A nemzetközi jog értelmében valamely állam területére
mért rakétacsapásokat, ha ez az adott állam vezetőjének hozzájárulása
nélkül történik, agressziónak kell tekinteni. De mikor törődött
Washington a nemzetközi joggal?
Az Iszlám Állam valóban
komoly veszély. A csoportosulás Irak és Szíria területének jelentős
részét foglalta el, akciói arról tanúskodnak, hogy reális erővel
rendelkezik, és jól szervezett. Természetesen, kell harcolni vele, de
nem úgy, hogy ezzel kárt okozzunk más államok érdekeinek, nem a
nemzetközi jog rovására – véli Oleg Hlestov a nemzetközi jog orosz szakértője.
Ha
azt, amit az USA tesz, a nemzetközi jog szempontjából vizsgáljuk, akkor
mondhatjuk, hogy az amerikai légicsapások Szíria ellen a nemzetközi
jogi normák súlyos megsértését jelentik. Az USA minden országban nem a
nemzetközi joggal összhangban alkalmazza az erőt, hanem akkor, amikor ez
neki előnyös, amikor az megfelel érdekeinek - hol politikai,
hol gazdasági érdekeinek. Washingtonnak nincs esélye, hogy csak
légicsapásokkal legyőzi az Iszlám Államat. Szárazföldi hadműveletek
nélkül a militánsokat nem lehet elpusztítani. De ha egy rakéta
Damaszkuszra esik, azt szerencsétlen véletlennek lehet nevezni.
Politikai elemzők többsége szerint a terrorizmus elleni küzdelem leple
alatt meg akarják dönteni Bashar al-Assadot.
Washington
úgy döntött, hogy most itt az idő, hogy bosszút álljon a múlt
szeptemberért. Akkor Washingtonnak nem sikerült komolyan foglalkozni
Bashar Assaddal. (Nem sikerült Szíriát igába hajtani, uránium és wolfram bányáit megszerezni.) Nem utolsósorban Moszkva állásfoglalása miatt. De az
elmúlt év alatt az USA igyekezett minél több problémát okozni
Oroszországnak más frontokon. És a washingtoni elemzők úgy vélték, hogy
Moszkvának most nem ér rá, hogy foglalkozzon Damaszkusszal.
A
legutóbbi ENSZ Közgyűlésén amerikai elnök felszólította a nemzetközi
közösséget, hogy gondolkozzon azon, mennyire készek az országok
felelősséget vállalni „a nemzetközi normák betartásáért”. Obama verziója
szerint ez elsősorban Oroszországra vonatkozik, akinek európai
„agressziója”, „azokra a napokra emlékeztet, amikor a nagy nemzetek
fenyegették a kicsiket.”
Erre válaszul Szergej Lavrov
orosz külügyminiszter megjegyezte, hogy a Fehér Ház vezetőjének
felszólalásában kifejezésre jutott „olyan ország véleménye, amely saját
nemzeti biztonsági doktrínájában rögzítette a jogot, mely szerint saját
belátása szerint alkalmazhatja az erőt az ENSZ Biztonsági Tanácsának
bármilyen határozatától és nemzetközi jogi eszközöktől függetlenül.”
Igor Szileckij - OH
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése