Autonómiatervezetet
mutatott be az RMDSZ. Sokak szerint rosszkor, a nemzetközi hangulat
most nem kedvez ilyen törekvéseknek. Államfőválasztásra készül Románia,
az egyik államfőjelölt az RMDSZ elnöke. A Fidesz-RMDSZ viszály a múlté,
az erdélyi magyarság liberális társadalomszervezési modellhez való
viszonyát nem változtatja meg az Orbán-beszéd. Kelemen Hunort kérdeztük.
– Meglepődve olvastam az RMDSZ autonómiatervezetének bemutatása
kapcsán született kormánypárti nyilatkozatokat. Bár nem örülnek neki, de
„beszéljünk róla", mondták olyanok, akik korábban hevesen ellenezték.
Mi történt a román politikában?
– Hogy mi történt a román politikában azt nehezen tudnám körbeírni, de
el kell fogadni azt, hogy egy uniós tagállamban nyíltan lehet bármiről
beszélni, akár az autonómiáról is.
– Elfogadta ezt most a román politikai élet, a kormánypárt, a PSD?
Victor Ponta miniszterelnök azt mondta, ha az autonómia decentralizációt
jelent, lehet róla tárgyalni…
– A lett volna a legnagyobb hiba, ha ezt a kérdést nem úgy kezelik, mint
a romániai magyarság egyik célját, hanem mint az egyik román pártnak az
ügyét. Nem kértük a PSD támogatását, amely párttal együtt kormányzunk
és nem kértük a liberálisok és demokraták támogatását sem, amelyekkel
egy pártcsalád, az Európai Néppárt tagjai vagyunk. Azt gondolom, a román
társadalomban kell lebontani azokat a falakat, amelyek a magyarokkal és
az autonómiával kapcsolatban emelkednek. Ha a román társadalomban az
elutasítottság nem lesz olyan nagy, mint amilyen most, akkor a román
politikusok is könnyebben tudnak egy ilyen ügyet támogatni.
Általában a politikus nem támogatja azt, amiről azt látja, hogy
választói félnek tőle. Először a társadalmi vitát kell lefolytatni a
román társadalommal, civil szervezeteivel és azután kell keresnünk ehhez
a pártok között partnereket. Azt hiszem, ez a helyes sorrend. Az eddigi
nyilatkozatok azt sugallják: a normális, demokratikus pártok elfogadják
azt, hogy erről vitázzunk. Nem azt mondják: erről konszenzusra fogunk
jutni, nem azt, hogy támogatják, hanem azt, legyen erről egy nyitott,
tisztességes vita.
– Mennyire segíti vagy nehezíti az autonómiatörekvéseiket a
jelenlegi nemzetközi helyzet, a kelet-ukrajnai válság, skóciai és
katalán függetlenségi referendum.
– Aki megpróbálja rávetíteni Erdélyre a skót, katalán vagy ukrajnai
helyzetet, az nem érti, vagy nem akarja érteni a dolgoknak a lényegét,
vagy rosszindulatú. A kilencvenes években ugyebár a jugoszláviai háború
dúlt. Mindig van valami, amiért nem alkalmas a pillanat. De minden
pillanat alkalmas lehet, ha az ember megrajzolja a kereteket és
elmondja, hogy az ő törekvései mit jelentenek és mit nem. Ha mi azt
mondjuk, az autonómia nem jelent szeparatizmust, területi
különállóságot, hogy nem sérti Románia területi integritását, mint ahogy
ezzel kezdjük ennek a törvénynek a felvezetését is, ha olyan nemzetközi
dokumentumokra hivatkozunk, amelyek ezeket a kérdéseket leírják, akkor
nem lehet ezt másképpen értelmezni, csak ha valaki feszültségkeltésre
használja ezt.
– Mi lesz a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári
kezdeményezés sorsa, amelyet elindítottak az Európai Nemzetiségek
Föderatív Uniója (FUEN) égisze alatt, de az Európai Bizottság, mint nem
hatáskörébe tartozó kérdést, elutasított?
– A luxembourgi bíróságtól függ. Ha a bíróság a Bizottságnak ad igazat,
akkor ez így, ebben a formában érvényét veszti. Ha viszont nekünk ad
igazat, akkor megkezdődhet az európai aláírásgyűjtés.
– Van más elképzelésük arra miként érhető el egy általános érvényű
európai szabályozása a kisebbségi kérdésnek? Lehet más formában ehhez
elegendő európai támogatást szerezni?
– Épp az átfogó európai keretszabályozás volt a szándékunk. Nem magyar,
hanem összeurópai kisebbségi ügyként kezeltük a Minority Safe Packet,
ezért is kerestük a partnereket az Északi-tengertől az Adriáig, és
hoztuk létre azt a kisebbségi szolidaritást, amire még nem volt példa az
unión belül, hiszen a németországi dánoktól a dániai németekig, a
görögországi törökökig, dél-tiroliaktól a frízekig mindenki partner volt
ebben a kezdeményezésben. Arra törekszem, s a FUEN elnökének szándéka
is ez, hogy ez a kisebbségi szolidaritás ne essen szét, függetlenül a
bírósági döntéstől, mert ha a Bizottságot erősíti meg a bíróság ebben a
kérdésben, az nem jelenti azt, hogy nem kell újrakezdenünk a folyamatot.
De azt is látni kell, hogy ez sem olyan történet, ami egyik napról a
másikra megoldódik, mégis hiszek abban, hogy az EU-nak ezt a kérdést
előbb-utóbb rendeznie kell. Mert ha hosszú távon békét és stabilitást
akar, akkor rendeznie kell és rendezni is fogja. Ha az a 70 millió
ember, aki emögött van, nem lesz annyira fontos, mint az uborka mérete
és hajlata, akkor az EU-nak is vége lesz.
– Romániában választás közeleg. Nyugalmasabb időszak várható ezután a
politikában? Az utóbbi évek romániai történéseit meghatározta a
politikai társbérlet, az államfő-kormányfő viszálya. A kormánykoalícióra
lehet hatása? Hiszen volt már példa erre.
– Normális társadalomban ennek a koalíciónak folytatnia kellene a munkát
akkor is, ha Victor Ponta elveszíti a választást, akkor is ha megnyeri.
Ám egy időszak mindenképpen véget ér, az a 10 éves Basescu-éra, ahol az
államelnök az alkotmányos jogosítványaival mindig elment a falig és
feszegette a kereteit ennek az alkotmányos rendszernek anélkül, hogy
szétpattintotta volna. Azt remélem, olyan időszak következik, amelyben
erre a tapasztalatra építve kiegyensúlyozott viszony lesz a végrehajtó
hatalmi ágak és törvényhozás között még akkor is, ha kohabitálni kell.
– Állandóan felmerül, van-e értelme magyar jelölt indításának? Az
RMDSZ mégis mindig vállalja. Tárgytalan választás ez, miért csinálják
mégis minden alkalommal végig?
– Erről sok vitánk van, de mindig arra a konklúzióra jutunk, nem szabad
egy választásból kimaradni, nem szabad hozzászoktatni a választóinkat
ahhoz, hogy nincs a szövetségnek saját jelöltje. Nem szabad kihagyni azt
e lehetőséget, hogy bemutassuk, van elképzelésünk nemcsak az erdélyi
magyarságról, hanem az egész társadalomról és akár jobb is mint a
többieké, s vannak olyan politikusaink, akik ezt az országot el tudnák
vezetni. Ezeket ilyenkor lehet felmutatni, rá lehet irányítani a
figyelmet olyan kérdésekre, amelyekre máskor talán kevésbé. Ettől nem
lehet félreállni.
– A második fordulóra beáll valaki mögé az RMDSZ? Általában meg szokta nevezni, hogy kit támogat.
– Az első forduló előtt nem fogunk a második fordulóról beszélni. A
helyes sorrend az, hogy előbb van november 2. és rá két hétre 16. A
kettő között van időnk ezt eldönteni.
– Igen, csakhogy november 2. előtt is az egyik jelölt, aki biztos,
hogy második fordulós lesz, az a koalíciós partner, Victor Ponta.
– A koalíciós szerződésben nincs semmilyen az államfőválasztásra vonatkozó kitétel.
– Az utóbbi időben úgy tűnt, hogy a romániai magyar belső viták
lecsengtek, s az EMNP gyakorlatilag eltűnt miután Tőkés Lászlót
kiiktatták azzal, hogy Fidesz-képviselővé vált. Az MPP-vel pedig
fegyverszünetet kötöttek. Most megint feléledni látszik ez a harc.
– Nekem soha nem tűnt úgy, hogy ez a vita megszűnt volna. Mindenki
végezte a dolgát, mi a miénket, a versenypártok a magukét, ezek közül az
MPP-vel érvényben van egy stratégiai megállapodásunk a nemzetpolitikai
ügyekre vonatkozóan, a másikkal nincs. Az ő munkájuk kimerül a mi
bírálatunkban. Korábban is így volt, most is így van.
– A román-magyar kormányközi viszony kívülről úgy tűnik, mintha nem
is létezne. Az utolsó látványos közös projekt a kolozsvári Mátyás-szobor
felújítása volt. 2011-ben avatták fel, több év munka után. Újra
kormányon van az RMDSZ, várható valami elmozdulás?
– Létezik olyan uniós program, amely összértékében nagyobb. Utakat
építettünk, templomokat, iskolákat újítottunk fel, nyilván mindez a
Mátyás-szobor szimbolikus erejét nem múlhatta felül. Közös kormányülés
nem volt, mint ahogy sok minden más sem az elmúlt években, a tárcaközi
kapcsolatokra és az uniós határmenti együttműködésre fókuszálódott az
együttműködés. Ez nem helyettesítheti az államfői, kormányfői szintű
együttműködést. Remélem, eljön a pillanat, amikor ez a négy éves szünet
véget ér. Kampányról kampányra bukdácsoltunk, hol mi, hol Magyarország.
Azt remélem, hogy a magyarországi önkormányzati és romániai
elnökválasztás után ez a helyzet változni fog. Biztos, hogy lesz
ajánlata a román kormánynak és bízom abban, hogy a magyarnak is, ha túl
leszünk ezeken a választásokon.
– Az előző Orbán-kormány a magyar-magyar együttműködési rendszert is
átírta. A külhoni magyar szervezeteket azóta nem vonják be a képviselt
közösségét érintő döntésekbe, nem konzultálnak velük a támogatáspolitika
alakulása kapcsán sem. Kezdetben nagy volt a felháborodás a külhoni
magyar sajtóban is, aztán szép lassan elhalt. Lett valami Önök által is
elfogadott megoldás, vagy egyszerűen beletörődtek?
– Nem foglalkoztunk ezzel, nem akarjuk, hogy a magyar-magyar
kapcsolatrendszer kapcsán az legyen a benyomás, hogy csak a
támogatásokról szól. Fontosabb volt, hogy a KMKF mellett a MÁÉRT is
elkezdett dolgozni, az RMDSZ viszonylatában az is jelentős, hogy
2012-től újra van közvetlen konzultáció a magyar kormánnyal. Mi az
elmúlt négy évben támogatást nem kértünk és nem is kaptunk. Az RMDSZ
persze nem is kérhetett, a hozzánk közel állónak tartott civil
szervezetekre gondolok. Most viszont újra kell gondolni ezt a
támogatáspolitikát, ki kellene találni a rendszer új kereteit,
oktatásra-kultúrára kell nagyságrendileg több pénzt fordítani, a
gazdasági támogatásnak pedig más formát találni, mert néhány tízmillió
forinttal nem lehet gazdasági kapcsolatokat építeni. Az önkormányzati
választások után vélhetően lesz újra MÁÉRT, KMKF, akkor meglátjuk, mit
tervez a magyar kormány, mert április óta erről még egyáltalán nem volt
egyeztetés, nem ismerjük az új kabinet elképzeléseit.
– Látszólag véget ért az évtizedes háború. Milyen most a Fidesz-RMDSZ viszony, milyen az Orbán-Kelemen viszony?
– Mindketten azon voltunk 2012-től, hogy a helyzetet javítsuk. Olyasmi
nem történt, ami végérvényesen befagyasztotta volna az RMDSZ-Fidesz
kapcsolatát. Azt hiszem, normalizáltuk ezt a viszonyt. Azon leszünk,
hogy ezt a normális kapcsolatot fenntartsuk, nem vagyunk érdekeltek
abban, hogy vitázzunk. Az Európai Parlamentben ugyanabban a frakcióban
ülünk, a nemzetpolitikai kérdésekben pedig megkerülhetetlen az RMDSZ.
Aki megpróbálta megkerülni, az idővel rájött arra, hogy nem érdemes.
– Akkor most az RMDSZ is stratégiai partnere lett az Orbán-kormánynak vagy még mindig csak Tőkés László EMNP-je az?
– Ez az a kérdés, aminek nem látom értelmét. Az RMDSZ-nek a stratégiai
partnere az erdélyi magyarság. Pont. Mi nem írtunk alá stratégiai
partnerséget soha senkivel, csak az erdélyi magyarsággal.
– Ha már ilyen szépen rendeződött a korábbi viszály, Tusnádon miért csak Tőkés László ül Orbán Viktor mellett, Ön nem?
– Elsősorban nem rajtam múlik, hogy ott vagyok-e, az erdélyi szervezők
bonyolítják a programot. Orbán Viktorral találkozunk, amikor Tusnádra
jön, szűkebb, tágabb keretek között.
– Szeretett volna ott ülni a pódiumon, amikor az elhíresült beszéd elhangzott?
– Én a saját helyemen ülök, függetlenül attól, hogy kinek a társaságában.
– Ez a beszéd azóta is téma az európai sajtóban is. Külön
érdekessége, hogy épp ott mondta el Orbán Viktor, ahol önök autonómiát
akarnak, ahol nemzetállamot szeretnének lebontani, ahol épp az
ellenkezőjét próbálják megvalósítani, mint amit Magyarországra
vonatkozóan meghirdetett. Hogyan látja ezt?
– Romániában a mi álláspontunk 25 év alatt nem változott és nem is fog
változni, függetlenül Orbán Viktor tusnádfürdői beszédétől. Én továbbra
is azt gondolom, hogy a nemzetállam az erdélyi magyarság számára nem
megoldás, kizárólagosságot jelent, Romániában legalábbis mindig ezt
jelentette. Aki nemzetállamról beszél Romániában az arra törekszik, hogy
ne legyenek kisebbségek, mi pedig azon vagyunk, hogy a román
társadalmat meggyőzzük, ez nem egy monolit nemzetállam.
– És a liberalizmushoz való viszonyuk?
– Kérdés, hogy a liberalizmuson mit értünk – ideológiát vagy
társadalomszervezési modellt? De azt gondolom, hogy a liberális
demokráciának, mint társadalomszervezési modellnek nincs alternatívája,
és minden, amit annak alternatívájaként mutatnak fel, az valami olyasmi,
amit én nem kívánok a magunk számára.
Gál Mária
nepszava.hu
erdély ma
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése