1864.
szeptember 24-én született Bakóczán (Baranya megye) a nagyhírű gróf székhelyi
Mailáth György országbírónak és Hillebrandt Stefánia bárónő hetedik gyermekeként.
Starssburgban
államjogot, Bécsben a Pázmáneum növendékekét teológiát tanult. 1887. Október 6-án
szentelték pappá Esztergomban, ahol Szemináriumi prefektus, rektor lett.
1894-ben Komáromban adminisztrátor, majd plébános.
1897.
január 28-án nevezték ki erdélyi segédpüspöknek, jogutódlással és martyropolisi
c. püspöknek. Mindenki tudta, hogy az erdélyi részekben nagy feladat vár a
római katolikus püspökre. Mind nemzeti harcainkban, mind a hitélet terén neki
kell elöljárnia. Komárom közönsége, amikor megtudta, sírva búcsúzott tőle, mert
úgy érezték, hogy gondviselő atyját veszítettek el benne, és boldognak mondják
a gyulafehérvári egyházmegyét, amely püspökéül, apostolául üdvözölheti. Akkor
így nyilatkozott a fiatal püspök: „Nem
kerestem soha a kitüntetéseket, odamegyek ahova az Isten akarata hív. Egy a
vágyam, hogy ott, a hova rendel, helytálljak s egyházamnak és hazámnak minden
erőmmel, legjobb meggyőződésem szerint hasznára munkálkodhassam.” Ezek az
új püspök elvei.
Csík vármegye lakói nagy ovációval fogadták Gr. Mailáth Gusztáv Károly segédpüspök kinevezésének hírét. Az erdélyi püspökség főesperesi kerületei mind igyekeztek hódolatukat kifejezésre juttatni az új segédpüspök előtt.
Csík vármegye lakói nagy ovációval fogadták Gr. Mailáth Gusztáv Károly segédpüspök kinevezésének hírét. Az erdélyi püspökség főesperesi kerületei mind igyekeztek hódolatukat kifejezésre juttatni az új segédpüspök előtt.
A Csíki Lapok Tárca rovatában Kórodi Zoltán
terjedelmes írásban mutatja be Erdély coadjutor püspökét, utalva a Mailáthok
székely származására, leginkább, hogy a Mailáthok mindig megmaradtak nemzetünk
számára s jeles tehetségeiket örökbecsű alkotásaikkal a nemzet közkincsévé
tudták változtatni. A tárca szerzője
rámutat, hogy a Mailáth név „reményt is
foglal ez magában, mert hihető, hogy az a 33 éves fiatal ember amint állása és
szent hivatása parancsolólag szól hozzá, azonnal folytatni fogja őseinek derék
munkáját, s azért nagy az én lelkem öröme, mert a gondviselés e munkásság
számára az én forrón szeretett szülőföldemet jelölte ki”.
Az
erdélyi papság zöme gr. Mailáth püspökkel Lönhárt Ferenc temetésén találkozott
először. Az új püspök lelkülete, felkészültsége, mint eddigi működése reményt ébresztett
a katolikus hívekben, hogy benne egy kiváló főpásztort kaptunk. A szegénységgel küzdő egyházmegye a századfordulón
valóban minden szempontból – lelkileg és anyagilag – „nagyon gazdag” püspököt
kapott.
Az új főpásztor megfeszített erővel folytatta az
elődje által kialakított vizitációkat. Így alkalma volt megismerni híveit
minden oldalról. Az apostoli lelkületű, ambiciózus főpásztor önzetlen
nagylelkűségével őrállóként állt az erdélyi egyházmegye élén. Körleveleivel fel
akarja rázni fásultságából a papságot és a híveket. Amikor lelki barátját, tanár
társát, Prohászka Ottokár püspököt indexre tették, Mailáth püspök a sajtóban és
Rómában is védelmére kelt. Amikor az ő személyét támadták, akkor a csíki hívek
keltek védelmére a Csíki Lapokban. Csíkszeredába évente rendszeresen
ellátogatott, szavai és segítőkészsége megerősítette, lelkesítette a szíveket,
azért hogy a nagy pusztítások és veszteségek után is emberhez méltóan tudjanak
élni.
Mailáth püspök
körlevelei által a katolikus híveket tanítja, megerősíti, bátorítja és
tájékoztatja. Egyházmegyéje hiterkölcsi megújulását a szentségek vétele, eucharisztia
tisztelete, ájtatosságok, hitre nevelés, nők és cselédek védelme, szentjeink-
és nagyjaink tisztelete által erősíti; mindazt ami a közjót szolgálja
támogatja, legyen az a tanítók és tanárok egyesülete, gazdakörök, népszámlálás,
továbbá a keresztény sajtó, egyházi zene és vallási mozgalmak. 1913-ban
egyházmegyei zsinatot tart. Amit Mailáth
püspök egyházmegyéjében tesz, az a legkisebb plébániára is kihatással van. Iskolaépítő
és látogató püspök jele mindenütt megtalálhatók Erdélyben, így Csíkszeredában
is, ahol 1909 és 1911 között támogatásával megépült a város legimpozánsabb
épülete: a Róm. Kat. Főgimnázium, amelyet nagy ünnepség keretében 1911. június
5-én ő szentelte fel.
Mailáth püspök szíve vágya volt a keresztény közélet kialakítása. Ezért
az ifjúsággal akarta megszerettetni a kereszténység fennkölt ideálját, Jézus
Krisztust. Mindazok, akik Krisztus követésére vállalkoztak az életben, azok a
kor igényeinek megfelelően próbáltak segíteni az embereknek, családoknak,
egyházi és világi közösségeknek. Hogy munkájukat célszerűen végezhessék,
egyesületeket szerveztek, ahol önkéntes alapon és mégis hivatalosan dolgoztak. Amikor
Mailáth püspök az egyesületeket támogatta, azzal a helyi közösségeket
önállóságra, Krisztusból forrásozó életre próbálta nevelni. A történelem
igazolta, hogy ezzel az egyházmegyéje 20. századi alapjait rakta le, amely kibírt
sok embertelen megpróbáltatást. Olyan
szellemi-lelki alapot vetett meg, amely nélkül nemcsak a csíki hitélet, de az
erdélyi magyarság 20. századi helytállását sem lehet megérteni.
Mailáth püspök egyénisége, szíve gazdagsága, viszonyulása
a Státushoz és a közélethez, a Szentév kínálta lehetőségeknek, a szentek, hősök
és nagyjaink tiszteletének előmozdítója volt. Körlevelei által a katolikus
híveket tanítja, megerősíti és bátorítja. Az Eucharisztiára és a szentségi
életre való vezetéssel felkészítette híveit az embert próbáló idők túlélésére.
Személyén keresztül az Isten, szentjeink és nagyjaink, a család – ezen belül a
nők és cselédek védelmének – és a hazaszeretetnek magvait ültette el. Hirdette,
hogy egy veszélyeztetett népet csak a közösségért élő vezetők képesek
feltámasztani, s egy nemzetnek erős életet e földön csak olyan utókor
biztosíthat, melyet a hősök kegyeletes emléke lelkesít.
1935. novemberében Budapestre utazott gyógykezelésre,
ahonnan segédpüspöke által irányítja egyházmegyéjét. 1938-ban lemond. A
Szentszék Soteropolisi c. érseknek nevezte ki. Budapesten hunyt el 1940. március
18-án. Az isteni Gondviselés azt akarta, hogy ez a Mailáth püspök lett
nemzetünk és fajunk legtragikusabb idejét megelőzőleg e földön a magvető - így
emlékezett a nagy püspökről dr. Boga Alajos 1941-ben.
Születése 150. évfordulóján Csíkszeredában rögtönzött
megemlékezést tartottunk az 1990-ben róla elnevezett téren, ahol tíz évvel
ezelőtt emléktáblát állított tiszteletére a város.
A Szent Kereszt Főplébánia Millenniumi-templomának alagsorában előadóterem viseli a nagy püspök nevét. Itt van elhelyezve Sárpátki Zoltán szobrász készítette gróf Mailáth Gusztáv Károly dombormű.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése