A középkorban Csíkszereda
nem volt önálló plébánia. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent
Péter és Pál plébániához tartozott. A Szent Kereszt templomot megelőzendő, létezett a „Szűz
Mária látogatása Erzsébetnél” vagyis Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, 14. század végén épült gótikus
kápolna, ahol többször kánoni vizitációt tartottak. Erről tanúskodnak a
Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzött 1721. és 1744. évi jegyzőkönyvek.
Csíkot látogatva szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök
jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává szervezze. A Szent Kereszt
egyházközséget 1751 januárjában szervezete meg. Még azon év július 16-án,
Kármelhegy-i Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost, Szász János
személyében. Ő építette fel a barokk stílusú templomot, a plébániát és a
kántori lakást. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík,
száraz és tűztől védett területen épült”. 1751-ben elkezdett templom építését
1758-ban fejezték be. Ez az időpont van feljegyezve a templom déli bejáratánál.
Az építés befejezésekor a Szent Kereszt felmagasztalására lett megáldva.
A templomot a hívek költségén építették. Az egyházközség
patrónusa másfélszázadig a város volt. Mivel a közösség kicsiny volt és
nem túl gazdag, ez a tény tükröződik a templom kivitelezési módjában.
A Szent Kereszt templomban kezdetben három oltár volt.
A barokk stílű főoltár, a
Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai
domborítás és festmény. A központi oltárkép két oldalán a fájdalmas Anya és
Szent János apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó
vacsorát ábrázolja.
Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján
(Szászrégen filiája) található. Az abafájai oltárt a patrónus báró Huszár család
készíttette Schuchbauer Antal szobrászművésszel. (Tőle származnak az abafájai Feszület (ma Maroskeresztúron van), a
kolozsvári Szt. Mihály-templom, a jezsuita és minorita templomok
berendezéseinek díszei, a gyulafehérvári, székesegyház egyik mellékoltára. A
kolozsvári Immaculata oszlop, több városi és vidéki kastély stukkójának és
szobordíszeinek alkotója.)
A Szent Kereszt templomnak két mellékoltára volt, a
templomhajó és szentély találkozásánál. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe
ékesítette a 19. század végéig. Az egykori festményeket Mária és a Jézus Szíve
szobrokkal cserélték ki. A két szobor tiroli mester alkotása.
A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején
fából faragott, két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék
mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe
díszíti. Ezek a festmények - Mihály Ferenc restaurátor szóbeli közlése szerint
- eredetileg nem a szószékre készültek. A lenvászonra festett régi képeket utólag
vágták be a szószék mellvédjén kialakított helyekre. Honnan kerültek ide? Nem
tudjuk. Eredetüket homály fedi, de sejtésünket erősíti, hogy ezek a képek is Csíkszereda egykori Sarlós Boldogasszony kápolnáját ékesíthették.
A Nepomuki Szent
János kápolna
1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát
építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és
felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel.
1784-ben a kápolnát a templommal együtt Batthyány Ignác
püspök szentelte fel. A templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó
hívek 1859-ben bemeszelték, akár csak a márványutánzatú oltárt is lefestették.
A templomi orgonát
1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.
A templommal egykorú, vagy még régibb plébániaépületét, Dr. Szekeres József
plébános feljegyzéseiből ismerjük, és a telekjegyzőkönyvi hivatal telekrajza alapján tudunk
következtetni.
A templomtól északra volt a kántori és harangozói lak.
Azok végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrzi a
telekjegyzőkönyvi rajz, és a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű
sikátor. Az iskolát, a kántori- és haragozói lakot, boronafából
építették, deszkával és zsindellyel fedték. Egy 1910-ben készült képeslapon jól
láthatók. Ezek a szolgálati lakások, a
plébánia és gazdasági épületek az 1916-os román betöréskor a város főterének
házaival együtt leégtek. A tragédiát csak egyetlen építmény élte túl, a
templom, de azt is kifosztották.
1924. „A
hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégtől 3 új harangot
hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 1/5
kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére”
51 kilós súlyú. Hozzá való teljesen új vasállvány szerkezettel a fenti cégtől.
A harangszentelési szertartás húsvét másod napján április 21-én d. e. volt.”
A plébánosok a templomhoz közeli házat béreltek és onnan vezették az egyházközséget. Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami november végén meg is történt.
Csíkszereda lakossága
nemzetiség szerint
Év
|
Összesen
|
Magyar
|
Román
|
Német
|
Zsidó
|
Más nemzetiség
|
1910
|
3701
|
3591
|
44
|
45
|
-
|
21
|
1920
|
2675
|
1957
|
268
|
49
|
188
|
213
|
1930
|
3612
|
2703
|
508
|
71
|
252
|
33
|
Csíkszereda
lakossága felekezet szerint
Év
|
Római kat.
|
Görög
kat.
|
Gör.
keleti
|
Ref.
|
Evang.
|
Unit.
|
Izraelita
|
Egyéb
|
1910
|
2.924
|
95
|
21
|
328
|
65
|
27
|
241
|
-
|
1930
1989
|
2.506
32.000
|
137
|
367
|
318
|
55
|
19
|
265
|
26
|
A 20. században a lelkipásztorkodás mellett hitbuzgalmi egyesületek erősítették
a hitéletet. Számuk igen nagy volt. Működésük is sokfelé ágazott. A ma is
létező Rózsafüzér-társulat már a 18. században virágzott, az Oltáregylet az 1890-es
évektől napjainkig tevékenykedik. Az egyesületek sokaságában cselekvésbeli egységet,
irányítást, segítséget 1922-től a Katolikus Népszövetség és a Katolikus
Nőszövetség vállalta fel.
A hitélet megerősítésén fáradozott a Jézus Szíve
Családja, a Szociális Missziótársulat, a Felnőtt leányok Mária Kongregációja,
Leány Klub, Cseléd patronázs, a Credo-egyesület tagjai. Az 1940-es évek
elejétől a KALOT, KALÁSZ, KALÁKA mozgalom tagjai áldásosan tevékenykednek a
Katolikus Akció keretében. Áldásos munkát végeztek a ferencesek, a váradi
vincés nővérek, a szociális testvérek, a lazaristák. 1948-ban a szerzeteseket a kommunista diktatúra felszámolta.
Csíkszeredában 2007-től jelen vannak a
piaristák és 2013 novemberétől a pálos szerzetesek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése