Magyarországon 1914-ben a románok használhatták jelvényeiket

100 évvel ezelőtt írták:
Magyar-román testvériség.    In: Csíki Lapok 1914. november 11.

Román honfitársainknak a reánk kényszerített háború kitörésé óta fényesen doku­mentált hazaszeretetre, lelkesedése és harckészsége szeptember 22-én arra az elhatározásra indították Tisza István gróf minisz­terelnököt, hogy a románság egyik legkiválóbb vezéralakjához, Metianu János nagyszebeni érsek-metropolitához intézett levelében tovább fűzze békítő munkájának azt a fonalát, melyet már a háború kitörésé előtt, ez év tavaszán megkezdett.

Úgy érzi a miniszterelnök, hogy a mostani nagy idők tisztultabb és nemesebb perceiben elérkezett a pillanat a nagy megértésnek tisztázására, mely a románságot a magyar nem­zet érzelmeivel és érdekeivel egy mezsgyére utalja.

Egy jobb jövő záloga rejlik abban, hogy a románság mostani magatartásának automati­kus következménye lesz az állami intézményekre vonatkozó kívánságainak fokozottabb mérvben való respektálása.

Az a felemelő tény, hogy a románság a veszély pillanatában hű testvérnek mutatko­zott, biztosítja román polgártársainkat arról, hogy kiterjedt jogaik szabad élvezetében szá­míthatnak az egész magyar társadalom rokon­szenvére és az állam jóindulatú támogatására.

Úgy érzi a miniszterelnök, hogy a magyar állami és nemzeti szempontok sérelme nélkül kilátásba vehetjük a népiskolai törvény oly reformját, mely tekintettel van nem magyar­-ajkú polgártársainknak a felekezeti iskolákra vonatkozó óhajtásaikra.

Törvényes intézkedésekkel nyithatunk tért az anyanyelvnek az állami hatóságokkal való közvetlen érintkezése terén és végül gondoskodhatunk a választójog egyes intézkedéseinek olyan módosításáról, mely a hazai románság politikai képviseletét méltányosabb állapotra helyezi.

Metianu érsek-metropolita hálásan köszönte meg a miniszterelnöknek, hogy a magyar kor­mány hajlandó teljesíteni a román nép régi, méltányos kívánságait, amelyek a nép boldogulásának és kulturális téren való haladásá­nak előfeltételeit képviselik.

A belügyminiszter már valamennyi törvény­hatósághoz körrendeletet intézett a jelvények színeinek szabályozása tárgyában, amelyben kifejti, hogy a történelmi idő jelentősége egyet­len magasztos érzelemben egyesítvén az állam minden polgárát, nincs ok arra, hogy az állam eltiltsa polgárai egyes csoportjainak oly színek használatát, amelyek az ők néprajzi jellegük­nek kifejezéséül, hagyományaik és népszoká­saik alapján alakultak és vétettek már a múlt­ban alkalmazásba, feltéve mindig, hogy ama nemzetiségek az állameszme iránti köteles hűséggel nem jutnak ellentétbe.

Forrás: Csíki Lapok 1914. november 11.
 **
Ajánló:
Romániában a Circus Maximus
Székelymagyar himnusz
Ut sint unum! - nemzetünkért imádkozzunk
Székelyföld 2013 - Nemzet vigyázz!
Székely címer a román fejedelemségek címerében
Székely címer, székely zászló mindenütt
Székelyek nélkül Havasalföld sem szabadult volna fel
Székelyek nélkül se Moldova, se címere nem lenne
Székelyföld - Nem téveszti el a helyes utat...
"A szamarakat válasszák meg lovaknak"
Autonómia - decentralizáció
Székely zászló és a tisztességes románok
A nyomorúság háborúja Romániában
A LÁTHATATLAN LOBOGÓ
A székely zászló lelkesítsen
Székelyföld mellett szól az első "argyasi székely"
Erdély, 2013 februárja - Székelyföld, székely zászló
Petőfi Sándor A székelyekhez
A román politika Ianus-arca Brüsszelben és Erdélyben
Az erdélyi magyarok önrendelkezését követeljük
A jó katonának jobban kell félnie a vezértől
Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!