Románia kormánya és parlamentje tartsa tiszteletben a nemzeti
kisebbségek védelmére vállalt minden kötelezettségét, az Európai
Kisebbségi és Regionális Nyelvek Chartájának előírásait; Románia
területén Székelyföld néven hozzanak létre közigazgatási régiót, amely
foglalja magában a memorandum mellékletében szereplő településeket (153
Hargita, Maros és Kovászna megyei község és város – szerk. megj.), és
csak ezeket.
Autonóm státust kérünk ennek a régiónak. Kérjük, hogy azokon a
településeken, ahol a magyarság részaránya meghaladja a tíz százalékot,
az állam nyelve mellett a magyar is legyen hivatalos nyelv – ezek az
alapvető követelései annak a petíciónak, amit Uzon község helyi tanácsa
tegnap fogadott el. A határozat ugyanakkor felhatalmazza a község
polgármesterét, hogy a petíciót eljuttassa a megye
kormánymegbízottjához, az EU szerveihez, valamint az ENSZ Emberjogi
Tanácsához.
A vonatkozó határozattervezetet és indoklását a Székely Nemzeti Tanács
(SZNT) fogalmazta meg. Magyar emberként úgy gondolta, érdemes tárgyalni,
megvitatni az SZNT kezdeményezését, erre jó alkalmat adott a tanácsülés
– mondta el érdeklődésünkre Ráduly István polgármester.
Az ülésen részt vett Gazda Zoltán, a Sepsiszéki Székely Tanács elnöke,
aki elmondta, Hargita megyében három, Maros megyében egy önkormányzat
már elfogadta a petíciót. Előbbiben a prefektus máris megtámadta a
határozatokat. Az SZNT számított erre a lépésre, előkészített egy
iratot, melyet EU-s fórumokhoz fognak eljuttatni. A határozat
megtámadásával alapvető állampolgári jogot, a kérvényezési jogot sértik –
fogalmazott Gazda.
A tegnapi tanácsülésen többen szólni kívántak a határozattervezet
kapcsán. Vrânceanu Alexandru tanácstag arra volt kíváncsi, mivel segít
az autonómia a napi problémákban. Az RMDSZ sokszor volt kormányon, de
ennek jó hatását sem a románok, sem a magyarok nem érezték. A
polgármester konkrét példákkal próbálta magyarázni az autonómia
lényegét. Helyben hozhatók a közösséget érintő döntések, például nem
országos szinten szabják meg a fűtéspótlék értékét, nem Bukarestben
meghirdetett pályázatokkal választják ki a helyi befektetések
kivitelezőit. Mindenkin segítene az is, ha helyben maradnának a pénzek –
vázolta a községvezető. Gazda Zoltán azt is hangsúlyozta: az autonómia
nem a magyaroknak szól, hanem a régió minden lakosának. Vrânceanu később
kijelentette: ők is jónak látnák az ilyen autonómiát, gazdasági
szempontból legyen jó magyarnak és románnak is.
A nyugdíjak kérdése is felvetődött. Mi lesz azokkal, akik eddig a román
államnak fizették be nyugdíj-hozzájárulásukat? Gazda Zoltán
megnyugtatóan válaszolt. Két lehetőség is van: vagy az állam fizeti
tovább a nyugdíjakat, vagy a vonatkozó nyugdíjalapot átutalja az autonóm
közigazgatásnak.
Kovács Zsombor sepsimagyarósi falumegbízott felvetette: az emberek nem
tájékozottak a tekintetben, hogy milyen előnyökkel jár az autonómia.
Válaszában Gazda elmondta, tizenkét pontban összegezték az autonómia
előnyeit, és ezt valóban tudatosítani kell a polgárokban.
Bokor Gábor
Háromszék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése