feléje törekszünk.  A megismert cél által biztosan tudunk tájékozódni összekuszált emberi világunkban. Így életünk és minden tevékenységünk Őrá irányul és minden törekvésünk közelebb visz Hozzá. E haladás mindig sikert jelent. A siker, pedig örömmel jár, életérzéssel, életigenléssel, életderűvel.  Ezért kell a Húsvét! Kell a Feltámadás! Ezért imádkozzuk: Hozz rá' víg esztendőt!

Három kérdés: 1. E cikk címe
2. Mikor ünnep nekünk a húsvét?
3. Miben különbözik húsvét más ünnepeinktől?