Tetőtől talpig restaurálják a 15. századi veszprémi püspököt

Vetési Albert püspök csontjainak biológiai és orvosi antropológiai, genetikai vizsgálatát végezteti, grafikai és 4D-s számítógépes arcrekonstrukciót készíttet a Veszprémi Érsekség kincstára, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény – tájékoztatott Udvarhelyi Erzsébet, az intézmény igazgatója.

Vetési Albert püspök vörösmárvány sírkőtöredéke, 15. század

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény szeptember 1-jén nyittatta fel Vetési Albert püspök, diplomata (1410 körül – 1486) sírját. A sírfelnyitás célja az, hogy a modern orvostudomány eszközeivel komplexebb kép rajzolódjon ki Veszprém egykori főpásztorának fizikai tulajdonságairól, testfelépítéséről, fiziológiai adottságairól, életviteléről és ezáltal személyiségéről. A kutatás azt is célul tűzte ki, hogy rokonsági genetikai vizsgálattal a nemzetségi genetikai rokonságot, így a püspök személyazonosságát igazolja. Veszprém reneszánsz kori püspökéről grafikai arcrekonstrukció és 4D-s számítógépes arcrekonstrukció is készül.
Vetési Albert veszprémi püspök a Kaplony nembeli Vetési család sarja; Hunyadi János titkáraként és Mátyás király vezető diplomatájaként 1458 és 1476 között szinte állandóan utazott, egész Európát bejárta, többször járt Itáliában követként. Nápolyban ő kötötte meg Mátyás és Beatrix házassági szerződését, diplomáciai tevékenységének eredményeképpen a pápai állam és a Velencei Köztársaság jelentős pénzösszeggel támogatta Mátyás király török elleni hadjáratait, de képviselte Mátyást Regensburgban és Sziléziában is. A veszprémi püspökség középkori fénykorát éppen Vetési Albert főpásztorsága (1458–1486) idején élte. A püspök jelentős vörösmárvány építményekkel gazdagította a Szent György-kápolna belső tereit, melyek a magyarországi reneszánsz művészet legjelentősebb darabjai. Az általa Velencében készíttetett Vetési-kazula (miseruha) a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény emblematikus műtárgya.
Beatrix királyné koronázó főpapja földi maradványait az általa felújított Szent György-kápolna 1957. évi ásatása után antropológiai vizsgálatokkal már azonosították, azonban az orvostudomány fejlődése azóta precízebb vizsgálatok elvégzését teszi lehetővé.

A Szent György-kápolna 1957. évi régészeti feltárását Holl Imréné (H. Gyürky Katalin) régész vezette. Az ezt követő években Harsányi László igazságügyi orvosszakértő, Nemeskéri János és Éry Kinga antropológus a megtalált csontokat a Természettudományi Múzeum Embertani Tárában vizsgálta, a többi megtalált sírlelettel, Újhelyi János kanonok és mások földi maradványaival együtt. Nemeskéri János antropológus Vetési Albert püspök csontjait 1961. május 29-én adta át a veszprémi püspökségnek. Vetési Albert csontjait 1961 júniusában temették vissza.

A sírfeltárásra egyéves előkészítő munkálatok és engedélyeztetési eljárások után, Márfi Gyula veszprémi érsek támogatásával, Kőfalvi Vidor és Fekete Attila kőrestaurátorok közreműködésével kerülhetett sor.  A sírfelnyitást Susa Éva, az Igazságügyi Szakértői és Kutató Intézetek főigazgatója, igazságügyi antropológus szakértő vezette. A csontok vizsgálatát is ő végzi a Budapesti Orvosszakértői Intézetben.  A grafikai arcrekonstrukciót Kőnig Frigyes, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészeti Anatómia, Rajz és Geometria Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára készíti.
A magyarországi embertani kutatások során ritkán nyílik alkalom egy nagypolitikát meghatározó középkori történeti személyiség hiteles maradványainak vizsgálatára. A  múlt századok viszontagságai, különösen a török hódoltság időszakában történt pusztítások ugyanis nem kímélték királyaink, hadvezéreink és politikusaink sírjait. A tudományos eredményeket és a rajzokat a nagyközönség számára is bemutatják majd a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény állandó kiállításán.
Magyar Kurír