Oldalak

2014. 06. 05.

Csíkszereda - Nemzeti Összetartozás - 2014.06.04.



A csíkszeredai Millenniumi-templomban 19 órakor kezdődött a szentmise. Jelen volt Magyarország csíkszeredai Főkonzulátusa nevében dr. Csige Sándor vezető konzul, Ráduly Róbert Kálmán polgármester, aki a szentmise könyörgése után beszédet mondott, továbbá Tőke Ervin a MINTA országos elnöke és a hívek. 
A Nemzeti Összetartozás napjára találó volt Pál apostol intelme az efezusi egyházközség elöljáróihoz (ApCsel 20,28-38). Az evangélium Jézus főpapi imája az apostolokért (Jn 17,11-19). E szentírási szakaszokra épült Darvas-Kozma József c. esperes, plébános rövid bevezető gondolata.

Majd az evangélium után a következő beszédet mondta:
Szeretett Testvéreim!
Ezen a héten két emléknap, ünnep erősíti összetartozásunkat. Ma június 4-én megüljük a nagyon fiatal emléknapot, a Nemzeti Összetartozás Napját. Június 7-én pedig a több mint félévezredre visszanyúló csíksomlyói pünkösdi búcsún veszünk részt vagy annak leszünk részesei. 
1920. június 4-én, a trianoni békediktátum napján gyászosan szóltak az ezer éves Magyarország harangjai, hanem 11 óra 5 perckor összeült a nemzetgyűlés. Rakovszky István házelnök rövid beszédet mondott. Az elszakított országrészek lakóinak ezt üzente: „Ezerévi együttlét után válnunk kell, de nem örökre.” És kilenc évtized után, 2010. május 31-én a Magyar Országgyűlés megszavazta a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtétel címet viselő törvényjavaslatot, ami június 4-én hatályba is lépett. Az Országgyűlés kinyilvánította: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, melynek államhatárok feletti összetartozása valóság, s egyúttal a magyarok személyes és közösségi önazonosságának meghatározó eleme”. Ezt követte a folyamatos visszahonosítás és honosítás.
A magyarság lelki-szellemi összetartozását erősítette a 14. században Csíksomlyón letelepedett pálosrend, és a Szentatyától számukra adatott pünkösd szombati és vasárnapi búcsú kiváltság. Aztán jött 1567. május 17-ke, amikor eleink saját vérükkel és véres fegyvereikkel védték a közösséget és a hitet. Azóta annál inkább lelkesedésből, jószántából jön a nép Somlyóra, nem inni, nem mulatni, hanem lelkesedni, tanulni, szellemi-lelki vezéreit meghallgatni, hogy az igét szívébe vésve s az áldozásban Krisztussal egyesülve egy újabb évre való munkakedvet, nemzeti gondolatot vihessen haza az otthon maradtaknak. Így mondjuk „fogadalomból” jöttek és jövünk – és a fogadalom, az eskü szent és kötelez, hogy vagyonilag, társadalmilag, kulturálisan jobban szerveződjünk és konszolidálódjunk. 

Aki minket összetart, az nem más mint Krisztus Lelke. Ő bátorít és juttatja eszünkbe, hogy Jézus Krisztus győzött a bűn és a halál felett. Ő, aki megígérte: „Veletek vagyok mindennap a világ végéig” – most is velünk van. Ha Krisztushoz és a Szűzanyához úgy kapcsolódunk mint a méhraj a királynőhöz, akkor megerősödünk. Ennek a nemzeti összetartozásnak a kötő eleme a krisztusi hit. Ha neki adjuk magunkat szívvel-lélekkel, az olyan mint a matematikai műveletben a végtelen plusz egy, s az eredmény az végtelen. Krisztussal, aki legyőzte a világot abszolút többséget képviselünk. Ezért ne féljünk, hanem lelkesen dolgozzunk, emlékezzünk, zarándokoljunk, hogy egymást lelkesítsük. A csíksomlyói búcsú egy hatalmas nemzetgyűlés, ahol megadjuk Istennek a legnagyobb tiszteletet, embertársainknak pedig a gondoskodó szeretetet. Ezt a fegyelmezett népet, akik távolról és közélről jöttek azért a két óráért amit együtt áhítatban töltenek, ahogyan helytállnak esőben és napsütésben, csak csodálni lehet, mert ők értik az Összetartozást. Ezért valóban igaz a zsoltáros szava: Nézzétek, milyen kedves és jó, ha egyetértésben élnek a testvérek!” (Zsolt 133,1) És feladatul kapjuk a búcsú napján, hogy mindennap ilyen testvériségben éljünk a családdal, a szomszédsággal, a munkatársakkal és felebarátainkkal.
Szent István népünket, országunkat, koronánkat a Szűzanyának ajánlotta. Azóta Nagyasszonyunk pártfogását számtalan helyen és módon megtapasztaltuk, ezért is jövünk hozzá gyermeki bizalommal és kérjük segítségét életünkre. Értünk közbenjár Szent Fiánál, amint a kánai menyegzőn tette, és szelíden arra int: „Tegyetek meg mindent, amit csak Jézus mond!” (Jn 2,5) Ezt tesszük a búcsús szentmisében, amikor magunkat Jézusnak adjuk, és Ő a szentáldozásban Szívére ölel.
A júniusi Jézus Szíve-ájtatosság imádkozása is segít bennünket, hogy Jézus benső világába, lelkiségébe, szándékainak és érzelmeinek ismeretébe behatoljunk, és hozzá való viszonyunkat, ennek megfelelően szeretetteljesen elmélyítsük. Ő hozzá segít bennünket, hogy társadalmunk erkölcsileg megújuljon. Jézus Szíve, azt az emberi 'szívet' jelenti, amely az ember testi-lelki mivoltának bensejét, mint erkölcsi életének forrását, nevezetesen pedig mint a szeretet székhelyét jelöli. Szükségünk van rá, mert semmi sem rendezettebb, mint az, amit a Szeretet rendez el, és semmi sem szabadabb, mint amit a Szeretet köt össze. 
Egyházi énekünkkel kérjük: „Jézus Szíve, szűz Anyának/ Drága szép virága;/Az ő szíve alatt támadt/ Lelkünk boldogsága./ Jézus Szíve s Máriáé/ Hajoljatok össze,/ Szíveinket, ha szétválnak,/ Ti fűzzétek össze.”
A Nemzeti Összetartozás napján mi mást kívánhatnék, mint a pünkösdi Lélek kiáradását nemzetünkre azért, hogy mindenki még igazabban, még jobban és még szebben szóljon, mint ahogy én szóltam.



Ajánlott cikkek:
Csíkszereda Főterén fog állni a Márton Áron-szoborkompozició
Nemzeti Összetartózás napja
Kós Károly: Levél a balázsfalvi gyűlésről (Kalotaszeg, 1911. szeptember 4.)
Összetartozásunk - felelősség!
Nemzeti Összefogás üzenet
2012. június 4. Nemzeti Összetartozás Napja Csíkszeredában
Mit kíván a külhoni magyarság 2012. március 15-én?
Imádkozzunk népünkért
Magadra hagytunk Tégedet
Életünk folytonos szabadságharc
Egy népnek, amelytől elvették határait
Március 15. - Nemesen magyar és istenien örök
Ninive vagy Strasbourg?
Törekedjünk az igazságosságra és a békére

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése