Oldalak

2014. 09. 13.

A csíkszeredai Szent Kereszt templom történetéből



A középkorban Csíkszereda nem volt önálló plébánia. 1751 előtt, mint leányegyház a csíksomolyói Szent Péter és Pál plébániához tartozott. A Szent Kereszt templomot megelőzendő, létezett a „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” vagyis Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelt, 14. század végén épült gótikus kápolna, ahol többször kánoni vizitációt tartottak. Erről tanúskodnak a Gyulafehérvári Érseki Levéltárban őrzött 1721. és 1744. évi jegyzőkönyvek.
Csíkot látogatva szalai b. Sztoyka Zsigmond Antal püspök jónak látta, hogy Csíkszeredát önálló plébániává szervezze. A Szent Kereszt egyházközséget 1751 januárjában szervezete meg. Még azon év július 16-án, Kármelhegy-i Boldogasszony ünnepén kinevezte az első plébánost, Szász János személyében. Ő építette fel a barokk stílusú templomot, a plébániát és a kántori lakást. Az épületegyüttes „a város lakott részétől nyugatra, egy sík, száraz és tűztől védett területen épült”. 1751-ben elkezdett templom építését 1758-ban fejezték be. Ez az időpont van feljegyezve a templom déli bejáratánál. Az építés befejezésekor a Szent Kereszt felmagasztalására lett megáldva.
A templomot a hívek költségén építették. Az egyházközség patrónusa másfélszázadig a város volt. Mivel a közösség kicsiny volt és nem túl gazdag, ez a tény tükröződik a templom kivitelezési módjában.
A Szent Kereszt templomban kezdetben három oltár volt.
A barokk stílű főoltár, a Szent Kereszt tiszteletére különös technikával készült: feszület, golgotai domborítás és festmény. A központi oltárkép két oldalán a fájdalmas Anya és Szent János apostol festett faszobra áll. Az oltár feletti festmény az utolsó vacsorát ábrázolja.
Erdélyben a főoltárhoz hasonló még csak Abafáján (Szászrégen filiája) található. Az abafájai oltárt a patrónus báró Huszár család készíttette Schuchbauer Antal szobrászművésszel. (Tőle származnak az abafájai Feszület (ma Maroskeresztúron van), a kolozsvári Szt. Mihály-templom, a jezsuita és minorita templomok berendezéseinek díszei, a gyulafehérvári, székesegyház egyik mellékoltára. A kolozsvári Immaculata oszlop, több városi és vidéki kastély stukkójának és szobordíszeinek alkotója.)
A Szent Kereszt templomnak két mellékoltára volt, a templomhajó és szentély találkozásánál. Szűz Mária és a Kereszthordozó Jézus képe ékesítette a 19. század végéig. Az egykori festményeket Mária és a Jézus Szíve szobrokkal cserélték ki. A két szobor tiroli mester alkotása.
A barokk oltárral egykorú a szószék. A hangvető tetején fából faragott, két fiókáját tápláló pelikán (ma csak egy) látható. A szószék mellvédjét középen az ítélő Krisztus, két oldalt a négy evangélista olajképe díszíti. Ezek a festmények - Mihály Ferenc restaurátor szóbeli közlése szerint - eredetileg nem a szószékre készültek. A lenvászonra festett régi képeket utólag vágták be a szószék mellvédjén kialakított helyekre. Honnan kerültek ide? Nem tudjuk. Eredetüket homály fedi, de sejtésünket erősíti, hogy ezek a képek is Csíkszereda egykori Sarlós Boldogasszony kápolnáját ékesíthették.
A Nepomuki Szent János kápolna
1771-ben a templom északi falához Unger József kápolnát építtetett Nepomuki Szent János tiszteletére. Lukács János kereskedő és felesége Mánya Sára a kápolnát kifestette és felszerelte minden szükségessel.
1784-ben a kápolnát a templommal együtt Batthyány Ignác püspök szentelte fel. A templom falán 12 szentelési kereszt volt, amit a buzgó hívek 1859-ben bemeszelték, akár csak a márványutánzatú oltárt is lefestették.


A templomi orgonát 1902-ben Klink Sándor építette. 1958-ban Boda József javította.
A templommal egykorú, vagy még régibb plébániaépületét, Dr. Szekeres József plébános feljegyzéseiből ismerjük, és a telekjegyzőkönyvi hivatal telekrajza alapján tudunk következtetni.
A templomtól északra volt a kántori és harangozói lak. Azok végében működött hajdan a plébániai iskola. Az iskola emlékét őrzi a telekjegyzőkönyvi rajz, és a 20. század elején megszüntetett Iskola nevű sikátor. Az iskolát, a kántori- és haragozói lakot, boronafából építették, deszkával és zsindellyel fedték. Egy 1910-ben készült képeslapon jól láthatók. Ezek a szolgálati lakások, a plébánia és gazdasági épületek az 1916-os román betöréskor a város főterének házaival együtt leégtek. A tragédiát csak egyetlen építmény élte túl, a templom, de azt is kifosztották.

1924. „A hívek, az egész város közönsége Hőnig Frigyes aradi cégtől 3 új harangot hozatott: 1.) „A Szt. Kereszt tiszteletére” – 271 1/5 kilós – 2.) „Szűz Mária tiszteletére” 140 kilós, 3.) „Szt. Antal tiszteletére” 51 kilós súlyú. Hozzá való teljesen új vasállvány szerkezettel a fenti cégtől. A harangszentelési szertartás húsvét másod napján április 21-én d. e. volt.”

A plébánosok a templomhoz közeli házat béreltek és onnan vezették az egyházközséget. Ft. Merza István plébános 1928-ban megszervezte a plébánia építését, amihez június 19-én hozzáfogtak és november 24-re befejezték. A plébános áthelyezését kérte Szászrégenbe, ami november végén meg is történt.




Csíkszereda lakossága nemzetiség szerint

Év
Összesen
Magyar

Román
Német
Zsidó
Más nemzetiség
1910
3701
3591
44
45
-
21
1920
2675
1957
268
49
188
213
1930
3612
2703
508
71
252
33

Csíkszereda lakossága felekezet szerint

Év
Római         kat.
Görög
kat.
Gör.
keleti
Ref.
Evang.
Unit.
Izraelita
Egyéb
1910
2.924
95
21
328
65
27
241
-
1930
1989
2.506
32.000
137
367
318
55
19
265
26


A 20. században a lelkipásztorkodás mellett hitbuzgalmi egyesületek erősítették a hitéletet. Számuk igen nagy volt. Működésük is sokfelé ágazott. A ma is létező Rózsafüzér-társulat már a 18. században virágzott, az Oltáregylet az 1890-es évektől napjainkig tevékenykedik. Az egyesületek sokaságában cselekvésbeli egységet, irányítást, segítséget 1922-től a Katolikus Népszövetség és a Katolikus Nőszövetség vállalta fel. 

A hitélet megerősítésén fáradozott a Jézus Szíve Családja, a Szociális Missziótársulat, a Felnőtt leányok Mária Kongregációja, Leány Klub, Cseléd patronázs, a Credo-egyesület tagjai. Az 1940-es évek elejétől a KALOT, KALÁSZ, KALÁKA mozgalom tagjai áldásosan tevékenykednek a Katolikus Akció keretében. Áldásos munkát végeztek a ferencesek, a váradi vincés nővérek, a szociális testvérek, a lazaristák. 1948-ban a szerzeteseket a kommunista diktatúra felszámolta.
Csíkszeredában 2007-től jelen vannak a piaristák és 2013 novemberétől a pálos szerzetesek. 

- folytatjuk -

Ajánló: Szentkereszt felmagasztalása
 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése