Új-Oroszország Ukrajna keleti részén

Peszkov: Kijevnek Novorosszijával kell megállapodnia, nem pedig Oroszországgal

© Archív fotó: RIA Novosti/Sergey Guneev

Kijevnek ahhoz, hogy rendezni tudja a helyzetet Ukrajna keleti részén, tárgyalnia kell Új-Oroszországgal (Novorosszija), mivel ez nem Oroszország és Ukrajna konfliktusa, hanem ukrán hazai konfliktus – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

Az Ukrajna délkeleti régióinak állami státuszáról szóló kérdésekre válaszolva Peszkov elmondta, hogy Novorosszijának Ukrajnán belül kell maradnia, a státuszát pedig Kijevnek kell meghatároznia.

OH

Az EU-s államok ellenzik az újabb Oroszország elleni szankciókat!!!

Akció reakciót szült

Akció: Az Európai Bizottság újabb szankciókat fogadhat el

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Kirejev

Az Európai Bizottság már elkészítette az Oroszország elleni újabb szankciók lehetséges változatait arra az esetre, ha a helyzet tovább romlana Ukrajnában.

Ezt a bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelentette be miután találkozott Petro Porosenko ukrán elnökkel.

„Nem akarunk egy újabb hidegháborút, de a szankciók egy lehetőség, hogy megmutassuk Oroszországnak, hogy nem értünk egyet a tevékenységével” – mondta Barroso.

Mindazonáltal megjegyezte, hogy az EU hisz az ukrán konfliktus politikai megoldásában. Elmondása szerint az EU kész meghallgatni Oroszország aggodalmait az ukrán helyzettel kapcsolatban.
**

Reakciók:

1. Csehország nem támogatja az Oroszország elleni szankciókat - 2014. aug. 30.

© Fotó: AP/MTI, Tibor Illyes

Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök arra szólítja fel a kollégáit az EU csúcstalálkozón Brüsszelben, hogy nem szankciók, hanem tárgyalások útján kezdjék meg a párbeszédet Oroszországgal az ukrán helyzettel kapcsolatban.

Elmondása szerint az EU és Oroszország a szankciók és erőszak egyre mélyebb spiráljában vannak. „Meg kell találnunk a jelen helyzetből kivezető utat” – közölte Sobotka a sajtótájékoztatón Brüsszelben.

Véleménye szerint az EU és Oroszország képviselőinek tárgyalóasztal mellett kellene döntést hozni az ukrán helyzetről mielőtt Európa ismét újabb szankciók bevezetésére szánja el magát.

**

2. Szlovákia azzal fenyeget, hogy megvétózza az Oroszország elleni szankciókat - 2014. aug. 31.

© Fotó: AP/Markus Schreiber

Robert Fico szlovák miniszterelnök "értelmetlen és kontraproduktív" lépésnek nevezte az EU új szankcióit Oroszország ellen, és fenyegetőzött, hogy megvétózza azokat.

Szombaton este az Európai Tanács megbízta az Európai Bizottságot, hogy egy héten belül dolgozzon ki további szankciókat Oroszország ellen.

Korábban Fico figyelmeztetett, hogy az EU-csúcson Szlovákia ellenezni fogja az új szankciók elfogadását.

Az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok az ukrajnai helyzet miatt romlottak. Július végén az EU és az USA a pontszerű szankcióktól, amelyek bizonyos egyéneket és a vállalatokat vettek célba, áttért ágazatokra terjedő korlátozásokra.
**

3. Ciprus ellenzi az újabb EU-szankciókat Oroszország ellen

Archív fotó: RIA Novosztyi

A Ciprusi Köztársaság külügyminisztere pénteken Milánóban az Európai Unió tagországainak informális külügyminiszteri találkozóján ellenezte az újabb szankciók bevezetését Oroszországgal szemben.

Amint arról a Cyprus Mail újság beszámolt, a találkozón Kasoulides kijelentette, hogy a „szankciók nem érték el a kívánt eredményt”.

Azzal érvelve, hogy az ukrán válságot nem lehet katonai úton megoldani, rámutatott annak a szükségességére, hogy „az EU-nak a tűzszünetet biztosító tárgyalásokra kellene összpontosítania az erőfeszítéseit”.

Oroszország Hangja

Putyin megállapodott Porosenkoval

Putyin megállapodott Porosenkoval az ukrán helyzet békés rendezéséről

© Archív fotó: RIA Novosti/Alexei Druzhinin

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy megállapodott Petro Porosenko ukrán vezetővel az ukrán konfliktus békés rendezéséről, de hozzátette, hogy a felkelők aligha fognak ülni és várni a megígért tárgyalásokra.

„Megállapodtunk Petro Alekszejeviccsel abban, hogy soha senki ne ismételje meg azokat a hibákat, amelyeket Ukrajnában követtek el a fegyveres hatalomátvétel során. Végtére is ez a kiváltó oka annak, ami most történik” – mondta az orosz elnök az Egyes csatornának adott interjújában.
OH

Hirdetés: 2014. augusztus 31.

1. Ma ½ 1 órakor a Szent Ágoston templom búcsúja.

2. Mivel a hónap utolsó vasárnapja van, az 5 órás szentmisét a családokért ajánljuk fel.

3. Ma délután véget ér Szécsenyben a Szent Kinga deszkatemplomnál, a Psallite csoport szervezte Gitár-tábor, amelyen 47 fiatal van jelen. Fiataljainkat a nagyszerű szervezésért dicséret illeti.
- Csütörtökön a hittanos- és ministráns gyerekeknek kirándulást szervezünk a Salvator- és a Somlyó-hegyére. Gyülekezés a plébánia udvarán, indulás de. 10 órakor. Mindenki hozzon vizet és egy kis harapnivalót magával.

4. Pénteken elsőpéntek, meglátogatjuk betegeinket. Délután 6 órakor keresztelői felkészítő.

5. Jövővasárnap a ¼ 1-es szentmise után szentségimádás ¾ 5-ig.

6. Figyelmükbe ajánljuk a keresztény sajtót.

7. Figyelmeztetjük, hogy az utóbbi napokban némely szekta tagjai keményen házalnak Csíkszeredában, brosúrát kínálnak, zenés rendezvénnyel, vagy erőszakos módon próbálnak téríteni. Ne álljatok szóba velük.

A kisebbségben élő népek fennmaradásáról, Komoróczy Géza történész a következőt mondta 1994-ben: „Politikai széttagoltságba, diaszpóra-létbe taszított kultúrákra jellemző módon a hagyomány, az apák hitének a megőrzése és továbbadása a legfontosabb!”

Az apák hitének továbbadása a legfontosabb.., de hol vannak ma az apák, a férjek?  

E történelmi igazság sarkalljon minket, hogy hűségesek maradjunk a Szent István plántálta hithez, amelyet Istenszolgája Márton Áron püspök utolsó körlevelében végrendeletként hagyott ránk. Maradjunk hűséges gyermekei Krisztusnak és Egyházának.

Sandri bíboros Romániában

Leonardo Sandri bíboros, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusa a bukaresti Nagy Szent Bazil eparchia ünnepi felszentelésére és első püspökének, Mihai Frățilă beiktatására Romániába utazott augusztus 29-31. között – tájékoztat a Vatikáni Rádió.

A látogatás során a bíboros augusztus 30-án délelőtt részt vett a szent liturgián, amelyet Lucian Mureşan bíboros, fogaras-gyulafehérvári nagyérsek vezetett. A szertartáson koncelebrált Francisco-Javier Lozano érsek, apostoli nuncius, továbbá a romániai görögkatolikus Egyház szinódusának püspökei és az ukrajnai, görög és magyarországi keleti katolikus egyházak képviselői, valamint a romániai latin rítusú főpásztorok. A hatóságokat a vallásügyi államtitkár és Románia szentszéki nagykövete képviselte.

Szombaton délután Sandri bíboros ellátogatott Daniel ortodox pátriárkához, akinek elvitte Ferenc pápa üdvözletét és kifejezte vágyát a megkezdett párbeszéd és testvéri együttműködés útjának folytatására.

Augusztus 31-én, vasárnap, Rómába való visszatérése előtt Sandri bíboros szentmisét mutat be a bukaresti Szent József-székesegyházban a püspöki konferencia elnökével, Ioan Robu érsekkel és Cornel Damian segédpüspökkel.

Ferenc pápa augusztus 28-án fogadta a bíboros prefektust és megbízta, hogy adja át a romániai püspököknek, papoknak és híveknek apostoli áldását és buzdítását, hogy továbbra is tegyenek tanúságot az öröm evangéliumáról.
Magyar Kurír

A pápa telefonált egy iraki menekülttáborba

Ferenc pápa augusztus 19-én, délelőtt telefonált egy iraki menekülttáborba, és beszélt Benoka atyával, egy Moszul melletti keresztény kisváros papjával – közölte augusztus 29-én a Zenit hírügynökség. Ferenc pápa titkára Ciro Benedettininek,a Szentszék Sajtóterme igazgatóhelyettesének megerősítette, hogy a hír igaz – írja a Vatikáni Rádió.

„Egy könnyekkel teli levél” – ez volt a címe annak az írásnak, amelyet Behnam Benoka atya juttatott el Ferenc pápának eléggé kalandos úton. A Zenit hírügynökséget tájékoztatva az iraki atya elmondta: kihasználta az alkalmat, hogy egy újságíró barátja jelen volt a pápai repülőgépen, amely Dél-Koreából visszahozta a Szentatyát Rómába. Barátjának küldte el a levelet Viber üzenetként, amelyet a Zenit újságírója írásban átnyújtott a pápának.

A levélben Behnam atya a Szentatyához mint „irgalmas pásztorunkhoz” szólt, és így fogalmazott: „Behnam Benoka vagyok, Bartella, egy Moszul melletti kis keresztény város papja. A katolikus szeminárium rektorhelyetteseként dolgozom Ankawa városban. Ma azonban egy sátorban vagyok, amelyet orvosok és önkéntesek csoportjával állítottam fel, hogy segítsek az üldöztetéstől menekülő testvéreimnek”.

Az iraki pap beszámolt a pápának arról a tragikus helyzetről, amelyben keresztények százezrei élnek. „Szentatya, báránykáid helyzete nyomorúságos, meghalnak és éheznek, a te kicsinyeid félnek és már nem bírják tovább a szenvedést. Mi, papok, szerzetesek és szerzetesnők kevesen vagyunk, és attól félünk, hogy nem tudunk válaszolni gyermekeid és a mi gyermekeink testi-lelki igényeire.”

A pap háláját fejezte ki azért, hogy a pápa szüntelenül felhívást intéz a világhoz: érjen véget az iraki üldözött testvérek szenvedése. „Szeretném neked nagyon megköszönni, hogy mindig szívedben hordozol bennünket, tegyél fel minket az oltárra, ahol a szentmisét bemutatod, hogy Isten eltörölje bűneinket és irgalmazzon nekünk, és talán vegye el tőlünk ezt a kelyhet.”

A levél további félelmekről számolt be és a pápa áldását kérte: „Könnyekkel a szememben írok, mert itt a siralom völgyében vagyunk vad farkasfalkától körülvéve. Szentatya, félek, hogy elveszítem a te kicsinyeidet, főleg az újszülötteket, akik mindennap egyre gyengébbek, félek, hogy a halál némelyiküket magával ragadja. Küldd el áldásodat, hogy legyen erőnk előrehaladni és ellenállni. Nagyon szeretlek téged, Behnam Benoka.”

Ferenc pápa nem váratott a válasszal. Visszatérése másnapján, augusztus 19-én délelőtt felhívta az iraki atyát és elmondta, hogy a levél mélyen meghatotta. A pápa köszönetét fejezte ki a menekülttáborban dolgozó önkénteseknek.

A telefonbeszélgetés során a Szentatya ismételten leszögezte, hogy teljes mértékben támogatja az üldözött keresztényeket és közel áll hozzájuk. Megígérte, hogy továbbra is mindent megtesz szenvedésük enyhítéséért. Végül apostoli áldását adta, kérve az Úrtól a hitben való kitartás adományát az üldözött keresztények számára.

(Fényképünk illusztráció.)
Magyar Kurír

Si vis pacem, para bellum!

Si vis pacem, para bellum! - Ha békét akarsz, készülj a háborúra!
Az Egyesült Királyság és hat másik ország felállít egy közös expedíciós haderőt, amelynek a létszáma legalább 10 ezer fő lesz. A Financial Times szerint a haderő felállítását jövő héten jelenti be David Cameron brit kormányfő - írja az Index.

A haderőnek lesz légi és tengerészeti, valamint szárazföldi része is, a csoportot brit parancsnokok fogják irányítani. Jelenleg Dánia, Lettország, Észtország, Litvánia, Norvégia és Hollandia vesz részt a tervben, de Kanada is jelezte részvételi szándékát, valamint úgy tervezik meg a csapatot, hogy az bármikor jelentősen növelni tudja a létszámát.

A nemzetközi hadsereg felállításához példaként a közös angol-francia expedíciós hadtest szolgál, amely a tervek szerint 2016-tól lesz teljesen működőképes. A lap által megszólaltatott katonai vezetők szerint a hadtest felállítása után várhatóan rendszeres gyakorlatokat fognak tartani Európában és máshol.

A londoni Royal United Services Institute nemzetközi igazgatója, Jonathan Eyal szerint egy ilyen komoly lépés azt az üzenetet küldi Oroszországnak, hogy nincsenek különböző biztonsági zónák Európában. "Nyilvánvalóvá kell tennünk, hogy nem fogadjuk el azt, hogy a kelet-európaiak valamilyen más kategóriájú tagjai lennének a NATO-nak" - mondta.
A Financial Times szerint a szervezés legnagyobb részét az angol hadsereg fogja ellátni, de ennek meglesznek az előnyei: az afganisztáni kivonulás után a hadsereg majdnem teljes egésze otthon fog állomásozni, ami korábban egyszer sem történt meg a brit haderő történetében. A hadsereg intenzíven lobbizott azért, hogy külföldre küldjék a katonákat, hogy megőrizzék a harci erejüket és gyakorlatozhassanak. A tisztviselők abban is reménykednek, hogy a kelet-európai országokkal kialakított partnerség gazdasági előnyökkel is fog járni.
napi.hu
 **
Nekik gazdasági előny, de csak a mi pénzünkön.

Orbán Viktor nyilatkozata az EU-csúcs előtt

Önbecsapás azt állítani, hogy az Európai Unió szankciós politikája Oroszországgal szemben sikeres, hogy ennek folytatása elegendő, és meg fogja oldani a konfliktust - jelentette ki az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek rendkívüli csúcstalálkozójára érkezve Orbán Viktor miniszterelnök.

 

A kormányfő úgy véli: a konfliktust tárgyalásos úton lehet megoldani, a csúcstalálkozó pedig a jelenlegi politika áttekintésével és korrekciójával fog foglalkozni. A kormányfő rámutatott: vita van arról, hogy a szankciók beváltották-e a hozzájuk fűzött reményeket, s kiemelte, hogy ehhez "tudnunk kellene, mik is voltak pontosan a hozzájuk fűzött remények". Orbán elmondta, hogy voltak, akik úgy vélték: a szankciók eredményre fognak vezetni, és voltak mások - köztük ő maga is -, akik szerint nem.

"Az én álláspontom az, hogy a szankciós politika eddig nem volt sikeres, és önbecsapás azt állítani, hogy igen, és elegendő ezt folytatni, és az majd megoldja a válságot" - húzta alá a miniszterelnök, aki szerint egy katonai konfliktust nem lehet szankciókkal megoldani, csak katonai erővel vagy tárgyalással, ám előbbit, szerinte helyesen mindenki kizárja, ezért csak a tárgyalásos rendezés vezethet eredményre.
"Magyarország a békében érdekelt" - jelentette ki a miniszterelnök, kifejtve, hogy Magyarország számára a béke és a nyugalom a legfontosabb, valamint az, hogy a szomszédos országokban, így Ukrajnában is béke, nyugalom és kiszámíthatóság legyen a mostani, növekvő veszéllyel és fenyegetéssel szemben.
Újságírói kérdésre, miszerint elfogadható lenne-e Magyarország számára, hogy Federica Mogherini legyen az Európai Unió új külügyi főképviselője, Herman Van Rompuyt pedig a lengyel Donald Tusk váltsa az Európai Tanács élén, a kormányfő azt mondta: az ésszerű megoldások híve, és ez ésszerű megoldásnak tűnik. Mint fogalmazott, régóta dolgoznak azon, hogy a visegrádi országcsoport kellő elismerést kapjon.

napi.hu

A szülőföldhöz való jogról!!!

Hasznos lenne kibővíteni az emberi jogok rendszerét a szülőföldhöz való joggal – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke szombaton Berlinben a második világháború következtében szülőföldjükről elűzött németeket összefogó Elüldözöttek Szövetsége (BdV) ünnepségén, amelyen kitüntették Angela Merkel német kancellárt.

A házelnök a több mint egymilliós tagságú szövetség legnagyobb szabású, A haza napja nevű éves rendezvényének díszvendégeként elmondott üdvözlő beszédében hangsúlyozta, hogy a szülőföldhöz való jog abszolút és korlátozhatatlan emberi jogként jogerőt adna annak az erkölcsi parancsnak, hogy akarata ellenére senkit nem szabad eltávolítani szülőföldjéről, vagy megakadályozni abban, hogy visszatérjen oda.

„Olyan jövőt szeretnénk választani, amelyben sem a németek, sem a magyarok és egyetlen más európai nép sem veszíti el a hazáját, a szülőföldjét, a jogát, hogy önnön sorsa felett rendelkezzék" – mondta Kövér László.

MTI

III. Márton Áron konferencia Csíkszentdomokoson

III. Márton Áron konferencia

2014. július 31. csütörtök 15:33

Megemlékezés és konferencia Márton Áron püspökről


A megemlékezés programja:
2014. augusztus 30., szombat

Szentmise
10.00 órai kezdettel. Főcelebráns: Exc. Tamás József püspök

Előadások:
12.00 Márton Áron, az ember (Msgr. dr. Marton József nagyprépost, egyetemi tanár, Gyulafehérvár)
12.30 A romániai katolikus egyház és Márton Áron az 1948-as orosz és brit forrásokban (Dr. Balogh Margit, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomkutató Központjának igazgatója, Budapest)
13.00 Márton Áron püspök emlékének ápolása a szentté avatási eljárás szolgálatában (Msgr. dr. Kovács Gergely, Márton Áron szentté avatási ügyének posztulátora, Róma)

13.30 Büféebéd

Filmvetítés
14.30 Beszélgetés a Márton Áron püspököt bemutató Emelt fővel című dokumentumfilm rendezőivel, Xantus Gáborral és Msgr. Jakab Gábor plébánossal
15.00 Filmvetítés: Emelt fővel (dokumentum portréfilm , 70 perc)

Ukrajnából százezrek menekültek Oroszországba

A Népszava (2014.08.29., 9.o.) Százezrek menekültek Oroszországba címmel készített összeállítást arról, hogy a háborús helyzet miatt ukránok tízezrei menekültek a szomszédos Oroszországba.
Augusztus közepén az orosz kormány kiszélesítette támogatási programját, miután arra számít, hogy idén 37 orosz régiót fog érinteni a menekültáradat.
Több régióban a pravoszláv egyház is megnyitotta intézményeit. Különösen a többgyermekes családoknak, a rokkantaknak, a betegeknek és az időseknek, az egyedülálló anyáknak igyekeznek segíteni.
Több mint ötvenmillió rubelt gyűjtöttek össze, csak Rosztovi megyében több mint hatszáz tonna humanitárius segélyt osztottak szét.
MK

Olvasd el, ha érdekel:
Ferenc pápa üzenete. Aug. 28.
Putyin két nyilatkozata
Putyin két irányú felszólítása
Kína figyelmeztette Putyint: az USA világháborút akar
Putyin a Nobel-békedíj várományosa
A redipugliai osztrák-magyar temetőbe látogat Ferenc pápa szeptember 13-án

Putyin az oroszok Tusványosán, vagyis a "Szeliger 2014"-en mondott beszéde világos

Putyin a Szeligernél: Ukrajna tragédiája és az "európai értékek"

© Fotó: RIA Novosztyi/Mihail Klimentyev

Közös tragédia – így nevezte meg az elmúlt hónapok ukrajnai eseményeit Vlagyimir Putyin.

A „Szeliger 2014” Ifjúsági Fórumon mondott beszédében az elnök a második világháborúval, Leningrád lövetésével hasonlította össze az ukrán hadsereg akcióit az ország dél-keleti részén. Putyin szerint rá kell kényszeríteni Kijevet, hogy kezdjen tárgyalásokat a Don-medence képviselőivel.

Oroszország távol áll attól, hogy részt vegyen bármilyen nagyszabású konfliktusban. Ennek ellenére az ország kész visszaverni bármilyen agressziót. És a partnereknek meg kell érteniük, hogy jobb, ha nem kezdenek ki Moszkvával – mondta az elnök az ifjúsági fórumon.

Úgy tűnik, a Nyugat ezt érti, de nem egészen. Ezért próbálja maximálisan destabilizálni a helyzetet az orosz határon. Bármennyire is igyekszik Washington és európai fővárosok meggyőzni, hogy nem avatkoznak be Ukrajna belügyeibe, ezt a tényt nem rejthetik el - mondta Putyin:

Nyugati partnereink radikális és nacionalista elemekre támaszkodva, államcsínyt hajtottak végre. És az ország azon részét, amely nem ért egyet ezzel, nyers katonai erővel fojtja el. Ha ezt nevezik a mai európai értékeknek, ez nagyon kiábrándító számomra.

Moszkva már többször sürgette Kijevet és Washingtont, kezdjenek tárgyalásokat a dél-keleti régióval, állítsák meg a testvérgyilkos háborút Ukrajnában. De a kijevi hatóságok csak ultimátumok nyelvén beszélnek a felkelőkkel, követelik, hogy tegyék le a fegyvert. Viszont az ultimátumok nyelve elfogadhatatlan az adott helyzetben – mondta az orosz elnök:

Érthető, hogy az emberek, akik fegyvert ragadtak, hogy megvédjék magukat, életüket, a méltóságukat, nem fogadják ezeket a feltételeket.

Az elmúlt napokban a helyzet megváltozott. Novorosszia hadserege támadásba indult, bekerítette az ukrán csapatok egy részét. Kijev és a Nyugat azonnal kiabálni kezdett az „orosz csapatok inváziójáról Ukrajnába”, mert a vereség igazi okáról nem akarnak beszélni. És általában véve, érthetetlen a Nyugat álláspontja. Putyin folytatta:

Megértem a Don-medence felkelőit. Miért nevezik ezt a műveletet „katonai-humanitáriusnak”? Mi a célja a mai akciónak? Vissza akarják szorítani a tüzérséget nagyobb városoktól, hogy ne ölhessék meg az embereket. És mit hallunk válaszul a nyugati partnerektől? Hogy ezt nem szabad csinálniuk! Akkor lesznek jók, ha megengedik, hogy felfalják, megöljék őket?!

Az ukrajnai események közös tragédia és az ukránok és az oroszok számára. Végtére is, az oroszok és az ukránok gyakorlatilag egy nép - mondta az elnök. Persze, vannak nyugati régiók Ukrajnában, amelyek történelmileg kapcsolódnak Európához. De nem szabad ráerőszakolni véleményüket az egész népre. Mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy minél előbb megállítsák a vérontást az ukrán földön.
OH

Ha érdekel, akkor olvasd el:
Putyin két nyilatkozata
Kína figyelmeztette Putyint: az USA világháborút akar

Kegyetlen öldöklések, barbár mészárlások folynak

Ferenc pápa augusztus 28-án, csütörtökön délelőtt a Szent Márta-házban kihallgatáson fogadta Antonio Maria Vegliò bíborost, az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnökét. A Vatikáni Rádió tájékoztatott a találkozóról.

A megbeszélés középpontjában az iraki lakosság drámája állt, amely menekülni kényszerül az Iszlám Állam dzsihádistáinak kegyetlenkedései elől. A pápa álláspontja, hogy az Egyház álljon az élvonalban és elsőként nyújtson védelmet a leggyengébbeknek.

A bíboros a Vatikáni Rádiónak adott interjújában elmondta, hogy az Egyház a szegények, az elnyomottak oldalán áll, jelen kell lennie, és hallatnia kell azoknak a hangját, akiknek nem adott meg ez a lehetőség. Fáradhatatlanul hirdessük ezt homíliáinkban, beszédeinkben, befolyást gyakorolva még a politikai helyzetekre is, buzdított az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke.
Irakban valóban nagyon sokakat érint ez a tragédia: menekülniük kell, különben megölik őket. Ezeknek az embereknek a drámájával szemben hogyan lehet úgy gondolkozni, hogy „küldjük őket vissza hazájukba”? – tette fel a kérdést Antonio Maria Vegliò bíboros. „Azt hiszem, nemcsak emberségből van hiány, hanem intelligenciából is” – tette hozzá. – „Hogyan lehetne visszaküldeni hazájába azt, akit ott azonnal megölnek?”

Irak csak a jéghegy csúcsa, mindnyájan láttuk, milyen kegyetlen öldöklések, barbár mészárlások folynak ott – folytatta beszámolóját a bíboros. Ezeknek az embereknek nem csak imára van szükségük. Az ima fontos, de nem elegendő; segíteni kell őket, a nemzetközi közösségnek kell gondoskodnia róluk.

A pápa jól mondta a repülőgépen, Koreából visszafelé jövet: „Le kell állítani ezeket az embereket” – mondta a rádiónak a főpásztor. Hogy miként? A nemzetközi közösségnek kell az eszközöket mérlegelnie. Nem maradhat közömbös, mintha semmi sem történne. Olyan lenne, mint amikor Hitler megölette a zsidókat és utána sokan így védekeztek: „Mi nem tudtunk semmit!” Mindez hamis. Tenni kell valamit! – hangsúlyozta Vegliò.

A kuriális vezető rámutatott, hogy a nemzetközi közösség nagyon keveset tesz. Európának is nagyobb szolidaritást kellene mutatnia ezekkel a szerencsétlen emberekkel szemben, akiket kitelepítettek, emigrációra, menekülésre kényszerítettek. A gazdag országok, mint Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Spanyolország fogadják be őket éppen az Egyház buzdítására.

Az Egyház mindenütt jelen van, és segíteni kívánja a menekülteket. Mindenki előtt világos, hogy ezt a drámát egyetlen ország sem oldhatja meg egyedül – fejtette ki az Elvándorlók és Úton lévők Pápai Tanácsának elnöke.
Magyar Kurír

Putyin a Nobel-békedíj várományosa

Putyin a Nobel-békedíj egyedüli várományosa - megvédte az ukrán puccskormány katonáit is

A kelet-ukrajnai Moszkva-barát szakadárok - eleget téve az orosz elnök kérésének - pénteken beleegyeztek abba, hogy humanitárius folyosót nyissanak, amelyen az általuk körbezárt ukrán katonák elhagyhatják a harcteret. Olekszandr Zaharcsenko, a szakadárok donyecki népköztársaságának miniszterelnöke a Rosszija 24 állami hírtévének nyilatkozva közölte, hogy készek humanitárius folyosót nyitni, de a katonáknak ott kell hagyniuk páncélozott katonai járműveiket és lőszereiket.

"Minden tiszteletünk Vlagyimir Putyinnak, azon ország államfőjének, amely elsősorban erkölcsileg segít bennünket, készen állunk arra, hogy az ezekben a katlanokban körülvett ukrán egységeknek megnyissuk a humanitárius folyosókat. Azzal a feltétellel, hogy a nehézfegyverzeteket és lőszereket leadják annak érdekében, hogy a jövőben ne használhassák azokat ellenünk" - mondta Zaharcsenko. A szakadár politikus terepszínű katonai öltözékben jelent meg az orosz állami tévé kamerája előtt.

Zaharcsenko egyben felszólította a felkelőket, hogy nyissák meg az elvonulás útját a bekerített ukrán katonák előtt, hogy azok elkerüljék "az értelmetlen halált, akadály nélkül elhagyhassák a harci övezetet, újra találkozhassanak családjaikkal, visszaadják őket édesanyáiknak és gyermekeiknek, s hogy orvosi segítséget kaphassanak a katonai művelet során megsebesültek".

Putyin csütörtök este szólította fel a lázadókat, hogy nyissanak humanitárius folyosót, és hagyják távozni a bekerített ukrán katonákat a Donyeck melletti Ilovajszk városánál, ahol egy hete súlyos harcok folynak.

Időközben Andrij Purgin, a donyecki népköztársaság miniszterelnök-helyettese az Interfax orosz hírügynökséggel azt közölte, vezetésük elfogadhatónak tartja Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő javaslatát, hogy az Ukrajna, Oroszország és az EBESZ képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport állandó tárgyalásainak színhelye Minszk legyen.

Hozzátette, hogy a béketárgyalások időpontja még nincs kitűzve. "Lukasenka javaslata jó, most meg kell határozni annak formáját, és ki kell tűzni az egyeztetés időpontját" - mondta.

hunhir.info

Országos rekord Csíkszeredában

Forrás: vhegy.com

Sajnos nem sportban, nem gazdasági téren született a rekord, hanem embertől független, az idő járásának rekordja.
**
Megdőlt az augusztusi hideg-rekord Hargita megyében: péntek hajnalban a megyeközpontban, Csíkszeredában nulla fokot mértek.

A csíkszeredai meteorológiai állomáson hajnali hat órakor 0,1 Celsius fokot jegyeztek fel: a fagypont közeli hőmérséklet az idei nyár országos hideg-rekordja is Romániában.

Ez utóbbi rekord azonban a települések közelében lévő meteorológiai állomásokra vonatkozik: a kétezer méteres hegyeken más években is előfordult, hogy nyáron is fagypont alá esett a hőmérséklet.

Az eddigi augusztusi hideg-rekord 1,9 Celsius fok volt: ezt 1980-ban mérték Csíkszeredában. A megye meleg-rekordját is Csíkszeredában mérték 1957-ben: a valaha feljegyzett legnagyobb kánikulában sem érte el a hőmérséklet a 35 fokot a székelyföldi városban.

Hargita megyében másutt is rendkívül hideg volt péntek hajnalban: Gyergyóalfaluban 2, Maroshévízen 4, Székelyudvarhelyen 6 fokot regisztráltak.

MTI

Mit adhatunk ágyúért...

Mit adhatunk ágyúért, s a lelkünkért?

Augusztus 22-én a Hivatalos Közlönyben megjelent a 19.-i kormányhatározat, amely garantálja, hogy Gábor Áron egyetlen fennmaradt ágyúja végérvényesen a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumban marad. A csíksomlyói gimnáziumban tanult egykori diák, Gábor Áron által öntött, 156 cm hosszú, 90 milliméteres kaliberű, mintegy 370 kilogramm súlyú, gyűrűkkel díszített ágyúcsővel rendelkező ereklyét a 20. század elején csatornaásás közben találták meg. A Székely Nemzeti múzeumból a szocialista időszakban az ágyút a fővárosi Román Nemzeti Történeti Múzeumba szállították. Raktárhelyiségben tartották, de soha nem állították ki. Legelőször 2010-ben szállították vissza Háromszékre. Ekkor Kovászna Megye Tanácsa elindította a jogi és adminisztrációs procedúrát, cserét ajánlva fel Bukarestnek. Többszöri tárgyalás után a két múzeum megegyezett. Ennek értelmében a Székely Nemzeti Múzeum a szemerjai aranyleletből származó 61 római arany­dénárt, 12 darab, az erősdi kultúrához tartozó tárgyat és az ágyúcső másolatát ajánlotta fel Gábor Áron eredeti ágyújáért cserébe. A tranzakció hivatalosan létre jött, így a székely ereklye végleg a háromszéki önkormányzat tulajdonába került. Ez nem is csere valójában, hanem egy lopásnak a következményei, ami a székely nép részéről áldozatokkal járt. 

Ez az eset is nagyon jól szemlélteti, hogy a bűn és következményei miatt Isten akaratának a teljesítése küzdelemmel, lemondással, fájdalommal és önmagunk  legyőzésével jár együtt. Jeremiás bánkódik és gyötrődik, mert Isten szava miatt állandóan gúnyolják és üldözik. A próbatételek súlya alatt, összetörten menekülni szeretne, de szívében érzi a belső tűzet, Isten szeretetét, ami gyengesége ellenére küldetése folytatására készteti. Felismeri, hogyan működik Isten ereje a kudarcot élő emberben. (Jer 20,7-9) Ez még világosabb Jézus kijelentéséből, hogy „neki sokat kell szenvednie a vénektől, főpapoktól és az írástudóktól, megölik, de a harmadik napon feltámad a halálból.” (Mt 16,21-27) A vallomástevő Péter emberi logika szerint nem tudja elfogadni. Szerinte minél nagyobb valaki, annál több győzelmet kell aratnia. Jézus pedig kijelenti, hogy szenvedni fog, mégpedig az Atya megengedő akaratából, s így váltja meg a világot a bűntől. 

A bűn a legnagyobb rossz a világon. A bűnbeesés óta a kereszt az üdvösség egyetlen útja mindannyiunk számára. A kereszt pedig fájdalom, megsemmisülés, kudarc, halál. Ezért hirdette Szent Pál: Adjátok testeteket élő, szent, Istennek tetsző áldozatul… Ne hasonuljatok a világhoz, hanem gondolkodástokban megújulva alakuljatok át (Róm 12,1-2), hogy felismerjétek, a legnagyobb érték a lélek. Feladatunk a lelkünket megmenteni. „Mert mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri is, de a lelke kárt szenved? Mit is adhatna az ember cserébe saját lelkéért?” 

A lelkünk nem eladó!

“Az Emberfia… megfizet mindenkinek tettei szerint!” Mt 16,27

Putyin két irányú felszólítása

Putyin felszólította a felkelőket, nyissanak humanitárius folyosót a körbevett ukrán csapatok számára

© Fotó: RIA Novosztyi/Alekszej Nyikolszkij

Vlagyimir Putyin felszólította a felkelőket, nyissanak humanitárius folyosót a körbevett ukrán katonák számára, hogy otthagyhassák a harci területet – jelenti a Kreml sajtószolgálata.

Moszkva kész segítséget nyújtani a humanitárius katasztrófába került Don-medence lakosságának, és meg is teszi ezt – hangsúlyozta az orosz elnök.

Putyin ismét felszólította az ukrán hatóságokat, hogy azonnal állítsák le a harcot, szüntessék meg a tüzet, üljenek le tárgyalóasztalhoz a Donbass képviselőivel, és kizárólag békés úton oldják meg a felgyülemlett problémákat.
OH

Orosz katonák Ukrajnában?

Forrás: mno.hu

A felkelők elérték az Azovi-tengert, és elismerték, hogy orosz önkéntesek ezrei segítik őket; az orosz jelenlét ellen Angela Merkel német kancellár után Francois Hollande francia államfő és a kijevi amerikai nagykövet is tiltakozott, ahogy Lettország és Litvánia is. Biztonságpolitikai szakértők szerint ugyanakkor a történtek még nem tekinthetők Ukrajna megszállásának, és az sem biztos, hogy valóban orosz katonák tartózkodnak az országban, az orosz EBESZ-képviselő szerint ez egyébként sem áll Moszkva érdekében.

„Sokan közülük elutaztak, de többségük maradt” – mondta Olekszandr Zaharcsenko, a DNR miniszterelnöke a Rosszija 24 tévé által sugárzott nyilatkozatában.

„Sosem rejtettük véka alá”

Zaharcsenko szerint manapság nagyon sokszor felteszik azt a kérdést, miképpen lehetséges, hogy a szétforgácsolt „félpartizán” osztagokból álló szakadárhadsereg erős katonai szervezetté vált, amely nemcsak szembeszállni képes az ukrán katonákkal, hanem le is győzi őket a harctéren.

„Kijevben és Nyugaton orosz katonai behatolásról beszélnek, hogy valamiképpen igazolják a tömeges veszteségeket, amelyeket már egy hónapja elszenved az ukrán hadsereg. Mi sohasem rejtettük véka alá, hogy sok orosz van köztünk, akik segítsége nélkül nagyon nehéz lenne, nehezebb lenne harcolni” – mondta Zaharcsenko. A szakadár vezető szerint az orosz önkéntesek között sok egykori hivatásos katona van.

Nem önkéntesek, hanem sorkatonák?

Miközben Zaharcsenko két-háromezer orosz önkéntesről beszélt, Valentyina Melnyikova, az orosz katonaanyák szövetségének elnöke azt mondta a Dozsgy orosz tévének nyilatkozva, hogy körülbelül 15 ezer orosz katona harcol Kelet-Ukrajnában, és egyeseket közülük akaratuk ellenére küldtek a frontra. Nemcsak szerződéses katonákról van szó, hanem sorkatonákról is – mondta Melnyikova, aki szerint a halottak száma sem ismert. A Sztavropoli területen élő katonaanyákat tömörítő bizottság – meg nem nevezett katonai forrásokra hivatkozva – összeállított egy listát a kelet-ukrajnai harcokban elesett vagy megsebesült orosz katonákról, ezen négyszáz név szerepel.

Kijutottak a tengerhez a felkelők

Eközben Zaharcsenko közölte, hogy offenzívájukkal elérték az Azovi-tengert, elfoglalták Novoavazovszkot, és támadásuk fő célpontja Mariupol városa. Az ukrán védelmi tanács bejelentette, hogy visszavonta csapatait Novoavazovszkból, mivel a város az orosz hadsereg ellenőrzése alá került, és így tudták megmenteni az ukrán katonák életét; ugyanakkor megerősítik a 450 ezer lakosú Mariupol védelmét.

Azt, hogy a felkelők elérték az Azovi-tengert, az AP amerikai hírügynökség egyik tudósítója is megerősítette; a 11 ezer lakosú város a stratégiailag fontos, Oroszországot a Krímmel közvetlenül összekötő út mentén fekszik.

Porosenko tiltakozott

Petro Porosenko ukrán államfő kijelentette, hogy orosz csapatok tartózkodnak Ukrajnában – tájékoztatott a Reuters jelentése szerint csütörtökön honlapján az elnöki hivatal. Az elnök emiatt elhalasztja törökországi látogatását is. Arszenyij Jacenyuk ukrán kormányfő eközben arra szólította fel a Nyugatot, hogy fagyasszon be minden kihelyezett orosz pénzügyi eszközt, amíg Moszkva ki nem vonja az összes orosz katonát Ukrajnából, mivel – ahogy a miniszterelnök leszögezte – az Oroszországgal szembeni eddigi nyugati szankciók nem hoztak eredményt.

Ukrajna akkreditált EU-nagykövete pedig közölte: hazája nagyszabású katonai segítséget kért az Európai Uniótól. Mihajlo Junger, Ukrajna ideiglenes magyarországi ügyvivője a Hír TV-nek úgy fogalmazott, a mostani bejelentések belpolitikai mozgásra utalnak, ezzel együtt Ukrajna számít a nemzetközi erők pénzügyi és katonai segítségére.

Nem kapnak katonai segítséget

A Hír TV brüsszeli tudósítója közölte, az EU hivatalosan még nem reagált az ukrán kérésre, nem hivatalos források szerint ugyanakkor a történtekkel kapcsolatban a szombati uniós államfői és kormányfői találkozójára már elkészült az Oroszország magatartását elítélő, és újabb szankciókat kilátásba helyező zárónyilatkozat.

Ugyanakkor sem az EU sem a NATO részéről nem várható katonai segítségnyújtás, inkább az amerikaiak részéről számíthat Moszkva keményebb fellépésre. Ugyanakkor az Brüsszelben is világos, hogy a Porosenko és Putyin közötti találkozó óta az oroszok hozzáállása keményedett, többen rossz előjelnek gondolták a tíz „eltévedt” orosz deszantos elfogását is.

Tűrhetetlen az oroszok jelenléte

Oroszország „közvetlenül beavatkozik” az oroszbarát szakadárok és a kormányerők között folyó kelet-ukrajnai harcokba – írta Geoffrey Pyatt kijevi amerikai nagykövet a Twitteren, hozzátéve, hogy így Moszkva közvetlenül részese az összecsapásoknak. Litvánia az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) összehívását kérte, mert álláspontjuk szerint Oroszország „nyilvánvaló katonai invázióba” kezdett Ukrajna területén, eközben a lett külügyminiszter az incidenssel kapcsolatban „háborúról” beszélt és hangsúlyozta, hogy az Ukrajna elleni orosz inváziót az ENSZ BT-nek „agressziós cselekedetnek” kell tekintenie.

Francois Hollande szerint „tűrhetetlen és elfogadhatatlan lenne” orosz katonák jelenléte Ukrajna keleti részén, majd a francia államfő ismételten arra kérte Oroszországot, hogy „tartsa tiszteletben Ukrajna szuverenitását, és hagyjon fel a szeparatisták támogatásával”.

Moszkvának nem áll érdekében

Az Európai Biztonsági- és Együttműködési Szervezetének (EBESZ) bécsi válságtanácskozásán ugyanakkor az orosz EBESZ-képviselő tagadta Oroszország Kelet-Ukrajnába való behatolását. Az orosz vezetésnek semmilyen érdekében nem áll Kelet-Ukrajna megszállása – mondta Andrej Kelin, hozzátéve: „egészen világosan megmondtuk, hogy Oroszországnak tíz határőrkatona kivételével nincsenek csapatai Kelet-Ukrajnában”. Kelin rámutatott: „a jelenlegi fejleményeket úgy tudom kommentálni, hogy mi sem megszállásban, sem csapatok küldésében nem vagyunk érdekeltek. Az erre vonatkozó nyugati aggályok mindenféle alapot nélkülöznek.” Egyúttal utalt arra, hogy Kelet-Ukrajnában humanitárius vészhelyzet van, és Oroszország azon fáradozik, hogy az ottani embereken segítsen.

Nógrádi: csak politikai megoldás van

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő délután a Hír TV-nek úgy vélekedett, a konfliktus minden szereplője tudatosan lép most fel, de nem is biztos, hogy az orosz csapatok átlépték az ukrán határt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsát mindenesetre szerinte össze fogják hívni, de ott nem történik majd semmi, mert bármilyen döntést megvétózhatnak az oroszok. Úgy véli, az EU nem fog fegyvert adni Ukrajnának, mert Brüsszelnek esze ágában sincs beleavatkozni a konfliktusba. Porosenko ugyanakkor azt fájlalja, hogy közben a németek fegyverrel látják el a kurdokat a világ egyik másik forró pontján. Nógrádi a Hír TV-nek azt mondta, a helyzetnek nincs is katonai megoldása, csak politikai. Arra is rávilágított, a NATO sem telepít fegyvereket a Baltikum térségébe.

Porosenko nyomást gyakorolna?

Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő ugyanígy látja: a jelenlegi helyzet semmiképpen sem tekinthető Ukrajna megszállásának. Ha egyáltalán igaz az állítás, hogy orosz katonák vannak Ukrajnában, azok katonákat alkalmazó magáncégek alkalmazottai lehetnek, de nem egy egész dandár. Arra a kérdésre, hogy a NATO gyengébb-e az orosz hadseregnél, azt mondta, nem, az erről szóló retorika csak arról szól, hogy egyes NATO-tagállamok magasabb költségvetési forrást próbálnak kilobbizni az eddiginél. A kényszerhelyzetben lévő Porosenko nyilatkozatát Kaiser mindenképpen segélykérő nyomásgyakorlásnak tartja a nemzetközi közösség felé.

A forintnak sem jó a konfliktus

A BudaCash Brókerház vezető elemzője, Pálffy Gergely azt mondta, egy „nem annyira drasztikus” helyzetre reagáltak a pénzpiacok, és lassú megnyugvás tapasztalható. Mivel szomszédos ország vagyunk Ukrajnával, szerinte nagyon hirtelen reagálnak minden hírre az árfolyamok. Amint negatív hírek érkeznek, rögtön negatív irányba indul a forint.

mno.hu / MTI / HírTv

 

**

Az év végéig 12 hajóval és más vízi járművel bővül a Fekete-tengeri Flotta

Archív fotó: RIA Novosztyi

Az év végéig egyszerre 12 csata- és kisegítőhajóval bővül az Orosz Fekete-tengeri Flotta.

Köztük van két Gracsonok deszántnaszád, hat kisegítőhajó, két dízel-elektromos tengeralattjáró, és két fregatt – közölte újságírókkal Viktor Csirkov tengernagy a Haditengerészeti Flotta főparancsnoka.

Emlékeztetett arra, hogy 2014 végéig a Fekete-tengeri Flotta az Admiral Grigorovics új fregattot is kap, szeptemberben vagy októberben pedig ugyanezen projekt alapján elkészül egy másik hajó is, az Admiral Essen.
OH

Ferenc pápa üzenete. Aug. 28.

„Krisztus a kereszten arra tanít, hogy azokat is szeressük, akik minket nem szeretnek”.

Cristo sulla croce ci insegna ad amare anche quelli che non ci amano.
Christus de cruce nos docet diligendos et illos qui quidem nos haud diligunt.
Cristo en la cruz nos enseńa a amar, también a los que no nos aman.
Chrystus na krzyżu uczy nas kochać również tych, którzy nas nie kochają.
From the cross, Christ teaches us to love even those who do not love us.
Christus am Kreuz lehrt uns, auch die zu lieben, die uns nicht lieben.
Cristo, na cruz, ensina-nos a amar até mesmo aqueles que năo nos amam.
Le Christ sur la croix nous enseigne ŕ aimer aussi ceux qui ne nous aiment pas.
إن المسيح من فوق الصليب يعلمنا أن نحب أيضًا أولئك الذين لا يحبوننا.
Magyar Kurír